Németország;Magyarország;Kecskemét;bónusz;Mercedes-gyár;bérkülönbség;

Munkások a kecskeméti Mercedes-gyárban

Kevesebb mint feleannyi prémiumot ad a Mercedes a magyar dolgozóinak, mint a németeknek

Az autógyár vezetése  szerint ez rendben van, az azonos szintű elvárások ellenére csak követik a két ország közötti bérszintkülönbséget. A hazai szakszervezet kényszerű megállapítása szerint a magyar versenyképesség alapja, hogy olcsók vagyunk és nem megyünk táppénzre.

A Mercedes-Benz kecskeméti dolgozói 62 százalékkal kevesebb bónuszt kaptak, mint német kollégáik, miközben hosszabb munkaidőt teljesítenek és jóval kevesebbet hiányoznak. A német autógyártó mégis Magyarországra helyezi át a kapacitásait, mivel itt lényegesen alacsonyabbak a bér- és működési költségek – írja az mfor.hu a Stuttgarter Nachrichten beszámolója nyomán. A német lap szerint a Mercedes hivatalos álláspontja az, hogy a bónuszkülönbség nagyjából tükrözi a két ország közötti bérszintek eltérését – annak ellenére, hogy a gyártási feltételek, valamint a technológiai és minőségi elvárások egységesek.

A közölt adatok szerint a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában dolgozók az elmúlt üzleti év után 800 ezer forint prémiumot kaptak, ami a jelenlegi, 408 forintos euróárfolyam alapján körülbelül 1960 eurónak felel meg. A németországi dolgozók pontos bónuszösszegét a lap nem közli, de mivel a magyar prémium 62 százalékkal alacsonyabb, a német munkavállalók körülbelül 5150 euró prémiumot, azaz nagyjából 2,1 millió forintot kaptak ugyanebben az időszakban. A prémium vagy jutalom fedezete a nyereségrészesedésről, amit a Mercedes a vállalati eredményesség alapján fizet ki – Németországban és Magyarországon is.

Az MFor-nak nyilatkozó magyar szakszervezeti vezető, Kovács-Besenyi Kitti, az MBMH Vasas Alapszervezetének titkárhelyettese már azt is eredménynek tartotta, hogy a nyereségből a kecskeméti dolgozók is részesedhetnek, amiért sokáig küzdöttek. Ez a rendszer már három éve működik, a kifizetések mértéke a német prémiumokhoz igazodik, de a pontos összeghez belső teljesítménymutatók teljesítése is szükséges. – Ezeket a szabályokat központilag állapítják meg, és mi itt helyben nem nagyon tudunk változtatni rajtuk – fogalmazott Kovács-Besenyi Kitti, aki kényszerűen megállapította, a magyar versenyképesség alapja az, hogy olcsók vagyunk és nem megyünk táppénzre.

Megfigyelők a pénzesőt összefüggésbe hozzák azoknak az egyetemi és magánalapítványoknak a pénzigényével, amelyeknek az állam korábban Mol-részvényt juttatott.