Kisebb profit után több osztalékot fizet a Mol, Hernádi Zsolt kezd besokallni

Tavaly 356 milliárd forintos tárgyévi nyereséget ért el a Mol-csoport – derült ki Magyarország legnagyobb, 2024-ben 8,4 ezermilliárdos mérlegfőösszeget felmutató - cégének csütörtöki rendes közgyűlésén. Az olajcsoport nemzetközi számviteli elvek szerinti eredménye számításunk szerint 2023-hoz képest 37 százalékos csökkenés. Ennek ellenére a tőzsdei tulajdonosok a tavalyit tizedével meghaladó, 220 milliárd forintos osztaléknak örvendhetnek. (Ez részvényenként 165 forintos alap- és 110 forintos rendkívüli tételek összege.) A közgyűlésen Korányi G. Tamás ismert üzletember kisrészvényesként fel is vetette: bár örül a pénznek, a visszaeső nyereség tükrében az osztalékemelés bizonyosan észszerű-e.

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató derűs válaszában jelezte: az igazgatóság így látta jónak, mert például jelenleg ez évre nincs nagyobb cégfelvásárlási célpont a látókörükben.

Bár a szokás szerint nyugodt közgyűlésen nem került szóba, más megfigyelők a pénzesőt kapcsolatba hozzák a Mol összesen harmadát 2020-21-ben az államtól - 5 százalék erejéig a Moltól - ingyen átvevő, a Budapesti Corvinus Egyetemet és a Mathias Corvinus Collegiumot működtető, valamint az általános célú és meglehetős átláthatatlan gazdálkodású, Mol-Új Európa nevű, NER-közeli alapítványok pénzigényével. Becslésünk szerint előbbi két „közérdekű” magánalapítvány így idén egyaránt 22,5-22,5, míg a Mol-Új Európa 23,6 milliárd forinthoz juthat.

Bár az osztalék mértékét az igazgatóság természetesen soha még véletlenül sem hozza összefüggésbe a tulajdonosok kilétével, tény, hogy az addigi, évi 50-100 milliárdos vagy olykor még el is maradó kifizetések 2020 után ugrottak 242, majd 280 milliárdra, még ha erre a szintén égbe szökő nyereségek is szolgáltattak alapot. Egy forrásunk ennek kapcsán felhívta a figyelmet a Mol nyereségre vetített adósságarányának évek óta tartó emelkedésére is. Igaz, Molnár József vezérigazgató felszólalásában e mutatót is megnyugtatónak nevezte.

Megértik, ha válságok idején néha mélyebben a kasszába kell nyúlniuk, ám normál terheken felüli extaadóként kül- és belföldi cégeik az elmúlt három év során összesen 3,5 milliárd dollárt fizettek ki, amire „lassan most már azt mondom, hogy ez sok” – fogalmazott. (Molnár József pénzügyekre összpontosító előadásának tanúsága szerint magyarországi extraterheik tavaly mérséklődtek.)

Bár a versenyképesség kapcsán szokás szerint főképp a szerinte átgondolatlan uniós zöldítést, a nagy tagállamok ránk is kiható gazdasági visszaesését és – alighanem Trumpra célozva – a „bizonytalan vámversenyt” említette, a befektetők számára kiszámíthatatlan szabályok miatt szerinte e téren „itthon is vannak házi feladataink”.

A tavalyi eredménycsökkenést – ami még így is a csoport több mint három évtizedének negyedik legnagyobbika - az elnök-vezérigazgató és a többi felszólaló is leginkább külső körülményekkel, így legfőképp a térség biztonságos energiaellátását veszélyeztető orosz-ukrán háborúval, valamint az olajigények és a finomítói nyereségek esésével magyarázták. A Mol-elnök a 2023-ban indult, tavaly több mint 20 milliárdos veszteséget elérő országos, koncessziós hulladékgazdálkodási tevékenységüket a zöld célok szempontjából sikeresnek ítélte. Ugyanakkor nem egyszerű megtalálni a szabályozókkal az ezt fenntarthatóvá tévő összhangot – tette hozzá.

Az orosz nyersolajbeszerzés kiváltását célzó kisrészvényesi kérdésre megismételte, hogy a beruházásokkal haladnak, bár az átalakítás üzletileg változatlanul nem vonzza.

A csoport tavalyi sikerei között az elnök-vezérigazgató megemlítette tiszaújvárosi poliolüzemük átadását, lengyel és szlovén kútügyleteik lezárását, valamint pakisztáni és kazah kitermelési sikereiket is.