Külföldön már több tanulmány is született az utóbbi években, amely a mesterséges intelligenciára vonatkozó ismereteket, véleményeket kutatta kifejezetten a 13-16 éves korosztályban. Magyarországon azonban ez idáig viszonylag kevés kutatási eredmény látott napvilágot ezen a területen. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most megjelent tanulmánya 1197 fiatal megkérdezésével készült, és az volt a célja, hogy átfogó képet kapjanak a 13-16 éves magyar kamasz mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásáról, az arról való vélekedésekről, elképzelésekről, félelmekről.
A megkérdezett fiatalok 97,8 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, mindössze 2,2 százalékuk válaszolta azt, hogy nem hallott még korábban róla. A fiatalok nagy része a közösségi médiából (64,7 százalék), míg kisebb arányban a családjától (9,8 százalék), osztálytárstól, baráttól (6,3 százalék) hallott a mesterséges intelligenciáról, míg nyomtatott újságban mindössze egy fő olvasott róla.
Az életkor előrehaladtával nő azok aránya, akik használják ezeket a programokat különböző tevékenységekhez. Míg a 13 évesek 69, addig a 16 évesek 85 százaléka használt már ilyen programot. Említésre méltó különbség, hogy azoknak a fiúknak, akik hallottak már az AI-ről, a 82 százaléka használt is valamilyen AI-alapú programot, míg a lányoknál ez az arány mindössze 73,5 százalék.
A kutatásban résztvevők 70,7 százaléka szerint hasznos a mesterséges intelligencia az emberek számára, míg csupán 3,8 százalékuk mondta azt, hogy nem. Viszont a kitöltők kicsivel több mint egynegyede nem tudott állást foglalni a kérdésben. Itt is feltűnőek a nemi különbségek, a fiúk 83, míg a lányok 62 százaléka gondolta hasznosnak, a mindennapokban alkalmazhatónak a mesterséges intelligencián alapuló programokat, eszközöket. A veszélyességgel kapcsolatban azonban már nem volt ilyen nagy az egyetértés a válaszadók között. A kitöltők mindössze 28,9 százaléka volt abban biztos, hogy az emberekre nézve veszélyes a mesterséges intelligencia, de a döntő többség, 51,3 százalék nem tudta ezt eldönteni. Ugyanakkor abban is csak 19,8 százalék volt biztos, hogy az AI nem veszélyes az emberiségre nézve.
A kitöltők nagy része, 89 százaléka találkozott már olyan tartalmakkal az interneten, amelyeket az AI segítségével hoztak létre, 4 százalékuk egyáltalán nem találkozott, 7 százalékuk pedig nem tudott állást foglalni. A kutatás megerősíti az edukáció fontosságát, ugyanis kicsivel több, mint a válaszadó fiatalok felénél fordult már elő, hogy egy AI által generált képre azt hitte valódi, de később kiderült, hogy nem az.
Az AI legnagyobb előnyét abban látják a megkérdezettek, hogy az új technológiák megkönnyítik a mindennapi életet (38,4 százalék), valamint mivel nem emberről, csupán egy gépről beszélünk, így nincs szüksége pihenésre, folyamatosan képes dolgozni anélkül, hogy elfáradna (24,5 százalék), tehát egyfajta hatékonyságfokozásról, kényelmi szint növelésről is beszélhetünk.
De nagy arányban voltak azok is, akik az embernél gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést emelték ki (18,5 százalék), illetve a könnyebb kommunikációban látták legnagyobb előnyét (10,4 százalék). A legnagyobb hátránynak a munkahelyek elveszítésének lehetőségét (29,6 százalék), valamint az emberi kapcsolatok megszűnésének veszélyét (23,6 százalék) látták, de felmerült a lehetséges biztonsági kockázat (19 százalék) és az ellenőrizhetetlenség (9,9 százalék) is.
A fiatal válaszadókat a kérdőív befejező szakaszában arra kérték, hogy írják le, melyik két szó az, ami legelőször eszükbe jut a mesterséges intelligenciáról. A robot, mint az AI leggyakoribb filmbéli ábrázolásmódja hangsúlyos a válaszadásokat tekintve, de az okos, intelligens, gyors, érdekes, hasznos jelzők is nagy arányban jelentek meg.
