Januárban az infláció 2,1 százalékra csökkent, ami lényegesen alacsonyabb a jegybank 3 százalékos inflációs céljánál és mintegy jelzés volt a kamatcsökkentésre. Bár éves átlagban nem marad ilyen alacsony a pénzromlás üteme – a második félévben bőven 3 százalék feletti árindexek várhatóak - mégis most megnyílt a lehetőség, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára, hogy csökkentse a régióban kiemelkedően magas, 6,5 százalékos alapkamatát. A várakozásoknak megfelelően most 0,25 százalékponttal mérsékeltek.
A MNB Monetáris Tanácsa adatvezérelt üzemmódban működik, tehát minden egyes döntést a bejövő inflációs, árfolyam, geopolitikai és gazdaságpolitikai adatok függvényében hozz meg, ennek ellenére az elemzői várakozások szerint a mai döntés után márciusban további 25 bázispontos csökkenés jöhet.
Az április választások után az MNB várhatóan átmenetileg leáll a kamatcsökkentéssel, az elemzői várakozások, és a piaci árazások szerint ha minden jól alakul, akkor szeptemberben újra faraghatnak a kamaton.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az ősszel további két, egyenként 25 bázispontos csökkenés jöhet, így decemberre 5,5 százalékra csökkenne a jegybanki alapkamat.
Az MNB kamata régiós összehasonlításban magas: a cseh irányadó kamat 3,5 százalék, a lengyel 4,0, a román pedig 6,5 százalék. Az Európai Központi Bank alapkamata 2,15 százalék vagyis a kamatkülönbözet jelentős a forint javára – épp ezért sem várható érdemi forintgyengülés a mostani kamatcsökkentés után sem, arról nem is beszélve, hogy a piacok ezt már régen beárazták, ami megjelent a csökkenő államkötvényhozamokban is az elmúlt hetekben.
Az infláció januárban sok év után süllyedt háromszázalékos szint alá, közel lehet a kamatvágás