Láthatóan kezd lecsengeni a kormányváltási eufória, vége a mézesheteknek a gazdaságban

A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által készített MNB-MKIK Vállalati konjunktúraindex az előző havi –2-ről –4 pontra csökkent júliusban – közölte hétfőn a jegybank. A jelenlegi helyzet megítélése nem változott, a várakozásoké azonban az idei év eddigi legalacsonyabb szintjére gyengült. Előbbi indexe júliusban is –15 pont volt, a várakozásoké azonban a júniusi +10-ről +7 pontra csökkent. Az átlagos ágazati kapacitáskihasználtság 72–80 százalék között alakult: a szolgáltatásban és a kereskedelemben az átlagos szint minimálisan csökkent, a többi iparágcsoport átlaga azonban nőtt júniushoz viszonyítva – írták.

Az egy évvel korábbihoz viszonyított átlagos bevételi szint is növekedett, az előző havi 93-ról 95 százalékra. A beruházási tervek mutatója gyengült, a foglalkoztatási terveké azonban minimálisan javult júniushoz képest: előbbi +24-ről +17 pontra, utóbbi pedig +3-ról +4 pontra változott. A nagyvállalatoknál a konjunktúra aktuális és jövőbeli megítélése is gyengült, ugyanakkor a kkv-knál a jelenlegi helyzet indexe 2023 februárja óta nem állt ilyen magas szinten. 

 – közölte az MNB.

Az MNB-MKIK felmérése szerint továbbra is a kereslet, a vevők hiánya okozza a cégek számára – erről a válaszadók 49 százaléka beszélt – a legnagyobb nehézséget, ugyanakkor a keresleti korlátok enyhülése – a hónapok óta tartó reálbéremelkedés – a konjunktúra élénkülésére utalhat – olvasható a jegybanki anyagban. Igaz, tegyük hozzá, hogy ezt az élénkülést már másfél éve várják az elemzők.

A cégek panaszlistáján a vevők hiányán túl a munkaerőköltségek emelkedése szerepel a második helyen (37 százalékos említés), ezt követik a beszállítói áremelések (35 százalék) – ez utóbbi azért is okoz gondot, mert az egy százalék közelébe csökkent infláció beszűkíti a cégek áremelési lehetőségeit –, vagyis elvileg nincs más kiút, mint a hatékonyság növelése. A cégek 31 százaléka panaszkodott a magas energiaárakra, 23 százalékuk a munkaerőhiányra, 21 százalékuk pedig a finanszírozási nehézségekre.

Hasonló kijózanodás érhető tetten a GKI Gazdaságkutató Zrt. múlt héten publikált felmérésében, ugyanis megtört a mutató fél éve tartó javuló trendje. A várakozások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúraindexe az előző időszak emelkedése után lefelé korrigált, 4 ponttal csökkent. A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága tovább mérséklődött, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás lényegében nem változott júliushoz képest. A fogyasztói bizalmi index összetevői közül legnagyobb mértékben az ország következő 12 havi gazdasági helyzetére vonatkozó kilátások romlottak.

Augusztusban viszont az index az előző hónaphoz képest 4 ponttal csökkent, így értéke –8 pont lett. A GKI üzleti bizalmi indexe augusztusban csaknem 4 ponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Az ipari bizalmi index 6 ponttal csökkent havi összevetésben, a kereskedelmi 4, az építőipari index pedig 5 ponttal mérséklődött. Az egyetlen ágazat, amelyben javultak a kilátások, az üzleti szolgáltatásoké, de itt is csak 1 pontos emelkedés történt.

A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor 2026 nyolcadik hónapjában enyhén csökkent júliushoz képest. A következő három hónapban a vállalkozások 7 százaléka készül a létszám bővítésére, 13 százaléka pedig annak csökkentésére. Júliusban ez a két arány 8 és 10 százalék volt. Mind a négy vizsgált ágazatban a létszám csökkentésére törekvők vannak némi többségben a létszámbővítést tervezőkkel szemben.

Jó hír, hogy az árindikátor, amely a cégek értékesítési árainak következő három hónapban várható alakulását mutatja, a május és július közötti mérséklődés után augusztusban gyakorlatilag nem változott az előző felméréshez képest. A következő három hónapban a cégek 16 százaléka tervez árat emelni, míg árcsökkentésre 7 százalékuk készül – szemben a júliusi 16 és 8 százalékkal.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe csaknem 4 ponttal csökkent júliushoz képest. A visszaesés mögött a bizalmi mutató mind a négy részindexének romlása áll. A legnagyobb mértékben az ország következő 12 havi gazdasági helyzetének megítélése gyengült: ez az alindex egyetlen hónap alatt 9 ponttal esett vissza. A háztartások elmúlt egy év pénzügyi helyzetét tükröző index 5 ponttal, a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi várakozásokat jelző mutató pedig 4 ponttal csökkent. A nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése 2 ponttal lett kisebb a júliusinál.

A mostani enyhe romlás nem feltétlenül jelenti azt, hogy lényegesen romlottak a lakosság és a cégek várakozásai, inkább arról van szó, hogy a lakossági várakozások kicsit a helyükre kerültek. A Tisza kétharmados választási győzelme után a lakossági várakozások kilőttek, a cégek optimizmusa is nőtt némileg, hiszen ha visszaállnak a tisztességes verseny feltételei, az már önmagában javítja a vállalkozások helyzetét, a növekedést pedig segíthetik az uniós támogatások. A külgazdasági környezet – a magas energiaárak és az EU alacsony gazdasági növekedése – azonban óvatosságra intette a cégeket.

Konszolidálódnak a várakozások

A folytatás attól függ, hogy a Tisza-kormány milyen gazdaságpolitikával áll elő a 2027–2030-as időszakra. Ez a jövő évi költségvetés tervezetéből derül ki, amelynek beterjesztése októberben várható. Az idei költségvetés hiánya a GDP 7,5 százaléka lesz. Kármán András pénzügyminiszter ennek bejelentésekor közölte, hogy ettől függetlenül a kormány nem tesz le arról a szándékáról, hogy 2030-ra teljesítse az euróbevezetés feltételeit, ami azt jelentené, hogy leghamarabb 2031 januárjában Magyarországon is bevezethető a közös valuta.

A kormány idénre 2 százalékos gazdasági növekedést vár – az utolsó negyedévben már ezen érték fölé gyorsulhat a növekedés –, míg az inflációt 1,6 százalékra várják. A kormány egyelőre nem állt elő 2026 utáni makrogazdasági prognózissal.

Az MNB a legutóbbi inflációs jelentésben – júniusban – azzal számolt, hogy a magyar gazdaság az idén 2 százalékkal nőhet, 2027-ben 3, majd 2028-ban 2,9 százalékkal – vagyis fokozatos gyorsulás várható, de nem lesz kiugró a növekedés – részben ezek a várakozások tükröződnek a konjunktúrafelmérésekben is. Vagyis igazán aggodalomra nincs ok a magyar gazdaság kilátásait nézve, hacsak nem változik meg drasztikusan a geopolitikai környezet… Az MNB ugyanebben az anyagban azt jelezte, hogy az infláció idén 1,8, jövőre 2,3 százalék lesz – igaz, banki elemzők arra számítanak, hogy a szeptember második felében esedékes új prognózisában a jegybank még ennél is alacsonyabb inflációs pályát vázol fel.