MNB;kamatvágás;alapkamat;infláció;

Az áremelkedés üteme jelentősen mérséklődött, viszont a banki alapszámlák ingyenessége megszűnhet

Az infláció januárban sok év után süllyedt 3 százalékos szint alá, közel lehet a kamatvágás

A legderűlátóbb elemzői várakozások váltak valóra a januári inflációs adatok kapcsán. 

A KSH által tegnap közzétettek szerint 2026 első hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Mindez így az elemzői prognózisok átlagát  - ami a portfolio.hu összesítése szerint 2,3 százalék volt - alulmúlta. Decemberhez képest sem volt drámai áremelkedés: a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest. Az alacsony szintet még inkább szemléletessé teszi, hogy az infláció mintegy öt éve volt utoljára 3 százalék alatt, s csaknem hat éve volt ennyire alacsony.

Az alacsony adatot több tényező is segítette. 

A kormány fél évvel elhalasztotta például az üzemanyagok esetében az ipar- és munkavédelmi akcióterv keretében korábban bevezetett automatikus, inflációkövető adóemelést. A mezőgazdasági árak, s így a termelői árak jelentős csökkenése – ami a nemzetközi piacról szűrődött be – is ebbe a körbe sorolható, amelynek lendülete egyébként éppen januárban kapott újabb nagy lökést. Az árrésstop kiterjesztése és újabb, immáron május végéig történő meghosszabbítása szintén az infláció mérséklődésének irányába hatott. Meg kell említeni egy további markáns elemet, a bázishatást is. Tavaly januárban ugyanis jelentősebb áremelési hullám volt, amihez képest a növekedés optikailag kedvezőbb.

A pénzromlás januári üteme jellemzően az átlagosnál is hangsúlyosabb, mert ekkor jelentkeznek az év végi és év eleji közötti átárazások hatásai. Így ez akár az egész évi trendet is felvázolhatja, illetve irányadó tud lenni. Ezen felül a jelentőségét most még az is növeli, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt figyelmet szán a januári adatnak a kamatpálya alakítása miatt. A mostani, alacsonynak számító 2,1 százalékos mutató hatására akár már februárban elkezdődhet a jelenleg 6,5 százalékos irányadó kamat mérséklése. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója ide vonatkozóan ki is emelte, hogy az előzetes várakozásukat (2,2 százalék) alulmúló éves inflációs adat a később publikált részletek pozitív olvasata esetén várhatóan elegendő muníciót adhat a jegybanknak arra, hogy a következő ülésen csökkentse az alapkamatot. A kezdődő kamatcsökkentési ciklus megnövelheti a hazai állampapírok vonzerejét a befektetők szemében, míg a forint árfolyamát gyengítheti, miután a jó amerikai makroadatok miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed következő kamatcsökkentésének időpontja egyre távolabbi jövőbe tolódik. Az Európai Központi Bank (EKB) esetében pedig már jövőbeni kamatemeléseket áraznak a piacok – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban meg lehet jegyezni, hogy a kezdődő kamatcsökkentési ciklus hatására vonzóbbá válhat a magyar állampapír, mert a befektetők igyekeznek még a kamatok érdemi süllyedése előtt rögzíteni a jelenlegi magasabb hozamokat. Mivel a jövőben kibocsátott papírok már kevesebbet kamatoznak majd, a most elérhető magasabb kamatozású befektetések felértékelődnek a piacon.

A jegybank várható lépésére mutatott rá Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója is. Ő is úgy vélte, hogy ezek az igen kedvező januári adatok jóval közelebb hozhatják a kamatvágás lehetséges időpontját. Ez persze – tette hozzá – nem azt jelenti, hogy az MNB a következő kamatdöntő ülésén már meg is lépné ezt, hiszen a jegybank minden hónapban az összes körülmény mérlegelése mellett hoz döntést. Ám az kétségtelen, hogy megnőtt a kamatcsökkenés esélye. A kedvező inflációs adatnak viszont lehet egy kellemetlen hatása is – tette hozzá Argyelán. Jelenleg egy megállapodás alapján az alapszámlák számlavezetési díját nem kérik el a bankok. (Az alapszámla azoknak a kevés tranzakciót indító ügyfeleknek megfelelő, akik garantáltan alacsony, fix havidíjért cserébe keresnek egyszerű, hitelkeret nélküli banki alapszolgáltatást.) Ez addig áll fenn, amíg az éves infláció három egymást követő hónapban vissza nem tér a jegybanki toleranciasávba, azaz nem csökken 4 százalék alá. A januári 2,1 százalékos adattal viszont ez már teljesült. Miután az alapszámla normál havi díja az előző évi bruttó minimálbérhez van kötve, a számlavezetés ingyenessége megszűnik, a havi díja 1454 forint lehet.

Marad az árrésstop

Három hónappal megtoldja, azaz május végéig meghosszabbítja az árrésstopot a kormány - jelentette be tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a pénzromlás üteméről szólva a kormányinfón megjegyezte, az alacsony adat is visszaigazolja az intézkedés hatékonyságát. Ahogy jeleztük, ennek valóban van hatása a folyamatokra, ám messze nem csak ennek köszönhető a mérséklődés. Sőt, számos egyéb tényező mellett ebben markánsan benne vannak a nemzetközi agárpiacokról beáramló hatások is. 

A KSH friss adatai szerint januárban mindössze 2,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, ami megalapozhatja a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentését.