Az Orbán-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „helyi önazonosság” védelméről szóló törvénytervezetet, amelynek preambuluma hosszasan, bő jogfilozófiai szósszal nyakon öntve ecseteli a jogszabály célját, miszerint „mostantól a közösségeknek jogi eszközeik lesznek arra, hogy megvédjék önazonosságukat, és ők dönthessenek arról, hogy milyen irányban fejlődjön településük”.
Ez természetesen nem igaz, egyszerűen arról van szó, hogy a települések idén nyártól jogot és eszközöket kapnak arra, hogy a betelepülők számát korlátozzák.
A törvénytervezet – amely a parlamenti végszavazásig még sokat változhat –, először is jogot biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a termőföldek kivételével valamennyi ingatlanra, akár a külterületi zárt kertekre is szerzési tilalmat rendelhet el. Ezzel a joggal feltehetően kevéssé fognak élni a települések, hisz ezzel az ingatlanok piaci értékét csökkentenék, ami nem feltétlenül találkozna a választók helyeslésével. Korlátozhatják az önkormányzatok az ingatlanszerzést elővásárlási joggal: korábban felmerült, hogy ezzel a településen élő valamennyi lakó élhetne, ehhez képest a legutóbbi változat már csak az önkormányzatra, a telekhatárral szomszédos ingatlanok tulajdonosaira, illetve lakóira terjesztené ki.
A javaslat szerint az önkormányzat az ingatlanvásárlást a betelepülők számára feltételhez vagy kötelezettség teljesítéséhez kötheti. Előírhatja például, hogy „a betelepülő a betelepülés feltételeként valamely, a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns feltételt, vagy valamilyen, a közösség javát szolgáló kötelezettséget teljesítsen” – fogalmaz kissé homályosan a javaslata. Jóval konkrétabb kötelezettség a betelepülők adója, ami egy új elem lenne a magyar adórendszerben. Ám hogy ezt hogyan és miként vetnék ki, az nem derül ki a javaslatból, ugyanis azt majd külön jogszabályban – jelesül a helyi adókról szólóban – akarja majd a kormány ismertetni. A törvényjavaslatból az is kiderül, hogy nem mindenki számít betelepülőnek, annak ellenére, hogy nem lakik a településen:
nem lehet betelepülőnek nevezni például, aki az adott településről származik, vagy már lakik ott hozzátartozója, de például nem számít jöttmentnek a törvényjavaslat szerint az egyházi személy, vagy az egyházi alkalmazott sem,
annak ellenére, hogy korábban nem is lakott még az adott településen.
A javaslat legfontosabb eleme, hogy a korlátozások csak azokon a településeken lépnek életbe, ahol az önkormányzatok úgy döntenek, hogy élni kívánnak a törvény adta lehetőségekkel – értékelte ingatlanpiaci szempontok alapján a törvényjavaslatot Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint elsősorban a nyaralóövezetekben, ezek között a Balaton-környéki településeken, valamint az agglomerációs térségekben várható a tulajdonszerzés vagy lakcímbejelentés feltételhez kötése, a teljes tiltás viszont nem valószínű. Emellett a budapesti kerületekben is napirendre vehetik a kérdést, például, hogy megadóztassák a külföldi lakásvásárlókat, akik komoly szerepet játszhattak a fővárosi lakásdrágulásban, miután általában nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek a hazai vevőknél. A KSH adatai alapján az elmúlt egy-két évben minden 10-11. fővárosi lakásvásárló külföldi volt, a pesti belvárosi kerületekben pedig minden negyedik-ötödik vevő érkezett az országhatáron kívülről. A feltételekhez kötött tulajdonszerzésről szóló döntéssel két legyet ütnének egy csapásra a fővárosi kerületek: pótlólagos forrásokat tudnának bevonni a költségvetésükbe, és fékezhetnék a lakásdrágulás tempóját Balogh szerint.
A betelepülők számára a tulajdonszerzés teljes tiltását csak olyan ingatlanok esetében lehet alkalmazni, amelyre az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Emiatt például Érden, Balatonalmádiban vagy Dörgicsén biztos, hogy lesznek olyan területek, amelyek nem vonhatók korlátozás alá – fogalmazott Balogh László.
Mivel a döntést az Országgyűlés az önkormányzatok kezébe adja, ezért csak azokon a helyeken várható bármilyen korlátozás, ahol a betelepülők magas száma általános elégedetlenséget okoz a helyi lakosok körében.
Ha ugyanis az egyes képviselőtestületek az ott élők akarata ellenében hoznának olyan korlátozó döntést, ami negatívan érintheti az ingatlanuk értékét, annak messzemenő hatásai lennének a következő önkormányzati választáson. A budapesti agglomerációs településeken vagy a Balaton környékén egy-egy lakóház vagy nyaraló átlagosan 100 milliós nagyságrendű értéken cserél gazdát, de hasonló ingatlanárakkal lehet találkozni Debrecen környékén is. Ilyen ingatlanárak mellett nem lennék meglepődve, ha a korlátozásokkal élni kívánó önkormányzatok pár millió forintos hozzájárulást kérnének a betelepülőktől, amiből a helyi infrastruktúrát vagy közszolgáltatásokat fejlesztenék – mondta Balogh László.
Most éppen 54 adó van
Idén januárban nagyot csökkent az adók száma Magyarországon: a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, - amely minden évben elkészíti hasonló összeállítását - a tavalyi 61 adó helyett idén már csak 54 elvonási formát talált a magyar jogrendszerben. A tavalyi 61 adó nem mellesleg történelmi csúcsnak számított. Így ha parlament elfogadja a betelepülők adóját, az adók száma 55-re emelkedik. (A kormány a jövő évi adótervei között még nem szerepel az adók számának változása.) A tavalyi nagy adószámcsökkentésnek az egyes ágazati különadók (pl. közművezeték-adó, gyógyszergyártók, légitársaságok különadójának) megszüntetésének volt köszönhető.
