A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elemzői és piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatát kedden. A kamatcsökkentést az infláció erőteljes csökkenése tette lehetővé: mint ismert, januárban az árak éves emelkedése 2,1 százalékra lassult a KSH adatai szerint, és az inflációs nyomást érzékeltető mutató, a maginfláció is a jegybank 3 százalékos inflációs célja alá csökkent.
Újraindította az MNB a kamatcsökkentéseketVarga Mihály jegybankelnök a kamatdöntés követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kamatcsökkentést az alacsony januári áremelések, átárazások is segítették. Az MNB számításai szerint 2019 óta nem volt ilyen mérsékelt a januári áremelések mértéke, sőt még 2001-ig visszatekintő összehasonlításban is figyelemreméltó az eredmény: a januári az ötödik legmérsékeltebb év eleji átárazási hullám volt – húzta alá Varga.
A jegybankelnök szerint a következő hónapokban marad az alacsony, három százalék alatti infláció, majd az év második felében átmenetileg 4 százalék közelébe emelkedhet a mutató.
A Monetáris Tanácsnak (MT) ezzel lehetősége nyílt egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre, de Varga és a testület is hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusba kezdene. A következő kamatdöntő ülés egy hónap múlva lesz, addig megvizsgálják a kamatcsökkentés hatásait és akárcsak most, akkor is a bejövő adatok alapján, vagyis „adatvezérelt üzemmódban” döntenek. Az MT keddi ülésén napirendként csak a 25 bázispontos kamatvágás szerepelt. A jegybank számára kiemelkedően fontos a stabil pénzpiaci környezet vagyis az árfolyam stabilitása. Jelenleg ez a stabilitás megvan, jól teljesít a forint, hisz az euróval szemben az elmúlt 12 hónapban 5,6 százalékkal erősödött. A forinterősödés hatásai már meglátszanak a termelői árak csökkenésében, amelyek előbb utóbb begyűrűznek a fogyasztói árakba, tovább segítve az infláció mérséklődését.
Az infláció januárban sok év után süllyedt háromszázalékos szint alá, közel lehet a kamatvágásA jegybank döntése nem okozott meglepetést, a forint árfolyam meg sem rezdült, sőt minimális erősödést láthatunk: reggel az euró ára 379,4 forint volt, a döntés után kora este 378,6 forinton kereskedtek az európai devizával.
A jegybank és a független elemzők egyöntetű véleménye szerint 2026 második felében emelkedhet az infláció, hisz a kormány - legyen is az bármilyen színű -, a választások után kivezeti az árrésstopokat, illetve lejárnak a bankok, távközlési cégek és biztosítók által vállalt áremelési moratóriumok, valamint a jövedéki adók is emelkednek. (Az árréstopok kivezetésre remek alkalom lett volna a mostani 2 százalék körüli inflációs időszak, de a kormány politikai okokból nem merte meglépni.) Az infláció ősszel 3, az év végére pedig 4 százalék közelébe emelkedhet, átmenetileg.
Amennyiben az infláció emelkedése valóban csak átmeneti lesz, akkor az elemzők és a befektetők piaci árazásai is arra mutatnak, hogy még az idén további két, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentés jöhet,
így az év végére 5,5 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat, amely még mindig jelentősen kamatelőnyt biztosít akár a környező országokhoz, de főként az EKB kamatihoz mérten. Az MNB kamata régiós összehasonlításban ugyanis még mindig magas: a cseh irányadó kamat 3,5 százalék, a lengyel 4, a román pedig 6,5 százalék. Az Európai Központi Bank alapkamata 2,15 százalék. A jelentős kamatkülönbözet miatt nem várható érdemi forintgyengülés a mostani kamatcsökkentés után sem, arról nem is beszélve, hogy a piacok ezt már régen beárazták, és az megjelent a csökkenő államkötvényhozamokban is az elmúlt hetekben, így további hozamcsökkenés már nem várható.
Jöhet egy újabb vágás
A döntés az megfelelt a várakozásoknak – fogalmazott Nagy János, az Erste Bank elemzője. Ugyan Varga Mihály hangsúlyozta, hogy szó nincs kamatcsökkentési ciklusról, mégsem lenne nagy meglepetés egy újabb vágás. Nagy János ugyanis arra számít, hogy a két hét múlva megjelenő februári inflációs adat előreláthatóan „bőven 2 százalék alá kerülhet”, ezért a mostanit újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés követheti a márciusi ülés alkalmával – hangsúlyozta Nagy.
Az MBH Bank elemzői – Balog-Béki Márta és Sümegi Ákos – kommentárja szerint is jöhet márciusban az újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés, így az irányadó kamat 6 százalékra csökkenhet. Az MBH elemzői is arra számítanak, hogy februárban 2 százalék alá lassul a pénzromlás üteme az alacsony áremeléseknek, illetve a magas tavalyi bázisnak köszönhetően. Ez után néhány hónapos szünet jöhet, vagyis valóban nem arról van szó, hogy a MNB tartós kamatcsökkentési ciklusba kezdene.
