Az áthidaló támogatásra azért van szükség, mert Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport hétfőn újraválasztott vezetője szerint Athén körülbelül négy hét múlva kaphat először pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus alapjából. A pénzügyminisztereknek az áthidaló finanszírozással kapcsolatos elképzelései azonban egyelőre távol állnak egymástól.
Az EU egyik illetékese azt közölte, Athén csak akkor kaphat pénzt, ha útjára indítja a reformprogramot, s egyértelműen hitet tesz a megállapodások mellett. Míg Dijsselbloem azt közölte, egyhamar nem számít döntésre ebben a kérdésben, Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy az euróövezeti tárcavezetők szerdai telefonkonferenciájukon dönthetnek az áthidaló támogatásról.
Görögország már 2 milliárd euróval tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Június végéig körülbelül 1,6 milliárd eurót kellett volna visszafizetnie az IMF számára, hétfőn pedig további 456 millió eurós hitel törlesztése vált volna esedékessé. A fizetéskiesésnek egyelőre nincsenek következményei, ha július 30-ig az ország törleszti az adósságot, akkor nem minősítik fizetésképtelennek. Emiatt is van szüksége Athénnak mihamarabb pénzre. Adódhat azonban egy kiskapu. A következő hetekben ugyanis az IMF elnöksége hozhat olyan döntést, amelynek alapján további haladékot adhat Athénnak az elmaradás kiegyenlítésére.
Július 20-án újabb komoly fizetési határidő következik a görög kormány számára, ekkor jár le egy 3,5 milliárd eurós államkötvény, amit az Európai Központi Banknak (EKB) kell visszafizetni.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt javasolta, hogy az adósságlevelekkel oldják meg a belföldi fizetéskiesést. Ez egy olyan értékpapír, amelynek kibocsátója, ez esetben a görög állam, az adott pénz és kamatainak egy bizonyos időpontban való visszafizetésére vállal garanciát. Ugyan ez a megoldás biztosan nem lenne elfogadható a görög kormány számára, de emlékezhetünk arra, hogy az adóslevelek ötletét már Janisz Varufakisz, múlt héten lemondott miniszterelnök is felvetette, röviddel távozását megelőzően.
Akkor olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint az adósságlevelek ötlete már Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek is sok volt. Ez a megoldás azért lenne veszélyes, mert szakértők szerint az első lépés lenne az euróval párhuzamosan működő valuta bevezetése felé. Az adósságlevelekkel ugyanis csak a belső igényeket „fizetnék” ki, tehát a béreket, nyugdíjakat. A külső adósság kifizetésére nem használhatják fel.
Más ötletek is felmerültek az áthidaló finanszírozásra. A német Handelsblatt úgy tudja, hogy az opciók között felmerült az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) reaktiválása. Ennek kapacitása ugyanis még legalább 11,5 milliárd euró. Mivel azonban a pénzösszeg a teljes Európai Uniót illeti meg, ezért minden tagállam hozzájárulására szükség lenne az összeg felszabadításához. Nagy-Britannia például hevesen ellenzi ezt a megoldást. George Osborne brit pénzügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a görög adósságot a brit adófizetők pénzéből egyenlítsék ki.
A harmadik lehetőség, hogy abból a kamatnyereségből utaljanak át pénzt Görögországnak, amelyre az EKB és az euróövezeti országok tettek szert a görög állampapírokból. Ez 2014-ben és 2015-ben összesen 3,2 milliárd euró, ami nem fedezné a görög kormány igényeit. Nincs kizárva az sem, hogy egyes országok bilaterális hitelt nyújtanak Görögországnak, szóba kerülhet például a francia segítség, egyelőre azonban ez sem biztos. Ez a megoldás legfeljebb egy másik intézkedés kiegészítéseként jöhetne szóba.
A görög pénzintézeteknek is mielőbb tőkére van szükségük, hiszen csak ez esetben nyithatnák meg kapuikat a betétesek előtt. Hétfőn szerdáig hosszabbították meg a banki kényszerszünetet, de a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy még hetekig marad a zárva tartás, illetve a bankkártyákra kivetett 60 eurós napi limit. Az Európai Központi Bank ugyanis egyelőre nem tervezi a sürgősségi likviditási támogatásának felemelését, erre csak a harmadik hitelprogram első felülvizsgálatakor kerülhet sor, ami rosszabb esetben akár egy hónapba is beletelhet.
A görög parlament ma szavaz a megszorításokról. A parlamenti vita már kedden megkezdődött. Nagy kérdés, hogyan élheti túl a voksolást a jelenlegi kormánykoalíció. A programot biztosan megszavazza a parlament, ám mindez csak az ellenzék voksaival válik lehetővé. Ez pedig nagyon kínos forgatókönyv lenne Ciprasz számára.
A görög belpolitika nagy átalakulás előtt áll. A legnagyobbat a Sziriza vesztheti. A párt 149 képviselővel rendelkezik a 300 tagú törvényhozásban, de a szavazást követően minden bizonnyal apad a frakció létszáma. Körülbelül 30-40-e teszik a hitelmegállapodást mereven elutasító honatyák számát, kérdés persze, mi fontosabb számukra: a frakciófegyelem, vagy a megállapodás elutasítása.
„Remélem, hogy nem szakad szét a Sziriza” – jelentette ki Jeorjiosz Katrugalosz belügyminiszter-helyettes a Süddeutsche Zeitungnak. Ezt nehéz lesz elkerülni, mert a radikális baloldali képviselők már lázadnak a hitelprogram ellen. Panosz Szkurletisz munkaügyi miniszter a megállapodás napján szóba hozta az előrehozott választások lehetőségét. Nikosz Huntisz külügyminiszter-helyettes pedig bejelentette visszalépését, s parlamenti mandátumáról is lemondott. Aligha marad a kormány tagja a „balosok” szószólójának számító Panajorisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, aki elfogadhatatlannak nevezte a megállapodást, valamint a szociális tárcát irányító Dimitrisz Sztratulisz. Tasszosz Koronakisz, a Sziriza központi bizottságának titkára is bejelentette, nem támogatja a dokumentumot.
A kisebbik koalíciós partner, a Független Görögök (ANEL) párt elnöke, Panosz Kammenosz kijelentette, személy szerint nem támogatja a hitelmegállapodást, s pártja is csak azokat az intézkedéseket szavazza meg, amelyekről a koalíció múlt hétvégén megállapodott. Kammenosz azonban meg akarja tartani a védelmi tárcát. A 13 honatyával rendelkező populista pártnak nem érdeke az idő előtti voksolás kiírása, mert az új parlamentbe már aligha kerülne be.
Nikosz Vucisz görög belügyminiszter azt közölte, azzal számol, hogy a parlament igent mond a hitelmegállapodásra. Ha úgy számolunk, hogy 40 Sziriza képviselő nyomja meg a nem gombot, s az ANEL is ellene szavaz, akkor a koalíciónak csak 105-110 képviselője voksolna az egyezségre, ami messze elmarad az abszolút többségtől. Számíthat viszont Ciprasz három ellenzéki párt, a jobboldali Új Demokrácia (ND), a szociáldemokrata To Potami, illetve az ND korábbi koalíciós partnere, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) támogatására. Ez a három párt összesen 76+17+13, azaz 106 mandátummal rendelkezik. A parlamenti szavazáson tehát a hitelmegállapodás körülbelül 210-220 támogatói voksra számíthat.
Az ADEDY szakszervezet mára 24 órás sztrájkot hirdetett. Helyi idő szerint este 7 órakor tüntetés kezdődik a Szintagma téren.
