Végre valósággá vált Lech Walesa látnoki kijelentése: Lengyelország második Japánná válik. Így kommentálta a lengyel sajtó, hogy az ország gazdasága erősebbé válik a japánnál. Lech Walesa kijelentésének háttere megér egy misét. A Nobel-békedíjas hajdani gdanski hajógyári munkás, az egykori targoncaszerelő és sztrájkszervező lett 1980-ban a független Szolidaritás szakszervezet és tízmilliós mozgalom vezéralakja. 1988-89-ben tárgyalásokat folytatott a kommunista kormánnyal, amely után a félig már szabad 1989-es választáson a Szolidaritás képviselői többséget kaptak a lengyel szejmben. Ezután, 1989 nyarán nem kommunista miniszterelnök alakíthatott kormányt. 1990 és 1995 között Walesa volt Lengyelország köztársasági elnöke. Az egyik változat szerint még 1980-ban, nem sokkal a hatóságokkal történt megállapodás aláírása után tartott sajtóértekezletén osztotta meg vízióját az összegyűlt újságírókkal a második Japánról. Ezt akkor bizarr kijelentésként értékelték: Lengyelország a szovjet blokk része volt, és éppen összeomlott a gazdasága, fizetésképtelenné lett az elhibázott beruházási, fejlesztési politika miatt. Japán viszont a technológiai fejlesztés élvonalát jelentette, mindenki Hondára, Toyotára, vagy Sony televízióra, de legalábbis egy walkmanre vágyott. 1992-ben az egy főre jutó lengyel GDP vásárlóerő-paritáson a japán 28,3 százaléka volt. 2023-ban már 98,5 százaléka.
A Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint harmincöt évvel a rendszerváltozás és az országot akkor megrázó piaci reformok után, eljött ez vágyott idő. Ernest Pytlarczyk, a Pekao Bank vezető közgazdásza a varsói Business Insider gazdasági portálnak ezt azzal magyarázta, hogy Japán az évtizedeken át tartó kiemelkedő teljesítményt követően hosszas stagnálásba kezdett, az elmúlt évtizedben gyakorlatilag nem nőtt a gazdasága. Eközben Lengyelország GDP-je folyamatosan emelkedik. Ennek nyomán az IMF mostani számítása szerint Japán egy főre jutó GDP-je a vásárlóerő szerinti paritással (PPP) évi 54,91 ezer dollárt, míg Lengyelországé 54,5 ezer dollár. Ernest Pytlarczyk hozzátette, Lengyelországban
a gyors fejlődés mellett az infláció sem szabadult el.
Az elemző utalt arra is, hogy most Japánban is élénkül a gazdaság, de ezzel együtt akár jövőre e mutató tekintetében a lengyelek utolérhetik a távol-keleti szigetországot. Ez az egy főre jutó teljesítményt jelenti, Japán népessége (125 millió) több, mint a háromszorosa a lengyelnek és így a gazdasági kapacitása is a világ negyedik helyére teszi.
Az IMF összefoglalója érinti a lengyel siker okait. Emlékeztetni kell a kiindulási pontra, amikor 1990-ben Lengyelországot a totális államcsőd és a hiperinfláció fenyegette. A mai elemzések egyetértenek abban, hogy a lengyel siker egyik fontos magyarázata az 1990. január 1-jével megkezdett gazdasági sokkterápia, az ún. Balcerowicz-terv volt. A pénzügyminiszterről elnevezett reformcsomag megrázta az országot, sok állami vállalat csődbe ment, a munkanélküliség elérte a 19 százalékot is. De megfékezték az inflációt, gyorsan megszűnt az áruhiány, megkezdődött a privatizáció és kiépültek a piaci mechanizmusok. Megjelentek Lengyelországban a külföldi befektetők. Mindegyik posztszocialista államban a társadalmak hasonló megrázkódtatásokat éltek át. (Hozzátennénk, hogy a lengyelek sokasága korábban is gyakorlatot szerzett az „árnyékgazdaságban” és ezeket sokan jól alkalmazták a gazdasági szabadság, értsd a kapitalizmus viszonyai közepette.)
Ha megvizsgáljuk az EU-taggá lett volt államszocialista országok fejlődését, azt látjuk, hogy a lengyel gazdaság szinte megakadás nélküli növekedést mutat, 1990 óta átlagosan évi 3 százalékot. Nem állította meg a növekedést a 2008-as pénzügyi válság – ezekben az években is nőtt a teljesítmény. Így történt, hogy a lengyelek a gazdasági teljesítmény tekintetében megelőzték Magyarországot. Az egyik legérdekesebb IMF adat szerint
2004-ben, amikor mindkét országot felvették az EU-ba, Magyarország egy főre jutó GDP-je (PPP-vel korrigálva) 26,8 ezer dollár volt, a lengyelek pedig 21,24 ezer dollárral léptek be. 2023-ban viszont ez az adat a lengyeleknél 44,38 ezer, míg nálunk 40,54 ezer dollár. Tehát – hasonlóan Litvániához – behozták a hátrányukat és megelőztek minket a jóléti mutatóban.
A lengyel gazdaság sok tekintetben hasonló módon fejlődött, mint a magyar. Ezer szállal kapcsolódik a német gazdasághoz, sok a japán, koreai és amerikai nagyberuházás. A lengyel tőke számos kiemelkedő teljesítményt hozott létre az elmúlt években, nagy önálló vállalkozások épültek ki. Míg harminc éve még Ikaruszok jártak a lengyel városok útjain, most lengyel gyártmányú buszok, trolik közlekednek. S ez csak egy példa. A 2023 végi kormányváltás óta radikálisan megváltozott a varsói kormány és az EU intézmények kapcsolata, a lengyelek sok milliárd eurónyi uniós támogatáshoz jutottak hozzá. A Tusk-kormány radikális beruházási politikába kezd: több atomerőmű fejlesztése folyik, megújítják az elektromos hálózatot, s a honvédelem érdekében nagy szabású hadiipari fejlesztésbe kezdenek.
