Drága az orosz kapcsolat, Magyarország hatvanszor többet veszíthet, ha Donald Trump 500 százalékos fenyegetéséből lesz valami

A magyar gazdaság nagyságrendekkel többet veszítene egy, az Egyesült Államokba irányuló exportjára kivetett, 500 százalékos vámmal, mint az orosz energiabehozatal kiváltásával – vélekedtek lapunknak szakértők annak kapcsán, hogy 50 republikánus és demokrata szenátor törvényjavaslatot nyújtott be. Ez minden olyan állam amerikai kivitelét megsarcolná, amely orosz olajat, gázt vagy uránt vásárol. A kormánynak 3 választása van. Lemond 500 millió dollárról, amit az orosz olajon keres, akkor marad a hatmilliárd dolláros amerikai kivitel. Lemond az orosz haszon 12-szeresét jelentő amerikai exportról és marad az orosz energia. Esetleg bevállal egy teljesen észszerűtlen forgatókönyvet, elfogadja az 500 százalékos vámot és hatvanszor többet veszít vele, mintha lemondana az orosz olajról. Jelenleg úgy tűnik, az Orbán-kormány a világpiacinál olcsóbb orosz olaj beszerzésén elért, évi százmilliárdos extraprofit adó-jellegű behajtásával közvetlenül érdekelt a moszkvai kapcsolat fenntartásában.

Donald Trump amerikai elnök egy hete az NBC Newsnak arról azt mondta, „nagyon dühös” Vlagyimir Putyinra, mert az orosz elnök nem ismeri el Volodimor Zelenszkij ukrán elnök posztjának törvényességét.  Bár eddig inkább Putyin-pártiságról tanúságot tévő republikánus elnök minden szempontból abszurd kirohanásában ekkor még „25-50 százalékos vámot” hirdetett „az orosz olajra”, már az NBC News  is emlékeztetett, hogy a Biden-adminisztráció 2022-ben, az Ukrajna elleni orosz támadás után megtiltotta az orosz olaj bevitelétt, más államok kereskedelmére pedig nem áll módjukban vámot kivetni. A folyamat mégsem állt meg: múlt csütörtök óta az USA gépjárműbehozatalát 25 százalékos vám terheli, most szerdától pedig az összes térségre kivetett sarcból az EU-ra 20 százalék esik és ott az egyelőre nem hivatalos 500 százalékos terv is. Bár elemzők – például az Erste - szerint a fenyegetés a leginkább Kína és India egyre gyümölcsözőbb orosz kereskedelmi kapcsolatait torpedózza, az EU-t, azon belül kiváltképp Magyarországot, szintén érintené. Magyarországot nem is kellene az EU-ról ebből a szempontból leválasztani, hiszen cseppfolyósított formában számos EU-tagállam máig nagy mennyiségű orosz gázt vesz és a keleti országok orosz gyártású atomblokkjaiba is kerülnek fűtőelemek.

Noha az Orbán-kormány láthatólag ragaszkodik az orosz energiabehozatalhoz, az ágazat műszakilag át tudna állni más beszerzésre. Bár a szintén Mol-tulajdonú pozsonyi finomító átállása előrébb tart a százhalombattainál, mérnökök szerint a Mol-nyereség csökkenésével ez utóbbi is képes lenne a váltásra. Bár a Molhoz kerülő, Ural-típusú orosz olaj olcsóbb a nemzetközinél, így a cég azon évi százmilliárdos többlethaszonra tenne szert, eme összeg 95 százalékát a kormány 2022 óta adóként elvonja. Ezzel viszont az Orbán-kabinet közvetlenül érdekeltté vált az orosz olajbehozatal fenntartásában, amit a vámfenyegetés árnyékában sem szívesen engedne el – érvelt a GKI szakértője. Miklós László energiaügyi szakértő a 2024-es olaj-profitot körülbelül 500 millió dollárra – közel 200 milliárd forintra – becsülte. Érdemben az orosz gáz nem lehet olcsóbb a többi lehetőségnél, mivel az a nyugati tőzsdét követi - értettek egyet.

Az Orbán-kormány eddigi hűségét Donald Trumphoz ugyanakkor a jelek szerint nem kezdte ki a magyar energiapolitika megváltoztatására, illetve az USÁ-ba irányuló kivitelünk teljes megszüntetésére irányuló amerikai fenyegetés, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washington minden lépéséért változatlanul Brüsszelt hibáztatja. Lapunk kérdéseire eddig sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium, sem a Mol nem válaszolt.