Jelenleg épp nem abba az irányba tart a magyar adópolitika, ami közgazdasági, költségvetési és adópolitikai szempontból kívánatos lenne. Bár többgyermekes szülőként lehet örülni a gyermekes nők adómentességének, az állam szempontjából nem szerencsés, ha egy könnyen beszedhető adóról lemond a költségvetés, hiszen ilyenkor a bevételeket mindig pótolni kell – mondta H. Nagy Dániel a Forvis Mazars adótanácsadó partnere, a cég sajtótájékoztatóján.
A Forvis Mazars idén már 13. alkalommal készítette el kelet-közép-európai adózási és bérkörképét, amelyből kiderül, hogy
a magyar adórendszer unikum a régióban amiatt, hogy a legmagasabb fogyasztási adókkal és legalacsonyabb társasági adóval működik.
Ráadásul az adórendszerben elszaporodtak az extraprofit-adók, amikről az állam nehezen tud leszokni, pedig azok növelik az inflációt, mivel beépülnek az árakba.
Sok kis adót emelt meg az Orbán-kormány, drágul januártól az autózás, a bankolás sem lesz olcsóbbA magyar bérterhek a szűkebb értelemben vett régióban közel átlagosnak mondhatóak, mivel az alacsony, egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kompenzálja a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási adó és a szocho. Az eltérő szja- és a tb-rendszerek miatt külön-külön nem is érdemes vizsgálni az adóterheket, hiszen míg az egyik országban egykulcsos az szja, mint Magyarországon, a többség többkulcsos adót használ, ami a magas jövedelmeket erőteljesebb elvonással sújtja. Jobb összehasonlítási alapot ad az úgynevezett adóék. A szűkebben vett régióban az adóék 38 százalék, vagyis egy munkáltató a teljes bérköltségéből 38 százalékot fizet az államkincstárnak. (Minél nagyobb az adóék annál kevesebb jut arányaiban a nettó fizetésre.) Idehaza az átlagkereset adóéke 41,1 százalék, ezzel az elvonások mértékét tekintve Horvátországgal (40,9%), Romániával (42,7%) és Lengyelországgal(42,8) vagyunk közel egy szinten. Szlovéniában, Csehországban és Lettországban az adóék eléri a 45 százalékot, a legmagasabb Ausztriában (47,2), Németországban (47,5) és meglepő módon Szlovákiában, ahol a teljes bérköltség 48,5 százalékát vonják el – mondta H. Nagy Dániel. A szakértők a 2024 decemberi béreket vizsgálták, ekkor idehaza 730 ezer forint volt a bruttó fizetés, ezen felül kellett még szociális hozzájárulási adót fizetnie a munkáltatónak – így a teljes bérköltsége 825 ezer forint jött ki – ennek a 41 százaléka ment az államkasszának (340 ezer forint) és a munkavállaló 485 ezer forintot kapott meg nettó fizetésként. Jelentősen átrajzolja a képet a családi adókedvezmény, ez alapján egy háromgyerekes munkavállaló adóéke az előbbi 41 százalékról 23 százalékra csökken, ami az egyik legkisebb adóteher a régióban, egyedül Bulgária adórendszere kedvezőbb a magyarnál.
Zuhanórepülésbe kezdett a nyugdíjak vásárlóértéke Magyarországon Itt az újabb magyar siker, Budapest lett a régió második legszegényebb fővárosa az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapjánMíg a személyi jövedelemadózásban az adóterhelés a régiós átlagon van, addig a fogyasztást terhelő adók a legmagasabbak nem csak a régióban, de az egész világon. Ugyanakkor több állam is emelte az áfát az elmúlt egy évben, Szlovákia 20-ról, 23 százalékra, Észtország pedig 24 százalékra. A régióban összességében 20 százalék a jellemző, ennyit vonnak például Ausztriában, de 19 százalékot kell fizetni Németországban, ami egy részben magyarázatot ad a magas magyar árszínvonalra. (Cserébe mind a két országban erőteljesen progresszív jövedelemadó van – a vagyis ott érvényesül a fizessen a gazdagabb elv. Ezzel szemben idehaza az alacsony jövedelműek arányaiban több adót fizetnek, mint a magasabb jövedelműek – a szerk.)
Újabb adóról döntött az Orbán-kormány, aki más városba akar költözni, fizessenA magyar után a legtöbb áfát Horvátországban kell fizetni, ott 25 százalék az elvonás. H. Nagy Dániel felhívta a figyelmet a magas áfa hátulütőjére: egyrészt nehéz csökkenteni az adó mértékét, mert az jelentős költségvetési áldozatokat (kiadáscsökkentést) igényel. Másik probléma, hogy a válságok idején visszaesik ez az adóbevétel. Ezt láthattuk az elmúlt években idehaza, amikor is a magas infláció miatt megzuhant a lakosság fogyasztása, ezzel visszaestek az áfa-bevételek. Megfelelő bevételek híján pedig az állam nem tudott növekedést stimuláló programokat indítani.
A magyar adórendszer másik extremitása a 9 százalékos társasági adó (tao), ami messze a legalacsonyabb az egész régióban, bár ezt a képet árnyalja a magyar hungarikum helyi iparűzési adó. A szakértő szerint a társasági adózásban vannak még tartalékok, ugyanis a magyar tao még 15 százalékos szinten is versenyképes tudna maradni.
Itt a mélypont, már a bolgárok is jobban élnek, Magyarország az EU legszegényebb országa lettA Forvis Mazars szakértői először vizsgálták a régiós nettó jövedelmeket korrigálva az eltérő vásárlóerő-paritással (PPP), vagyis figyelembe vették a bérszínvonal mellett az eltérő árszínvonalt is. Mivel nettó értéket néztek, ez az adórendszerek hatásait is megmutatta. A korrigálatlan bruttó átlagbér tavaly decemberben Magyarországon 1781 euró volt, ez elmaradt a csehek 1849 , a horvátok 1900, a lengyelek 1988 eurós átlagától, nem beszélve a csillagászati magasságban lévő német (4634 euró) és osztrák (5009 eurós) bruttó bértől. Ezzel szemben magyar PPP-vel korrigált nettó bér vásárlóértéke nagyjából megfelelt a régiós átlagnak. Némileg jobb mint a román vagy a bolgár adat és egy kicsit elmarad a horvát vagy lengyel nettó bértől. Ám az is látszik, hogy Ausztria utolérése nagyjából reménytelen, hisz amíg a magyar nettó átlagfizetés vásárlóértéke közelítőleg 2250 euró, addig ugyanez Ausztriában eléri a havi 4000 eurót.
Itt van még egy kétes dicsőség, Magyarország büszkélkedhet a negyedik legrosszabb átlagkeresettel az Európai Unióban