Budapest a régió második legszegényebb fővárosa, írja a 444 az uniós statisztikai csütörtökön közzétett összesítése alapján.
Az Eurostat legfrissebb szegénységi/gazdagsági rangsora a legfrissebb, 2021-es adatokon alapul az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapján. Az adatokat nem euróban, hanem úgynevezett vásárlóerő-egységben (PPS) számolták, ami figyelembe veszi az országok közötti árszínvonalbeli különbségeket. Ez azt jelenti, hogy egy PPS-szel minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni attól függetlenül, hogy néznek ki az adott ország árfolyamai, vagyis hol mi mennyibe kerül.
A magyarországi régiók egyébként Észak-Magyarország kivételével nagyjából ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a szlovák, nyugat-román és kelet-lengyel régiók. A Dél- és Észak-Alföldi régiók egy főre jutó jövedelmi mutatói azonban elmaradtak a legjobb eredményt elérő romániai régióktól.
Az adatokból az látszik, hogy országos átlagot tekintve Magyarország a régiós középmezőnybe tartozik, azonban ha fővárosok gazdagságát vizsgáljuk az adatközlés 2013-as kezdetétől a legfrissebb, 2021-es számokig, a helyzet meglehetősen lesújtónak tűnik.
Miközben a bukaresti régió ebben a mutatóban már Bécset is megelőzi, Budapestnél csak Zágráb szegényebb a rendszerváltó országok fővárosai közül.
A lap megjegyzi: még látványosabb a magyar főváros lemaradása, ha azt nézzük, hogy honnan indultunk 2013-ban. Míg Bukarest a sereghajtók közül, hátulról a harmadik helyről indulva került az élre, mi senkit sem tudtunk megelőzni. A szófiai térség és Prága pedig Budapestnél is gyorsabb ütemben gazdagodott.
A 444 arra jutott, hogy ilyen ütemben Magyarországnak több mint 900 év kellene ebben Ausztria utolérésére, Budapestnek viszont csak nagyjából harminc – ennek részben az az oka, hogy amíg Budapest a leggazdagabb magyarországi, addig Bécs a második legszegényebb ausztriai régió.