Az első negyedéves 0,8 százalékos növekedésről a második negyedévben 0,5 százalékra lassult a magyar gazdaság növekedése – közölte a KSH második, részletes becslését. Az előzetes adat még 0,4 százalékos növekedésről adott számot, ami az első közléskor egyértelműen csalódást okozott még az elemzőknek is. Arra számítottak, hogy a viszonylag stabil évkezdet után a második negyedévben erőteljesen folytatódik a növekedés. Nem így történt. A KSH most nyilvánosságra hozta második, jóval részletesebb becslését, amely szerint az előző negyedévhez mérten 0,5 százalékkal, az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság – ez az adat nem változott. A lassulás ellenére a számok azt tükrözik, hogy most már tényleg véget ért a három és fél szűk esztendő, a 2022 III. negyedéve óta tartó stagnálás, vagyis az a bizonyos pohár inkább félig tele van.
A KSH adatai szerint a mezőgazdaság bruttó hazai termékhez (GDP) hozzáadott értéke a súlyos aszály következtében 12,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az ipar teljesítménye 3,7, azon belül a feldolgozóiparé 2,7 százalékkal nőtt, vagyis itt is véget ért a három szűk esztendő, amióta folyamatosan zsugorodott a magyar ipar. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép-, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez, és leginkább kőolaj-feldolgozás fékezte, ami nem meglepő annak fényében, hogy a Mol Nyrt százhalombattai finomítója a tavalyi tűzeset miatt egész évben 60 százalékos kapacitáson üzemel.
Az építőipar hozzáadott értéke 0,3 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,9 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (6 százalék) a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 5,2, az oktatás 2,7 százalékkal bővült.
Még mindig a fogyasztás húzza a növekedést
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal emelkedett. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,5 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 2 százalékkal magasabb lett.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,8 százalékkal emelkedett, amiben a vártnál kisebb mértékben vannak benne a választások előtti osztogatások hatásai, ugyanis az első hónapokban kapott több száz milliárd forint jelentős részét nem költötték el a háztartások, hanem inkább megtakarítottak.
A beruházások a II. negyedévben 6,3 százalékkal csökkentek – ez értelemszerűen lefelé húzta a növekedést. Ezen a téren hosszú évek után fordulat várható, amiben hatalmas szerepe lesz a megszerzett uniós támogatásoknak. A külkereskedelem is fékezte a gazdaságot: az export ugyanis 1,8 százalékkal, az import 6,3 százalékkal nőtt. A bruttó hazai termék 2026. II. negyedévi, 1,7 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 1,9 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,9 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.
Véget ért a gazdasági stagnálás, a KSH szerint az év első három hónapjában 1,7 százalékkal nőtt a GDPA KSH szakértőinek számítása szerint az 1,7 százalékos gazdasági növekedéshez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (1,1 százalékponttal), azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékponttal). Ez utóbbiba sorolja a KSH a közvélemény- és társadalomkutató cégeket, amelyeknek a megrendelései a választási évben ezek szerint oly mértékben felfutottak, hogy kis súlyuk ellenére tudták növelni a GDP-t. Ez egyszeri hatás, és csak néhány vállalatot érint. Az ipar teljesítménye 0,7 százalékponttal segítette a növekedést, míg az építőipar ehhez nem járult hozzá érdemben. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal emelte a GDP volumenét, a mezőgazdaság viszont 0,3 százalékponttal csökkentette azt. A mezőgazdaság teljesítménye ugyan 12,4 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, de a relatíve kicsi súlya a gazdaságban (a GDP 3–3,5 százalékát állítja elő az agrárium) magyarázza azt, hogy „csak” 0,3 százalékkal húzta le a növekedést az aszály.
Összejöhet idén a 2 százalékos növekedés
Az elemzői alapforgatókönyvek szerint idén az első félévi felemás évkezdet után egész évben 2 százalékkal nőhet éves szinten a magyar gazdaság – ezzel számol a most benyújtott pótköltségvetésben a kormány, és a jegybanki prognózisban is ez szerepel. A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy az utolsó negyedévben az éves növekedés 2 százalék fölé gyorsul a tavalyi alacsony bázis miatt – így jön ki 2 százalékra az éves növekedés. Erről Barabás Gyula államtitkár beszélt egy múlt heti sajtótájékoztatón. Nagy kérdés, hogy a Paksi Atomerőmű termelésének kiesése, illetve a cégek önkéntes energiafelhasználási korlátozása milyen hatással lesz a harmadik negyedévi GDP-adatra. Az eddigi becslések szerint az egy hónapos energiaszegény időszak néhány tized százalékponttal fékezheti az idei növekedést, vagyis nem számolnak számottevő hatással. A hazai piaci elemzők 1,5–2 százalékos sávban várják az idei növekedést.
Benyújtotta kormány a pótköltségvetést, itt vannak a részletek