Költségvetési politika a Tisza-kormány első két évében, illetve Adósságkezelés az euró felé vezető úton témában tartottak előadást a Pénzügyminisztérium (PM) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezetői az egri Közgazdász Vándorgyűlés második, záró napján. Adorján Richárd, a PM helyettes államtitkára már az előadások előtt leszögezte, hogy kevés konkrétumot tudnak elárulni a készülő 2027-es költségvetéssel kapcsolatban, amelynek tervezése ugyan már megkezdődött, de még első olvasatban sem tárgyalta a kormány. A tervek szerint a jövő évi költségvetés tervezete és a 2027–2030 közötti makrogazdasági előrejelzés október végén kerül a parlament elé.
Ennek ellenére meglepően sok minden kiderült a kormány terveiből. Barabás Gyula, a PM költségvetési és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a tárca a középtávú gazdasági pálya megalapozásához 39 olyan költségvetési kiigazítást vizsgált meg az elmúlt évek nemzetközi gyakorlatából, ahol az adott országok jelentős, három év alatt legalább a GDP 4,5 százalékára rúgó kiigazítást hajtottak végre. (Minő véletlen: a kormány idénre a GDP 7,5 százalékára rúgó államháztartási hiányt tervez, és az a cél, hogy az 3–4 év alatt 4,5 százalékponttal csökkenjen.)
Arra a megállapításra jutottak, hogy az esetek enyhe többségében – 39 programból 23 esetben – nem volt növekedési ára a költségvetési kiigazításnak, épp ellenkezőleg: a kiigazítással párhuzamosan gyorsulni tudott a gazdaság. Ugyanis nem mindegy, hogy a kormányok milyen gazdaságpolitikai megoldásokat alkalmaztak. Azokban az esetekben, amikor a bevételek növelésére és/vagy a beruházási, fejlesztési kiadások megnyirbálására helyezték a hangsúlyt, leállt a növekedés, vagy épp csökkent a GDP. Azonban ha a költségvetés kiadásait, elsősorban az államigazgatás saját működési kiadásait, illetve az államadóssággal kapcsolatos kiadásokat mérsékelték, akkor sikerült elkerülni a növekedési csapdát.
Barabás Gyula szerint a nemzetközi tapasztalatok és a helyzet ismerete alapján minden adott ahhoz, hogy a Tisza-kormány sikeres hiánycsökkentést hajtson végre úgy, hogy az a gazdasági növekedés gyorsulásával járjon.
A Tisza-kormány egy túlköltekező, pazarló államot örökölt. Komoly lehetőségek, nagy mozgástér van a pazarló, felesleges kiadások csökkentésére – mondta. Csak az idén eddig 400 milliárd forinttal sikerült csökkenteni az állam működési kiadásait, sok esetben csak azzal, hogy megversenyeztették a szolgáltatókat. Volt olyan szerződés, ahol egyik hónapról a másikra 30 százalékkal csökkent a szolgáltatási díj, csak azért, mert nem egyszereplős közbeszerzést indítottak. Az állam évente több mint 10 000 milliárd forintot költ a saját működésére, ha csak 20 százalékkal tudják csökkenteni ezeket a kiadásokat, akkor évente 2000 milliárd forintot lehet spórolni – tette hozzá az államtitkár. További akár évi 2000 milliárd forint spórolható meg – igaz, csak hosszabb távon – az államadósság és a kamatkiadások csökkentésével.
Varga Mihály: 25 éve aktuális a magyar euróbevezetésA magyar állam – pontosabban az Orbán-kormány – rendkívül pazarlóan bánt a vállalati támogatásokkal. A régióban messze a legtöbbet költötte multik és kkv-k támogatására – minden érdemi növekedési hatás nélkül. Barabás Gyula szerint ebben az esetben a kevesebb is több lehet: ha fókuszáltan kisebb támogatásokat adnak, úgy csökkenthető a hiány, miközben a gazdasági növekedés is megmarad. Szerencsés a kormány helyzete abból a szempontból is, hogy sikerült megállapodni az Európai Unióval az eddig zárolt uniós támogatások folyósításáról. (Egyes kifizetések már augusztusban megtörténtek, az állam előre meghitelezi az uniós kiadásokat, a tényleges brüsszeli pénzáram csak az év végén fog beindulni, de akkor egyszerre több ezer milliárd forint érkezik a Magyar Államkincstárba.) Ezt a pénzt lehet elkölteni a következő években fejlesztésekre, beruházásokra, vagyis úgy lehet a hiányt csökkenteni, hogy közben az állami beruházások nőnek, ezáltal pluszimpulzust kap a gazdasági növekedés – tehát az gyorsulhat.
A hiteles hiánycsökkentés együtt jár az államadósságra fordított kiadások csökkentésével. A csökkenő kamatokon keresztül az olcsó finanszírozás növeli a hitelezést mind a háztartások, mind a cégek esetében, vagyis növelni fogja a gazdasági növekedést – mondta Barabás Gyula.
Veszik a külföldiek a magyar eurósztorit
„Arra számítunk, hogy az államadósság fojtogató terhe csökken, és mérséklődnek a kamatkiadások. A magyar euróbevezetés az ÁKK számára egyfajta horgonyt jelent a nem túl megnyugtató nemzetközi kötvénypiaci környezetben”
– mondta Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója. Jelenleg a magyar államadósság finanszírozása a legdrágább Európában: egységnyi hitel kamata 2–2,5-szer többe kerül, mint a hasonló fejlettségű és pénzügyi környezetben lévő eurózónás tagállamoké, mint például Portugáliáé, Horvátországé, Szlovákiáé vagy épp Bulgáriáé. Ha Magyarország is csatlakozik az eurózónához, akkor idővel megfelezhetők a finanszírozási költségek, ami évi 2000 milliárd forintos kiadást jelent – tette hozzá Tardos Gergely.
Az euróbevezetés előnyeit már részben élvezi is a magyar állam: az év elején a magyar adósságpapírok kamata a román szinten volt, évi 7 százalékkal.
Ez a kormányváltás után és az euróbevezetési tervek bejelentése után 5–5,5 százalékra esett, vagyis ma már olcsóbban lehet finanszírozni a magyar államot, mint a lengyelt, és közelebb vagyunk a cseh hozamszintekhez – mondta az ÁKK vezérigazgatója. A magyar euróbevezetés jó sztori a befektetőknek: a külföldiek forintkötvény-vásárlásai az idén 40 százalékkal nőttek, és a befektetői kör is átalakulóban van. Kevesebb az olyan befektetési alap, amely spekulációs célból rövid időre vett állampapírt, miközben megnőtt az állami alapok és jegybankok vásárlási kedve.
Az eurócsatlakozás közeledtével az állampapír-hozamokkal együtt fognak csökkenni – konvergálni – a hitelkamatok is, amiből két előny származik. Olcsóbb lesz a piaci hitel, így csökkenthető a támogatott hitelezés szerepe a gazdaságban. Ha bekövetkezik az eurókonvergencia, akkor a 3 százalékos – vagy még annál is kedvezőbb – Otthon Start Hitel mindenki számára elérhető lesz bármikor, piaci alapon – mondta Barabás Gyula. Pont úgy, ahogy jelenleg Szlovéniában vagy Horvátországban. Az olcsóbb piaci hitelek egyrészt serkentik a beruházásokat, másrészt csökkentik, sőt akár teljesen megszüntetik az állam kamattámogatási költségeit – tette hozzá a pénzügyi tárca államtitkára.
A kormánynak színt kell vallania
Jól látható módon a PM azzal számol, hogy az évtized végéig következetesen végigviszik az euróbevezetéshez szükséges feltételek teljesítését, elsősorban az államháztartási hiány és az államadósság csökkentését, valamint az infláció alacsony, 2–3 százalékos szinten való horgonyzását. Erre épül a kormány gazdaságpolitikája, ehhez viszont következetes kiadási kontrollra lesz szükség.
Ezzel szemben állnak a választási ígéretek: plusz pénz az egészségügyre, az oktatásra, a nyugdíjak emelésére, a személyi jövedelemadó csökkentése az átlagfizetések alatt keresők számára, a nők SZJA-mentességének megtartása és kiterjesztése. Még ha el is fogadjuk, hogy az állam működési kiadásainál jelentős megtakarítás érhető el, a választási ígéretek teljesítése szembemegy az euróbevezetéssel. Ezt az ellentmondást a kormánynak, a pénzügyminiszternek és személyesen Magyar Péter miniszterelnöknek is fel kell oldania – ellenkező esetben nem lehet hiteles euróbevezetéssel számolni.
Gigahiányról, euróbevezetésről is beszélt Kármán András, a GDP 1,4 százalékára rúgnak az Orbán-kormány által eltitkolt, fedezet nélküli tételek