Véget ért a gazdasági stagnálás, a KSH szerint az év első három hónapjában 1,7 százalékkal nőtt a GDP

Az elmúlt három évben 2023-2025 között a bruttó hazai termék, a GDP értéke összesen 0,6 százalékkal emelkedett. Tavaly a gazdasági növekedés 0,5 százalék volt, ehhez képest az idei első negyedévben a GDP 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi,  és 0,8 százalékkal az előző negyedéves GDP értékét – közölte a KSH. Vagyis úgy tűnik, hogy három év helyben járás után a magyar gazdaság mérsékelt növekedésbe kezdett. Ugyanakkor a kilátások törékenyek a kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt.

A KSH előzetes adatai sok részlettel még nem szolgálnak, csak annyit lehet látni, hogy a gazdasági növekedéshez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység járult hozzá. Ezek nem tipikusan a magyar gazdaság meghatározó ágazatai. Ennél sokkal fontosabb, hogy ipar teljesítménye hosszú idő után szintén pozitívan befolyásolta a gazdasági növekedést, vagyis véget érhet annak három éve tartó mélyrepülése. Az előzetes adatok biztatóak, hisz az elemzők negyedéves szinten 0,5, éves összevetésben pedig átlagosan 1,5 százalékos gazdasági növekedést vártak. Mindkét előzetes adat magasabb lett a vártnál.

– így értékelte az első negyedévi növekedési adatokat Nagy János, az Erste Bank elemzője. Bár még keveset lehet tudni, de a KSH szűkszavú közleménye arra utalhat, hogy a jövő héten megjelenő márciusi ipari termelési adatok masszív felpattanást jelezhetnek márciusra vonatkozóan. Az elemző szerint az erős évkezdetben minden bizonnyal a választások előtti jóléti intézkedések is megjelentek. Nagy János szerint a második negyedévtől a politikai bizonytalanság oldódása is segítheti a gazdasági aktivitást. A friss áprilisi felmérések szerint – szemben az európai trendekkel – számottevően javult az üzleti bizalom itthon. Rövid távon a negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából és a költségvetés kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat. Kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak termelése és jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége - bár ennek növekedési hatásai inkább a 2027-es évtől lesznek érzékelhetők.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1,7 százalékhoz hasonló dinamikus növekedést utoljára bő két éve, 2023-ban láthattunk, de az is csak egy egyszeri kiugró adat volt. A friss adat egyben azt is jelenti, hogy immáron negyedik negyedéve tapasztalható valamiféle növekedés a magyar gazdaságban.

A gazdaság javuló teljesítménye mögötti folyamatokra a június 2-án érkező második becslés világíthat majd rá. Felhasználási oldalon az a fogyasztás lehetett a húzóerő, amit a beruházások minimális növekedése segíthetett, de a teljesítményt a nettó export folytatódó negatív hozzájárulása fékezhette. A 2026. év első negyedéves teljesítményének fényében az ING Bank nem módosítja az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését, mivel az megfelelt a várakozásnak.

Mindazonáltal az örömünk mégsem lehet teljesen felhőtlen – fogalmazott az elemző. Ennek okai a legfrissebb közel-keleti fejlemények, amelyek növekvő valószínűséggel jelentenek egyre markánsabb negatív impulzust a növekedés és nagyobb felfelé ható impulzust az infláció szempontjából. Az ING Bank jelenlegi geopolitikai fejleményekre és energiapiaci árakra vonatkozó alapforgatókönyvét figyelembe véve 2026-ra nagyjából 1,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál. Az elmúlt napokban eszkalálódni látszik az iráni-válság, emiatt tartósan magas energiaárakkal kell számolni, ami mind a hazai, mind a világgazdasági növekedést visszaveti. Vagyis amikor a magyar gazdaság, végre felívelhetne, szembesül egy jelentős külső válsággal – jegyezte meg az elemző.

A meghatározó hazai elemzők az idei évre 1,1 - 2 százalékos sávba várják a gazdasági növekedést, az elemzői várakozások átlaga 1,5 százalékra jön ki. Az érkező uniós támogatások, a javuló belföldi üzleti és lakossági bizalom révén nőhetnek a beruházások és a fogyasztás is, ugyanakkor az iráni válság hatásait számos elemző szerint lebecsülik Európában. Ezzel együtt ha nem romlik drasztikusan a geopolitika környezet, a magyar gazdaság – köszönhetően a kormányváltás után várható piacbarátabb gazdasági politikának és az uniós támogatások megérkezésének – lassú kilábalásba kezdhet. Ez nem jelent dinamikus növekedést, hiszen az elemzői konszenzus még 2027-re is csak 2,6 százalékos gazdasági növekedést vár, de ez már így is kedvezőbb növekedési pálya lesz a 2023-2025 közötti stagnáláshoz képest.