Előny, ha egy állásinterjún kiderül, hogy az ember tudja használni a mesterséges intelligenciát, pont azt, ami akár ki is válthatja majd a munkáját

A mesterséges intelligencia (MI) már egyértelműen jelen van a hazai munkaerőpiacon. Ismerete és használata még nem általános elvárás a foglalkoztatóktól, de aki rendelkezik tapasztalattal, az komoly előnyre tehet szert – mondta lapunknak Nógrádi József, a hazai munkaerő-kölcsönző piac meghatározó szereplője, a Trenkwalder Recruitment Kft. stratégiai kapcsolatokért felelős vezetője. A meghirdetett pozíciók 3-5 százalékánál jelenik meg elvárásként az MI használata, a vele való együttműködés képessége. (Ez nem keverendő össze azzal, hogy a munkavállalók - akár a cég tudta nélkül is - valamely munkafolyamatban már most használják a technológiát. Ez az arány az előbbinél jóval magasabb- mondta.) A marketing, PR, kommunikációs pozíciók esetében magasabb, 5-8 százalék közöttire becsülhető ez az arány, az IT, a telekommunikáció és a pénzügyi kontrolling pozíciók 5-10 százalékánál elvárás az MI-ben való jártasság. Az igények elsősorban a technológia vállalati rendszerekhez integrálását, beépítését jelentik, a cégek leginkább ehhez keresnek embereket, szakembereket - tudtuk meg Nógrádi Józseftől.

A változás, az igények erősödése a dolgozók körében is lecsapódik. A KPMG és a Melbourne-i Egyetem közös, 47 országra, köztük Magyarországra is kiterjedő, 48 ezer ember megkérdezésével készült, a napokban ismertetett kutatása szerint a válaszadók 72 százaléka érzi és tudja, hogy munkája előbb-utóbb megváltozik a mesterséges intelligencia miatt. Ami pedig igazán elgondolkodtató, hogy kutatásba bevontak 43 százaléka szerint a munkája fő részét a MI el tudná végezni, vagyis ez a kör úgy gondolja, munkája már most kiváltható lenne.

A Trenkwalder szakembere hozzátette, hogy immár egyre több az olyan szoftver, amelynek már van MI modulja vagy a fejlesztésén dolgoznak, így az 50-55 év alatti alkalmazotti állománynak valamilyen formában mindenképpen képeznie kell magát ezen a területen, ha nem akarja „kiárazni” magát a munkaerőpiacról. A helyzet a számítógépek megjelenésének idejét idézi - tette hozzá. Aki nem tudja használni, az idővel rendkívül beszűkíti a lehetőségeit.

Így minél nagyobb körű és minél fiatalabb korban történő képezhetőség komoly problémát jelent itthon. Ez szerinte nem megúszható kormányzati feladat, már csak azért sem, mert előrejelzése szerint 5-10 éven belül az automatizált, vagyis a MI által lefedett területek száma megtriplázódik köszönhetően a technológia árcsökkenésének is. Rámutatott, hogy jelenleg egy robotizált termelői sor megtérülése 3-5 év közötti időre tehető. Egy olcsóbb külföldi munkaerő alkalmazása esetén ugyanez 2 év. Amennyiben előbbi 3 év alá csökken, akkor ugrásszerűen felgyorsulhatnak a telepítési folyamatok.

Szerinte, ha az említett általános képzések elmaradnak vagy nem lesznek elég kielégítőek, akkor nem az lesz a kérdés, hogy a kormányzati előrejelzésekben 2030-ra remélt 85 százalékos foglalkoztatási arányt elérjük-e, hanem a jelenlegi 74 százalék körüli szintet meg tudjuk-e tartani – mondta.

A KMPG kutatása egyébként rámutat arra, hogy a technológia már most valóban szinte mindenhova betette a lábát. A megkérdezettek háromnegyede ugyanis már most is közvetlenül és tudatosan használ MI-t. Leggyakrabban az általános célú generatív MI eszközöket alkalmazzák, és sokan inkább az ingyenesen, nyilvánosan elérhető megoldásokat, például a ChatGPT-t választják a munkáltató által esetlegesen biztosított, a vállalati működésbe integrált eszközök helyett. A munkavállalók több mint fele ugyanakkor nem árulja el, amikor mesterséges intelligenciát használ a feladatai elvégzéséhez, és az MI által létrehozott tartalmat sajátjaként tünteti fel. Diákoknál ez az arány kétharmad.

A trend egyértelmű: egyre több valós munkafolyamatba ágyazódik be a technológia – mutat rá a KPMG –, szinte már támogató kollégaként tekintenek rá a használók. Idehaza a megkérdezettek 67 százaléka használja tudatosan a mesterséges intelligenciát munkájában, a tanuláshoz vagy személyes céljaihoz – ez szinte megegyezik a fejlett országok 65 százalékos átlagával. 42 százalék hibázott is munkájában miatta, és 35 százalékuk vallotta be, hogy anélkül támaszkodott az így kapott eredményekre, hogy ellenőrizte volna azok pontosságát. Sajátjaként pedig 38 százalék tüntetett már fel MI által generált tartalmat.