Varga Mihály: Örömmel támogatjuk az új kormány gazdaságpolitikáját, ha tudjuk, mit jelent és nem gerjeszt inflációt

Pragmatikus hangvételű interjút adott a HVG-nek Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, volt pénzügyminiszter a jövőre nézve. Ebben egyebek között elmondta, helyre kell állítani az MNB reputációját, a rendőrségi ügyekben készen állnak arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját, a feleslegessé vált ingatlanokat pedig szeretnék értékesíteni.

A jegybankelnök elismerte, a piacokon a választás óta erőteljes forinterősödés figyelhető meg, a tízéves lejáratú állampapír hozama is látványosan beszakadt, sőt, a tőzsde is szárnyal. A jegybank elsődleges megbizatása az árstabilitás elérése és fenntartása, ezzel a szemüveggel nézik a fejleményeket. Mint mondta, a forint árfolyamának erősödése segíti az inflációs célok elérését, kérdés viszont, hogy az új kormány hogyan hasznosítja ezt a bizalmi tőkét. A Goldman Sachs jövendöléseit tekintve - amely három hónap múlva 355, fél év múlva 350, az év végén 345 forintos euró árfolyammal számol - egy kicsit óvatosabb lenne, mert a piac szerinte indokolatlan elvárásokat is támaszt az új kormánnyal szemben.

Varga Mihály az interjúban ismertette, a fenntartható növekedés és az alacsony infláció eléréséhez alapvetően öt tényező összhangjára van szükség, ezek a költségvetési politika, a monetáris politika, a jó jövedelempolitika, a geopolitikai helyzet konszolidációja, valamint a strukturális politika. Ebből az ötből legalább három a kormány térfelén van, amelynek gazdaságpolitikáját a jegybank örömmel támogatja, „ha először is tudjuk, hogy ez mit jelent, másodszor pedig ha nem gerjeszt inflációt” - fogalmazott.

A jegybankelnök szerint az igazság pillanata akkor jön el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási tervet, aminek alapján a befektetők be tudják árazni, mekkora kockázati felárral számoljanak a forintalapú eszközök után. Megjegyezte, ők is elemzik a költségvetés helyzetét, és látszik, hogy vannak olyan területek, ahol a kiadások a régiós átlag felettiek. Mint mondta, ide tartoznak a közszolgáltatások, a vállalati támogatások és egyes jóléti, például sportcélú kiadások. „Az új kormány nincs könnyű helyzetben a vállalásaival, mert a költségvetés hiánya a befektetők szerint is magas, célszerű lenne a GDP 5 százaléka körül tartani” - állapította meg, hozzátéve, a hitelminősítők májusban valószínűleg adnak az új kormánynak türelmi időt, amíg kialakítja saját gazdaságpolitikáját és intézményrendszerét, de ez legkésőbb őszre elmúlik.

A presztízs helyreállításához pedig eredmények kellettek, és tudott is ilyet felmutatni, például, hogy a devizatartalékok a 2024. végi 44 milliárd eurós szintről 60 milliárd fölé emelkedtek, a korábbi 5 százalékos infláció most 1,8 százalék, továbbá, hogy az árfolyam is stabilabb lett.

A Matolcsy-féle MNB-botránnyal kapcsolatban Varga Mihály elmondta, az ügyben iratokat kért tőlük a Nemzeti Nyomozó Iroda, ezeket átadták. Az MNB felügyelőbizottsága lefolytatott egy vizsgálatot, ennek alapján az igazgatóság még tavaly októberben feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. „Az adatok alátámasztják az ÁSZ megállapításait, ennek alapján nem tehettünk mást, felelős döntést hoztunk. Jelenleg az igazságszolgáltatás vonalán fut az ügy” - mondta az MNB elnöke. Megjegyezte azt is, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnál (PADME) új kurátorokat, a vagyonát kezelő Optimánál új vezérigazgatót neveztek ki, tavaly áprilisban pedig a PADME új vezetése is feljelentést tett. Az új vezetés a vagyonmentésre törekszik: mint mondta, megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, de a veszteség várható nagyságát mérlegelve inkább úgy döntöttek, hogy igyekeznek menteni, ami menthető, s az elmúlt egy évben több mint százmilliárd forintot faragtak le a hiányból. Szóba került az is, hogy az MNB közel 1500 kortárs magyar képzőművészeti alkotást vásárolt, amely műkincsállományt több száz millió forintért őrizték egy raktárban. „Az egyik első döntésünk volt, hogy ezeket adjuk oda múzeumoknak, galériáknak, amelyek közszemlére tudják bocsátani” - mondta, hozzátéve, nem fognak folytatni tömeges műkincsbeszerzési programot.

Végezetül azzal kapcsolatban, hogy július elsejéig hozzáférhetővé kell tenni az adatokat a magántőkealapok végső tulajdonosairól, Varga Mihály úgy értékelt, csodára nem kell számítani. „A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai.” Hozzátette, az MNB is törekedni fog a transzparenciára.