A kormány múlt pénteken terjesztette a parlament elé a dízelautósok havi 5000 forintos támogatásáról szóló javaslatát. A törvényt kedden, kivételes eljárásban már el is fogadta a parlament, a Tisza-frakció többségének támogatásával. A törvényjavaslat nem is a dízelautósok 15 milliárd forintos támogatásáról, hanem a dohánytermékek jövedékiadó-emeléséről híresült el. A kihirdetésre váró törvény szerint november elsejétől emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, ami a cigaretta esetében dobozonként mintegy 250 forintos adóemelést jelent. Ennek semmi előzménye nem volt a kormány jogalkotási tervében, mi több, a törvényjavaslatban sem indokolták, miért éppen novemberben szükséges megemelni a jövedéki adót.
A parlamenti vitában Kármán András pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az adóemelésből évi 90 milliárd forintos bevétele lesz a költségvetésnek, amit a kormány majd az egészségügy fejlesztésére fordít majd – mondta a miniszter.
Ezzel a populista indoklással Kármán csatlakozik elődjeihez: Kupa Mihálytól Varga Mihályig minden pénzügyminiszter az elmúlt 36 évben a jövedéki adó emelését az alkohol és a dohány esetében az egészségügy támogatásával indokolta, pedig minden miniszter tudta, hogy ezzel nem mond igazat.
Egyetlen adóbevétel emelése vagy új adó bevezetése nem jelenti azt, hogy bármely konkrét célra több pénz jutna – mert nem így működik a költségvetés. Ha a parlament adóemelésről dönt, az befolyik a költségvetésbe, és abból fizeti az állam minden kiadását. A mostani jövedékiadó-emelésből jövőre lehet bármi: miniszteri fizetésemelés, vadászgépalkatrész vagy WC-papír a kórházakban. A költségvetés bevételei ugyanis nincsenek pántlikázva. Mint egy háztartásban is, arra költik el, amire épp szükség van.
Populisták vs. költségvetési szigor
Ahhoz, hogy az egészségügy kiadásai emelkedjenek, a kiadásokat kell megemelni – de ez független az adóemelési döntéstől. Kármán pontosabban fogalmazott volna, ha azt mondja, hogy a kormány szándékai szerint a 2027-ben befolyó 90 milliárd forintot az egészségügy fejlesztésére fordítják – már ha majd azt a javaslatot a kormány beépíti a még készülő 2027-es költségvetésbe, és azt a parlament majd decemberben el is fogadja ebben a formában. Ez lesz a jövő év.
De az idén várhatóan egyetlen plusz fillér sem jut a jövedéki adó emeléséből az egészségügybe, ezt nyugodtan kijelenthetjük. Egyrészt azért, mert ilyen kiadásnövelésről nem döntött a parlament. Másrészt a pénzügyminiszter számaiból kiderül, hogy az adóemelésből az idei két hónapban – időarányosan – 15 milliárd forintos többletbevétele keletkezhet az államnak.
A parlament által elfogadott törvényjavaslat eredetileg arról szólt, hogy idén az év utolsó három hónapjában, október és december között a 150 lóerősnél alacsonyabb teljesítményű dízelautóval rendelkező autótulajdonosok havi 5000 forintos támogatást kapnak a megemelkedett dízelárak kompenzálására. A kifizetés egymillió dízelautóssal számolva épp 15 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek.
A számok nem hazudnak – erről épp Kármán András pénzügyminiszter beszélt a múlt héten az egri közgazdász vándorgyűlésen.
A szakpolitikus is idézte azt a szakmai közbölcsességet, hogy egy kormány politikáját nem az állításai, politikai szólamai, hanem épp a költségvetési intézkedésein keresztül lehet megismerni. Ez alapján elmondható, hogy a kormány novemberi rapid jövedékiadó-emelése valójában nem az egészségügy pluszkiadásaira teremt fedezetet – hisz ilyen kiadásnövelő intézkedés nem is történt –, hanem a dízelautó-tulajdonosok támogatásáról szól. Nem véletlen, hogy épp ebben a törvényben jelent meg a javaslat.
Előrehozott adóemelés
A novemberi adóemelés valószínűleg egy politikai kompromisszum eredménye a kormányon belül. Ezt a beterjesztés körülményei is alátámasztják: hallgatott a kormány az adóemelésről, és miután a szöveget beterjesztették a parlamentnek, még akkor sem fűztek érdemi indoklást az adóemeléshez. Ez alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy az adóemelési paragrafust az utolsó pillanatokban csapták hozzá a törvényjavaslathoz – egy kormányon belüli kompromisszum eredményeként.
A dízelesek támogatására nem sok gazdasági érvet lehet felsorolni, hacsak azt nem, hogy az elmúlt időszakban felszaladt az üzemanyagfajta ára a globális áruhiány miatt, és emiatt érzékelhető a Tisza Párttal, a kormánnyal szemben némi elégedetlenség a társadalom egyes rétegeiben. Ez még akkor is így van, ha a dízel forintban számolt reálára semmivel sem magasabb, mint volt 20 évvel ezelőtt. Az akkori 350 forintos literenkénti ár megfelel a mostani 700 forintos literenkénti árnak.
Ennek ellenére a Tisza-kormány egyes tagjai láthatóan nem bírtak ellenállni a nyomásnak, ezért az a döntés született, hogy valami támogatást kell adni szegény dízeleseknek, akik amúgy fajlagosan még így is olcsóbban autóznak, mint a benzines társaik.
Nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen gazdaságilag indokolatlan javaslatot a Pénzügyminisztérium szakmailag támogatott volna, pláne a jelenlegi magas államháztartási hiány mellett. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pénzügyminiszternek vétójoga van a Tisza-kormány minden döntésével kapcsolatban.
Így születhetett meg az a kompromisszumos megoldás, hogy a kiadással szembeállítanak egy bevételnövelő intézkedést. A jövő évi adócsomagon már régen dolgozik a Pénzügyminisztérium – ennek lehet része az alkohol és a dohány jövedéki adójának emelése, amiből utóbbit az idei kiadások ellentételezésére hozott előre a kormány. (Az alkohol adóemelése ezek szerint januártól várható.) Azért is esett a választás a jövedékiadó-emelésre, mert ez az adóemelés az, ahol a legkisebb társadalmi ellenállásba, rosszallásba ütközik a kormány.
Az egészségügyi kiadásokra fordítja a kormány a dohánytermékek jövedékiadó-emeléséből származó bevételtA teljes adócsomag majd csak októberben, a 2027-es költségvetéssel kerül a parlament elé, nagy kérdés, hogy mi lesz benne a választási ígéretekből. A Tisza a kampány során ígéretet tett a két-, három- és négygyermekes nők adómentességének fenntartására, miközben beígérte a mediánbér alatti jövedelmek személyi jövedelemadójának csökkentését, illetve az ígéretek között szerepel a zöldségek és gyümölcsök általános forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentése. Ez a három tétel 1000 milliárdos bevételcsökkenéssel járna – amire az euróbevezetés mellett nincs mozgástere a kormánynak.
