IMF;Nemzetközi Valutaalap (IMF);rezsicsökkentés;Bóka János;

Az IMF tanulmánya szerint az ellátásbizonytalansági mutatónk jóval magasabb az EU-átlagnál

Szép ez az IMF-tanulmány, amelyre hivatkozva az Orbán-kormány hűséget esküdne Vlagyimir Putyinnak, kár, hogy a rezsicsökkentés megszüntetése is szerepel benne

Magyarország minden energiabiztonsági összehasonlításban gyengén szerepel. A rezsicsökkentés kivezetése és a szén-dioxid-kvótabevételek bőven fedeznék a hőszivattyúk költségeit. E lehetőségek megragadása kulcsfontosságú egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdasághoz.

Két hete először Bóka János európai ügyekért felelős miniszter  hívta fel a figyelmet egy Facebook-posztban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy friss tanulmányának egyik számára, miszerint az orosz energiabeszerzés megszüntetése Magyarországi bruttó GDP-jét akár 4 százalékkal is visszavetheti. Ez a hivatkozás aztán Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől Orbán Viktorig végigsöpört az orosz energiabeszerzés fenntartása mellett kardoskodó kormányzati propagandán.

Egy más témájú tudósításunkban szakértők egy, a GDP 4 százalékára rúgó, 3500 milliárd forintos visszaesést túlzónak ítéltek, egyszersmind furcsállottuk, hogy a teljes tanulmány elolvasását lehetővé tévő opciót sem Bóka János, sem harcos utánközlői nem mellékeltek. Cikkünk megjelenése után viszont a miniszter egy immár linket is tartalmazó Facebook-posztban ajánlotta figyelmünkbe a teljes tanulmányt.

Az energiaellátási útvonalak korlátozott száma és a pazarlás miatt Magyarország különösen kiszolgáltatott az ellátási zavarokkal és ársokkokkal szemben – állapítja meg az IMF (Bóka János sárgával kiemelt) bekezdése. Egy összuniós orosz földgázstop Magyarországon járhat a legnagyobb termelési veszteségekkel, ami meghaladhatja akár a GDP 4 százalékát is.

Ez rávilágít arra, hogy egyre sürgetőbb az energiaforrások bővítése, a hatékonyságjavítás és a térségi villamosipari együttműködés erősítése – szögezik le. (Utóbbi megjegyzés valamely fura okból már lemaradt a miniszter által kiemelt szövegablakból.)

Ukrajna Oroszország általi 2022-es lerohanása felhívta a figyelmet Magyarország külső energiasokkokkal szembeni sebezhetőségére - fogalmaznak. Mivel az „ellátási zavarok” miatt (a támadás lendületében Vlagyimir Putyin a fél EU előtt elzárta a csapot) az európai energiaárak kilőttek, a magyar folyó fizetési mérleghiány a GDP 8,5 százalékára ugrott, a (közkeletűen rezsicsökkentésnek nevezett) kiskereskedelmi gáz-, áram- és üzemanyag-támogatási kiadások pedig 2023-ra két év alatt a GDP 0,1 százalékáról 1,9 százalékra ugrottak.

Magyarország minden energiabiztonsági összehasonlításukban gyengén szerepel. 

A külső függőséget és a beszerzési választás szintjét jellemző ellátás-bizonytalansági mutató és a GDP-hez viszonyított energiaigény egyaránt az EU-átlag mintegy kétszerese. Utóbbi pazarló autó-, vegy- és fémipari fogyasztásra utal.

A tanulmány a 2027 végétől tervezett összuniós orosz energiabehozatali tilalom tükrében megállapítja: a rezsicsökkentés kivezetése, a hatékonyság és a megújulók fokozása, az egyre egységesebb villamosenergia-, illetve az uniós szén-dioxid-szennyezési piac kiaknázása mind csökkenthetik a magyar energiaköltségeket, növelhetik az ársokkokkal szembeni ellenállóképességet, csökkenthetik a külső függőséget és szélesíthetik az ellátási kínálatot.

Az új energiaforrások felé tett biztató lépések ellenére Magyarország orosz földgáz- és kőolajbeszerzései 2018 és 2024 között 64-66 százalékról 74-86 százalékra nőttek. A Szerbián keresztül érkező, Török Áramlat nevű gáz- és a horvát Adria nevű kőolajvezeték növelik a kiszolgáltatottságot. (E tárgyban az Oroszországban eredő és bombázás alatt álló Barátság nevű olajvezetéket furamód nem említik.)

Mivel az orosz energiavásárlás teljes kivezetése jelen állapotában súlyos terheket róna a magyar gazdaságra, Magyarország szerkezeti sebezhetőségei a függőségcsökkentés, a hatékonyságnövelés és az energetikai átállás érdekében a 2027-es határidő miatt is egyre sürgetőbbé tesznek fontos és „merész” energiabiztonsági reformokat - fogalmaz az IMF. Így épület- és közlekedési szigorításokat, a háztartások hatékonyságának javítását, távvezetékes kapcsolataink bővítését, a megújulóenergiás engedélyezés gyorsítsát, a hőszivattyús fűtés ösztönzését és a rezsicsökkentés kivezetését szorgalmazzák. Ez utóbbi szerintük az energiaárakat a környezetvédelmi és biztonsági célokhoz igazítaná, növelné a rugalmasságot és mérsékelné a „mélyen gyökerező ártorzulásokat”. Az intézkedések jelentősen tompítanák az orosz beszerzési stop okozta költségeket.

A rezsicsökkentés kivezetése és a szén-dioxid-kvótabevételek bőven fedeznék a hőszivattyúk költségeit. E lehetőségek megragadása kulcsfontosságú egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdasághoz

 – jegyzi meg az IMF. Nos, a nemzetközi pénzvilág ma nagyjából így látja az Orbán-kormány energiapolitikáját. 

Két-három éven belül meg akár további háromezerrel.