Két hete először Bóka János európai ügyekért felelős miniszter hívta fel a figyelmet egy Facebook-posztban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy friss tanulmányának egyik számára, miszerint az orosz energiabeszerzés megszüntetése Magyarországi bruttó GDP-jét akár 4 százalékkal is visszavetheti. Ez a hivatkozás aztán Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől Orbán Viktorig végigsöpört az orosz energiabeszerzés fenntartása mellett kardoskodó kormányzati propagandán.
Egy más témájú tudósításunkban szakértők egy, a GDP 4 százalékára rúgó, 3500 milliárd forintos visszaesést túlzónak ítéltek, egyszersmind furcsállottuk, hogy a teljes tanulmány elolvasását lehetővé tévő opciót sem Bóka János, sem harcos utánközlői nem mellékeltek. Cikkünk megjelenése után viszont a miniszter egy immár linket is tartalmazó Facebook-posztban ajánlotta figyelmünkbe a teljes tanulmányt.
Orbán Viktor minden jel szerint megtévesztette Donald Trumpot, mégis kérdés, hogy a beszélgetés egy csodálatos barátság végét jelentette-e30-50 forinttal is nőhet az üzemanyagár, ha leáll a Barátság kőolajvezeték, de az Orbán-kormány ragaszkodása is árnövelő tényezőAz energiaellátási útvonalak korlátozott száma és a pazarlás miatt Magyarország különösen kiszolgáltatott az ellátási zavarokkal és ársokkokkal szemben – állapítja meg az IMF (Bóka János sárgával kiemelt) bekezdése. Egy összuniós orosz földgázstop Magyarországon járhat a legnagyobb termelési veszteségekkel, ami meghaladhatja akár a GDP 4 százalékát is.
Ez rávilágít arra, hogy egyre sürgetőbb az energiaforrások bővítése, a hatékonyságjavítás és a térségi villamosipari együttműködés erősítése – szögezik le. (Utóbbi megjegyzés valamely fura okból már lemaradt a miniszter által kiemelt szövegablakból.)
Ukrajna Oroszország általi 2022-es lerohanása felhívta a figyelmet Magyarország külső energiasokkokkal szembeni sebezhetőségére - fogalmaznak. Mivel az „ellátási zavarok” miatt (a támadás lendületében Vlagyimir Putyin a fél EU előtt elzárta a csapot) az európai energiaárak kilőttek, a magyar folyó fizetési mérleghiány a GDP 8,5 százalékára ugrott, a (közkeletűen rezsicsökkentésnek nevezett) kiskereskedelmi gáz-, áram- és üzemanyag-támogatási kiadások pedig 2023-ra két év alatt a GDP 0,1 százalékáról 1,9 százalékra ugrottak.
Magyarország minden energiabiztonsági összehasonlításukban gyengén szerepel.
A külső függőséget és a beszerzési választás szintjét jellemző ellátás-bizonytalansági mutató és a GDP-hez viszonyított energiaigény egyaránt az EU-átlag mintegy kétszerese. Utóbbi pazarló autó-, vegy- és fémipari fogyasztásra utal.
A tanulmány a 2027 végétől tervezett összuniós orosz energiabehozatali tilalom tükrében megállapítja: a rezsicsökkentés kivezetése, a hatékonyság és a megújulók fokozása, az egyre egységesebb villamosenergia-, illetve az uniós szén-dioxid-szennyezési piac kiaknázása mind csökkenthetik a magyar energiaköltségeket, növelhetik az ársokkokkal szembeni ellenállóképességet, csökkenthetik a külső függőséget és szélesíthetik az ellátási kínálatot.
Hernádi Zsolt kitart az oroszok mellett, kár, hogy az ellátási nehézségekről és drágulásról szóló érveit nagyrészt azonnal cáfoltákKereskedelmi lépéseket fontolgat az Európai Bizottság, mert Magyarország és Szlovákia nem akar leválni az orosz kőolajrólVizsgálják, milyen hatásokkal jár, ha teljesen leválik az orosz energiáról az Európai UnióAz új energiaforrások felé tett biztató lépések ellenére Magyarország orosz földgáz- és kőolajbeszerzései 2018 és 2024 között 64-66 százalékról 74-86 százalékra nőttek. A Szerbián keresztül érkező, Török Áramlat nevű gáz- és a horvát Adria nevű kőolajvezeték növelik a kiszolgáltatottságot. (E tárgyban az Oroszországban eredő és bombázás alatt álló Barátság nevű olajvezetéket furamód nem említik.)
Mivel az orosz energiavásárlás teljes kivezetése jelen állapotában súlyos terheket róna a magyar gazdaságra, Magyarország szerkezeti sebezhetőségei a függőségcsökkentés, a hatékonyságnövelés és az energetikai átállás érdekében a 2027-es határidő miatt is egyre sürgetőbbé tesznek fontos és „merész” energiabiztonsági reformokat - fogalmaz az IMF. Így épület- és közlekedési szigorításokat, a háztartások hatékonyságának javítását, távvezetékes kapcsolataink bővítését, a megújulóenergiás engedélyezés gyorsítsát, a hőszivattyús fűtés ösztönzését és a rezsicsökkentés kivezetését szorgalmazzák. Ez utóbbi szerintük az energiaárakat a környezetvédelmi és biztonsági célokhoz igazítaná, növelné a rugalmasságot és mérsékelné a „mélyen gyökerező ártorzulásokat”. Az intézkedések jelentősen tompítanák az orosz beszerzési stop okozta költségeket.
A rezsicsökkentés kivezetése és a szén-dioxid-kvótabevételek bőven fedeznék a hőszivattyúk költségeit. E lehetőségek megragadása kulcsfontosságú egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdasághoz
– jegyzi meg az IMF. Nos, a nemzetközi pénzvilág ma nagyjából így látja az Orbán-kormány energiapolitikáját.
Nőtt a rezsitámogatás, újra kiemelkedő nyereséget ért el az MVMNyakunkon a rezsifrász, sokaknak hozhat kellemetlen meglepetést az augusztusi évforduló