Nemcsak Németországban, hanem egész Európában komoly megütközést keltett, hogy a német kormány a költségvetési lyukak befoltozását az Ukrajnának szánt támogatások jelentős visszafogásával tervezi. A berlini kabinet úgy véli, Kijev ellátása azért nem kerülhet veszélybe, mert a világ hét legfejlettebb ipari hatalma legutóbbi, Olaszországban tartott csúcstalálkozóján megállapodott arról, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekből finanszírozzák majd Ukrajnát, így nem is lenne szüksége a német pénzre. Összesen 50 milliárd amerikai dollárról van szó.
Az oroszok ukránok elleni agressziója után az orosz jegybank összesen 260 milliárd euróját fagyasztották be.
Ebből 173 milliárd eurót a belga Euroclear banknál tartanak, s a vagyont „fialtatnák”, ami becslések szerint évi hárommilliárd eurót jelent. Ezt az összeget „tőkeáttétellel” kívánják felhasználni, más szóval a G7-országok és az EU összesen 50 milliárd dollárnyi hitelt vesznek fel, és az orosz pénzekből származó bevételből fedezik a költségeket több éven keresztül.
A hitelnek az év végére kellene rendelkezésre állnia. Bár Olaf Scholz német kancellár szerint a finanszírozás e módját már teljesen tisztázták, s csak „technikai kérdések” megválaszolása van hátra, a helyzet azonban messze nem ilyen egyszerű.
Komoly kérdés az, hogy az egyes szereplők mennyit vállalnak az 50 milliárdos hitelből? Az egyik verzió szerint az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak egyenként 20 milliárd dollárt kellene vállalnia, míg Japán, az Egyesült Királyság és Kanada - vagy más szövetséges országok, például Norvégia - a fennmaradó 10 milliárdot elosztanák egymás között. Mielőtt azonban ez megtörténhetne, egy komoly akadályt kell elhárítani.
Az orosz központi banknak a belgiumi pénzügyi szolgáltatónál, az Euroclearnál őrzött vagyonának befagyasztását az EU-nak félévente kell meghosszabbítania. Ha tehát az Európai Uniónak akár egyetlen tagországa elutasítja a meghosszabbítást, akkor a terv dugába dől
– emlékeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Vagyis Orbán Viktor esetleges vétója esetén két legyet üthetne egy csapásra. Egyrészt megakadályozná Ukrajna jelentősebb támogatását, másrészt elérné azt, hogy Vlagyimir Putyin visszakapná a befagyasztott milliárdokat. Így pedig az Ukrajnát támogató országoknak saját pénzeiket kellene Ukrajna támogatására fordítaniuk.
Olaf Scholz: Az Ukrajnáról szóló következő békecsúcsot már Oroszország részvételével kell megtartaniAz Egyesült Államok, valamint az Egyesült Kirélyság ezért azt követeli, hogy az EU változtasson a szabályokon, és szüntesse meg a kockázatot. Mint a FAZ által közölt dokumentumokból kiderül, a G7-partnerek, s itt most elsősorban az Egyesült Államokról van szó, csak akkor vennének részt a közös 50 milliárd dolláros projektben, ha „elegendő jogi biztosítékot” kapnának arra, hogy az orosz vagyonból származó bevételek „hosszú távon és megbízhatóan” rendelkezésre állnak. Washington és más partnerállamok aggodalma abból fakad, hogy ha dugába dőlne ez a finanszírozási megoldás, akkor Ukrajna finanszírozását illetően a helyi parlamentek jóváhagyását is ki kell kérni. Mivel az amerikai képviselőházban republikánus többség van, s a helyzetet tovább nehezíti a küszöbön álló amerikai elnökválasztás, így a támogatás folyósítása szinte reménytelenné válna. Emlékezetes, hogy a washingtoni képviselőház hónapokig blokkolta az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros támogatási csomagot.
Orbán Balázs: Az orosz-ukrán háborúban a történelem jó oldalán állunkAz Európai Unióban zajlik a vita arról, miként lehetne találni egy jogi kiskaput az amerikaiak megnyugtatására. Az Európai Bizottság július végén egy „non-papert”, egyfajta vitairatot terjesztett elő. Ez két lehetőséget tartalmaz. Az első szerint az EU „határozatlan időre” befagyasztja az orosz központi bank pénzeit. Ennek feloldását az orosz agresszió befejezéséhez kötnék, vagyis a pénz rendelkezésre állna. A második lehetőség esetén az eszközöket hosszabb időre „mozgásképtelenné” tennék. A dokumentum 18, 24 vagy 36 hónapról beszél. Az EB bízik abban, hogy ezen az alapon megoldást találnak. A vita eddig viszonylag zökkenőmentesen zajlott – mondják –, ez azonban csak az igazság fele. A német EU-nagykövetség belső jelentése szerint a nagykövetek vitáján mindkét javaslatot támogatták. A balti államok, Lengyelország, Románia és a Cseh Köztársaság az első opciót részesítette előnyben. Németország Franciaországgal és másokkal együtt pedig a második mellett volt. Azzal érveltek, hogy az első lehetőség azért nehézkes, mert Oroszország jogi lépéseket tehetne ellene. Akad azonban egy bökkenő – írja a FAZ: a jelentés szerint Szlovákia nem foglalt egyértelműen állást, hanem azt hangsúlyozta, hogy ragaszkodni kell az egyhangúság rendszeréhez.
Ez pedig úgy is értelmezhető, hogy a pozsonyi vezetés nem akarja megváltoztatni a hathónapos határidőt, tehát minden maradna a régiben, a jogi bizonytalanságokkal együtt.
Uniós diplomaták a magyar álláspontot illetően sem túl derűlátóak. Brüsszel is abból indul ki, hogy a két országot nehéz lesz rábírni a kompromisszumra.
Berlinben azonban úgy vélik, nem lesz gond. A szankciók megújítása eddig mindig átment, mondják. Ráadásul a magyaroknak és a szlovákoknak sem állna érdekében, hogy megtorpedózzák az 50 milliárdos hitel finanszírozását az orosz vagyon tőkenyereségéből. Akkor ugyanis nekik is felelősséget kell vállalniuk a pénzügyi részekért. Brüsszeli jelentések szerint az Európai Bizottság nemsokára előterjeszti elő ezzel kapcsolatos javaslatait, bár kérdés, hogy sikerül-e tartani Ukrajna támogatásának menetrendjét. A késlekedés miatt egyes érintettek máris arra figyelmeztetnek, hogy a pénz folyósítása az év végéig elhúzódhat. Ukrajnának is gyors tisztánlátásra van szüksége., biztosítani kell, hogy a jövő évi költségvetést kellőképpen finanszírozzák – közölte Olena Halushka, az elkobzott orosz vagyon felhasználásáért kampányoló Nemzetközi Központ az Ukrán Győzelemért nevű civil szervezet munkatársa.
A fizetésképtelenség határán
Ukrajna összesen mintegy 98 milliárd dollár támogatást kapott nyugati partnereitől a háború kezdete óta. Kijev teljes költségvetésének mintegy 60 százalékát költi hadseregének finanszírozására, és nagymértékben támaszkodik a Nyugat pénzügyi támogatására. Ezek elengedhetetlenek köztük a nyugdíjak és bérek finanszírozása szempontjából.
A háború azonban súlyos áldozatokat követel Ukrajna gazdaságától. Az ország GDP-je negyedével kisebb, mint az orosz inváziót megelőzően, a kijevi központi bank a devizatartalékokat emészti fel, és a kritikus infrastruktúrát ért legutóbbi orosz támadások miatt a növekedés is rendkívül nehéznek ígérkezik.
A nyugati országok támogatásai ellenére Ukrajna folyamatos készpénzhiánnyal küzd. Az elmúlt két évben Kijev hitelezői beleegyeztek abba, hogy az országnak egyelőre nem kell törlesztenie adósságait.
Nem kis összegről van szó, hiszen a hitel évi törlesztése a GDP 15 százalékát emészti fel. Ez a második legmagasabb kiadás a védelemre fordított összegek után.
Ukrajna folyamatosan a fizetésképtelenség határán mozog. Az S&P Global Ratings hitelminősítő augusztus elején szelektív csődhelyzeti (SD) szintre rontotta az eddigi „CC/C”-ről Ukrajna devizában fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségeinek besorolását, miután az ukrán kormány hátralékba került egy 2026-os lejáratú eurokötvény esedékes kamattörlesztésével.
Bár az országban elengedhetetlen lenne a szerkezetátalakítás pénzügyi és gazdasági szempontból, a háború miatt a reformokat képtelenség végrehajtani. Egy gyors szerkezetátalakítás hónapokig tart, egy bonyolultabb pedig évekig, miközben a hitelezők sosem szívesen mondanak le követeléseikről, mutat rá elemzésében az Economist. Ukrajna azonban a háború kezdete óta ki van zárva a tőkepiacokról.
Ukrajnának kétségbeesetten szüksége van költségvetési mozgástérre. Az év végére a GDP-arányos adósságállománya megközelíti a 94 százalékot, ami egy ilyen méretű, nehéz pénzügyi múlttal rendelkező gazdaság esetében igen magas. A szövetségesek igen jelentős segítséget nyújtanak, de ezek jórészt nem készpénzben, hanem például tankok, egyéb fegyverek, illetve elkülönített pénzeszközök formájában érkeznek. Az Egyesült Államok legutóbbi, 60 milliárd dolláros csomagjából mindössze 8 milliárd jut közvetlenül az ukrán kormánynak, ami Ukrajna éves szociális juttatásokra fordított kiadásainak alig több mint negyedét teszi ki, és még ez is hitel formájában érkezik. Az EU valamivel többet kíván felajánlani, de ez még mindig csak 38 milliárd dollárt jelent három év alatt.
Már Moszkva is ukrán célpont, a Putyin-rezsimnek szembesülnie kellett azzal, hogy a vártnál sokkal nagyobb a bajSzintén gondot jelent, hogy a háború esetleges lezárása sem oldaná meg a gondokat. Ukrajna helyreállításának nagy része - beleértve az alapvető infrastruktúra és a polgári létesítmények építését, valamint az országot újjáépítők képzését – nyilvánvalóan veszteséges lesz, ennek összegét a szövetségeseinek kell majd állniuk.
Apró reménysugár, hogy kedden a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Ukrajna előzetes megállapodást kötött arról, hogy 1,1 milliárd dolláros támogatást nyújtanak Kijevnek. Az IMF Ukrajna kulcsfontosságú nemzetközi hitelezője, és négyéves, 15,6 milliárd dolláros programja döntő jelentőségű része az Ukrajnának nyújtott globális gazdasági támogatási csomagnak.
