A csoda elmarad

Száguld a lengyel gazdaság, van mutató, amelyben jövőre utolérheti Japánt

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP közelíti a szigetországét úgy, hogy 2004-ben, az EU-csatlakozás évében még a magyarországi mögött volt.

Orbán Viktor még gondot okozhat, Nem lesz egyszerű a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozni Ukrajna szükségleteit

Nem lesz egyszerű a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozni Ukrajna szükségleteit a jogi és egyéb nehézségek miatt. Olaf Scholz kancellár szerint csak technikai kérdések megválaszolása van hátra, a helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. A kelet-európai ország pénzügyi helyzete kritikus.

Hiába jönnek a figyelmeztetések és a megoldási javaslatok a magyar gazdaság problémáira, az Orbán-kormány nem hall és nem lát

Reformokat várnak a nemzetközi pénzügyi szervek Magyarországtól.

Libanon az összeomlás, a bejrúti kormány a széthullás felé tart

Már a pusztító robbanás előtt is kétségbeejtő volt a helyzet az országban. Ezt mutatja, hogy olyan rablótámadások is előfordulnak, amikor az elkövető sűrű bocsánatot kérve fosztja ki áldozatát.

Már az IMF is a venezuelai Juan Guaidó elismerését fontolgatja

A döntéstől függ, hogy kinek, mely politikai erőnek vagy személyiségnek van hozzáférése a venezuelai alapokhoz.

Miniszterelnököt keres Ukrajna

Végkifejlethez közeleg a hónapok óta dagadó ukrán politikai válság, Petro Porosenko államfő állítólag már keresi Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utódát. A lakosság többsége előrehozott választást akarna és az ukrán állampolgárrá lett grúz ex-elnököt, Miheil Szaakasvilit látná legszívesebben a kormány élén. Az IMF nem folyósítja az esedékes hitelrészletet míg nincs politikai stabilitás, ám a válságot nagyrészt a gazdasági helyzet generálja.

Visszatért Indonéziába a terror

Indonéziába múlt héten ismét visszatért a terror. Egy a magát az Iszlám Állam (IS) tagjainak valló csoport öngyilkos merényleteket hajtott végre a főváros, Jakarta különböző pontjain. Nyolcan meghaltak, köztük négy polgári személy, 23-an megsérültek. Kísértett a múlt, így a 2002-es Bali szigetén végrehajtott terrorakció emléke, amelyben 200, jórészt ausztrál turista vesztette életét. Az egész térségre nézve rendkívüli veszélyeket rejtene magában, ha a világ legnépesebb muzulmán államába visszaférkőzne a terror.

Idő előtt távozhat az IMF elnöke

Alaposan rájár a rúd az utóbbi években a Nemzetközi Valutaalap francia vezérigazgatóira. Dominique Strauss-Kahnnak 2011-ben nőügye miatt kellett lemondania a tisztségről, utódja és honfitársa, Christine Lagarde pedig korrupciós ügy miatt lett vádlott. A botrányok hatására egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Franciaország elveszíti azon kiemelt szerepét, amely szerint a poszt megüresedése esetén automatikusan új személyt jelölhet az IMF élére.

Argentína: egy korszak vége?

Új államfőt választ vasárnap Argentína, mivel Cristina Fernández Kirchner két hivatali idő leteltével már nem indulhatott újra. Férje négy évig volt elnök, Cristina 8 évig állt a dél-amerikai ország élén. A peronisták, azaz a Justicialista Párt színeiben megválasztott házaspár teljesítményéről megoszlanak a vélemények. A Kirchner-házaspár unortodox módszerekkel kormányzott, Buenos Aires szembefordult a hitelezőkkel. Noha Cristina személyesen választotta ki jelöltjét, nem kizárt, hogy az utódjelölt, Daniel Scioli pragmatikusabb irányvonal mellett kötelezi el magát.

Lemondott a görög kormányfő

Miután a német és a holland parlament is áldását adta a 86 milliárd eurós, harmadik görög mentőcsomagra, Athén megkapta a pénzt, amelyből törleszteni tudta a pénteken esedékes adósságát az Európai Központi Banknak (EKB). Görögország elkerülte az összeomlást, de a hitelezőkkel kötött alkuba belebukott a kormány. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök csütörtök este tévébeszédben jelentette be a kabinet lemondását, a tervek szerint szeptember 20-ra írják ki az előrehozott választásokat.

Berlini vita Athén miatt

Angela Merkel szerint hazája jó stratégiát követett, amikor kemény álláspontra helyezkedett Görögországgal szemben. A német kancellár úgy véli, ezt támasztja alá a görög kormány hozzáállásának megváltozása. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az intézkedéseket át kell ültetni a gyakorlatba.

Az EU-pénzügyminiszterek már rábólintottak, ám Lagarde még kivár

Bár az euróövezeti pénzügyminiszterek pénteken rábólintottak a Görögországgal kötött megállapodásra, az Athénnak beígért 86 milliárd eurós, harmadik mentőcsomag kapcsán ugyanakkor kétkedését hangoztatta Christine Lagarde.

Kettős mérce a valutaalapnál?

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) részletes elemzésekkel dönt egy adott ország pénzügyi támogatása mellett. Az IMF döntéseit azonban a politika is befolyásolja. Mi sem bizonyítja jobban ezt, hogy mennyire különbözik a Görögországgal, illetve Ukrajvával kapcsolatos stratégiája.

Előremenekül Ciprasz?

Tegnap is folytatódott az esés a görög tőzsdén. A bankrendszer helyzete egyre aggasztóbb, miután a pénzintézetek részvényindexe a hétfői, majd a keddi 30 százalékos csökkenés után tegnap további 25 százalékkal zuhant, ezzel nagyjából a 2007-es értékre esett vissza – írta a Reuters. Az Alpha és a Pireus Bank esetében a zuhanás megállíthatatlannak tűnik. Mindkét bank indexe majdnem 30 százalékkal esett vissza. A National Bank of Greece viszonylag „jól” szerepelt a 11,8 százalékos visszaeséssel. Összességében a tőzsdeindex mintegy négy százalékos csökkenést mutatott.

Tovább zuhant a görög papírok ára

Tegnap kezdett magához térni a görög tőzsde, egy nappal azután, hogy szűk öt hetes szünetet követően folytatták a kereskedést a börzén. A csökkenés már nem érte el a két százalékot. Az esés is „csak” arra vezethető vissza, hogy a görög pénzintézetek papírjai tovább száguldottak lefelé a lejtőn: az egy nappal korábbi 30 százalék után tegnap 27 százalékos esést könyvelhettek el. 

Nyitás után zuhant a görög tőzsde

Mintegy öt hétig tartó zárva tartást követően tegnap nyitotta meg kapuit az athéni tőzsde. Szakértők már eleve nagy, 15-20 százalékos zuhanásra számítottak. Az esés azonban kezdetben még az ő elképzeléseiket is felülmúlta. Rögtön a nyitás után ugyanis a csökkenés 23 százalékos volt, így a börze indexe 615,12 pontra ment vissza, amire három éve nem volt példa.

Görög áfaemelés bizonytalanságokkal

Lapzártánk után tartotta a görög parlament a szavazást az euróövezet vezetőivel elfogadott reformcsomag második részéről. A törvényhozásnak az igazságügyi rendszer modernizálásáról, a bankok szanálásáról kellett döntenie. A reform értelmében a hitelfelvevők elveszíthetik lakásukat, ha a hitelrészletet nem tudják tovább fizetni a bankoknak. A banktörvény értelmében biztosítják a 100 ezer euró alatti betéteket.

Újabb csata előtt az athéni parlament

Miközben Görögországban az élet lassan kezd visszatérni a normális kerékvágásba, az athéni parlamentben ma újabb nagy csata várható, hiszen a törvényhozásnak meg kell szavaznia egy sor további, a hitelezők által elvárt reformot. Nagyjából hasonló eredmény várható, mint egy hete, amikor a reformok első csomagjáról szavaztak.

Nagy sorok a bankok előtt

Nagy sorok keletkeztek tegnap a görög pénzintézetek előtt, miután a bankok több mint három hétig tartó zárva tartás után megnyitották kapuikat a betétesek előtt. Hétfőn Görögország több mint 4,2 milliárd eurót utalt át az Európai Központi Banknak, 1,6 milliárd eurót pedig a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmusból kapott alapjából.

Újra megnyitnak a görög bankok

Ha csekély mértékben is, de emelte sürgősségi likviditási támogatását az Európai Központi Bank Görögország számára, azt követően, hogy a görög parlament az ellenzék voksaival megszavazta a hitelezőkkel kötött megállapodást. Az euróövezeti pénzügyminiszterek elviekben egyetértettek abban, hogy három évig támogatják az országot.

Inog Ciprasz kormánya?

Tegnap késő éjszakába nyúlóan rendezték meg a görög parlamentben a hétfőn megszületett hitelmegállapodásról szóló szavazást. Előzetes becslések szerint a kormánypárt, a Sziriza legalább harminc (merészebb jóslatok szerint hatvan) képviselője tervezte a nem gomb megnyomását, ami Alekszisz Ciprasz pártjának súlyos válságát vetíti előre.

Kormányáért aggódik Ciprasz

Megszületett ugyan hétfőn a megállapodás a hitelezők és a görög kormány képviselői között, de még számos kérdés vár tisztázásra. Miután nemcsak a görög pénzintézeteknek, hanem a kormánynak, is mielőbb pénzre van szüksége, ezért az euróövezet pénzügyminiszterei arról egyeztetnek, hogyan lehetne áthidaló pénzügyi támogatást nyújtani Athénnak. A görög parlament ma szavaz a hitelmegállapodásról. A dokumentum elfogadása garantált, a kormánykoalíció azonban súlyos veszteségeket könyvelhet el.

Fájdalmas kompromisszum Görögországgal

Megszületett ugyan a megállapodás a görög kormány és a hitelezők között az ország reformprogramjáról, de hosszabb távon még nem zárható ki a Grexit esélye, hiszen továbbra is fenntarthatatlannak tűnik a görög adósság. Az Athén és Brüsszel között majdnem fél évig tartó hercehurca károkat okozott az euróövezetnek, s a görög kormány is nagyon nehéz helyzetbe került. A görög parlamentben szerdán kell szavazni a reformokról, mivel azonban a javaslat várhatóan csak az ellenzék voksaival mehet át a törvényhozáson, ezért át kell alakítani a kormányt.

Segítene a görögöknek az IMF

Csütörtök éjfélig kellett benyújtania programját a görög kormánynak a hitelezők számára, amelyről szombaton az euróövezeti pénzügyminiszterei, majd vasárnap az Európai Unió állam- és kormányfői döntenek. Akár lesz megállapodás, akár nem, a görög bankrendszer annyira nehéz helyzetbe került, hogy elkerülhetetlenné válik néhány pénzintézet fúziója.

Válaszút előtt Görögország

Azzal, hogy a nemek nyertek a vasárnapi görög népszavazáson, méghozzá nagy fölénnyel, 61 százalékkal 39 ellenében, egyre inkább előtérbe kerül a görögök kiesése az euróövezetből. Ma az euróövezet állam- és kormányfői tárgyalnak a válságról, előtte az eurózóna pénzügyminiszterei veszik száma a lehetőségeket. Döntés egyelőre nem várható, de körvonalazódhat, marad-e esély arra, hogy a jövőben is az euró maradjon a fizetőeszköz Görögországban. Tegnap lemondott Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter.

Hogyan tovább Görögország?

Az első exit-poll eredmények a „nem” szavazatok enyhe fölényét jelezték a görög referendumon, a részleges eredmények viszont már tetemes előnyt mutattak. A Ciprasz-kormány  be is jelentette a győzelmet. A kormányfő - aki mindvégig a hitelezők javaslatának elutasítása mellett kampányolt -  a győzelmi mámorban is azonnal jelezte, hétfőn már tárgyalni kívánnak, és újra leszögezte: nem lépnének ki sem az EU-ból, sem az euróövezetből.

Megosztott a görög társadalom

Négy felmérés is megjelent két nappal azelőtt, hogy Görögországban népszavazást rendeznek arról, támogatják-e a választók a hitelezők által javasolt refomrprogramot, vagy elutasítják azt. Kettő szerint az igenek, kettő szerint viszont a nemek győznek. A görög bankok hétfőn kifogyhatnak a pénzből.

Uniós csúcs patthelyzetben

Megkezdődött tegnap délután az állam- és kormányfők kétnapos uniós csúcstalálkozója, amelynek napirendjén a legégetőbb kérdések szerepelnek: a menekültkérdés és az egyre fenyegetőbb görög adósságválság, valamint a brit uniós tagság problematikája. Csodát azonban senki sem vár, főképp annak fényében, hogy tegnap újra megszakadtak a görög kormány és a hitelezők közötti tárgyalások. Mégis még az IMF is spekulációnak nevezte a görög államcsődről szóló híreket.

Ciprasz ragaszkodik az adósságleíráshoz

Úgy tűnt, napokig eltartanak még a tárgyalások a hitelezők és a görög kabinet között, miután szombaton Alekszisz Ciprasz kormánya benyújtotta új reformjavaslatait. Vasárnap erről folytak technikai tárgyalások, de estére azok is megszakadtak, így egyelőre nem tudni, hogyan tovább.