Orbán Viktor és Donald Trump látszólagos barátsága ellenére az új vámokat indokló dokumentumában az USA külön kitér a magyar közbeszerzések korrupciójára – írja a Válasz Online.
A lap szerint az USA kormányának honlapján közzétett, 397 oldalas jelentésből az derül ki, hogy az EU-tól a kereskedelmi és befektetési szabályok enyhítését várják el, szemben Kínával és Délkelet-Ázsiával, ahonnan a behozatalt kifejezetten le akarják építeni. Donald Trump ugyan mutogatott egy táblázatot, ami szerint az EU 39 százalékos vámmal terheli az amerikai termékeket, ez azonban nem a tényleges vámokat mutatja, amelyek átlagosan 5 százalék alatt vannak, hanem hozzászámoltak mindenféle egyéb költségeket, amelyek az európai piacra jutást érintik. Hogy ez mennyire reális számítás, azt számos elemző megkérdőjelezi.
Az biztos, hogy az amerikai kormányzati panaszlista számos olyan konkrét helyzetet sorol fel, amikor az európai országok az általános EU-s szabályokon felül is plusz bürokratikus korlátokat emelnek az amerikai (és minden EU-n kívüli) cég elé. Ide tartoznak a szabványok és az eredetmegjelölések előírásai, vagy közbeszerzések esetén az európai vagy éppen tagállami érdekeltségek 50 százalék feletti arányát előíró szabályok.
A VálaszOnline cikke szerint magyar szempontból különösen érdekes, hogy
ezeknél, és számos további amerikai panasznál szinte mindig szerepel a konkrét példák között Magyarország, mint az egyik tagállam, amely tipikusan az EU-s szabályoknál is szigorúbb előírásokat alkalmaz.
Ez pedig azért is figyelemre méltó, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” az oka Donald Trump vámjainak, és ha jobban tárgyaltak volna, illetve több engedményt adtak volna az EU-s tárgyalók, akkor nem lennének az új vámok.
Szijjártó Péter a brüsszeli politikusok alkalmatlanságát látja a Donald Trump által kivetett, 20 százalékos vám hátterébenCsakhogy az USA kormányának részletes panaszait vizsgálva az derül ki, hogy a nemzeti túlszabályozást érintő kifogások listáján a magyar eljárásrend kifejezetten sokszor szerepel negatív példaként. A gyógyszerek átláthatatlan ártámogatási rendszerétől a kötelező ügyvédi kamarai tagság külföldiek számára nehezített feltételéig tele van kifogásolt magyar példákkal a jelentés.
Összesen 19 alkalommal említi a szöveg Magyarországot, miközben Szlovákát csak négyszer, Romániát és Lengyelországot tizenkétszer, és még a jóval nagyobb partner Németországot is csak tizenhat alkalommal állítja pellengérre.
A Magyarországgal szembeni kifogások között konkrétan megjelenik a közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázata is. Ugyanis a szövegben, amit Trump kereskedelmi főképviselője adott ki az új vámok indoklásaként, a lap szerint az áll: „Az USA cégei
meglehetős aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is.
A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években.”
Drága az orosz kapcsolat, Magyarország hatvanszor többet veszíthet, ha Donald Trump 500 százalékos fenyegetéséből lesz valamiMegmozdul az Európai Unió, vámmal akarja sújtani az amerikai húst, a ruhát, a rágógumit, a fogselymet és a vécépapírt isAz amerikai kereskedelmi miniszter leszögezte, nem halasztják az új importvámok bevezetésétMint ismert, 2025. január 7-én a még Joe Biden vezette demokrata fehér házi adminisztráció korrupció vádja miatt vette fel szankciós listára Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét.
VSquare: Rogán Antaltól az amerikai szankciók miatt vett el Orbán Viktor kulcsfontosságú területeket