fejlesztés;ingatlanpiac;hotel;szállodák;irodapiac;

A Körszállóból a Marriott csinál luxuslakásokat szállodai szolgáltatásokkal

Hotelpiac új lakókkal: csak idén 7-8 új szállodával, bennük mintegy 800 szobával bővül Budapest kínálata

Két-három éven belül meg akár további háromezerrel.

Szállodafejlesztési boom körvonalazódik Budapesten, amit részben a következő egy-két évben megüresedő, zömében belvárosi állami tulajdonban lévő irodaházak, valamint a jelenleg magas üresedési ráta miatt kevéssé jövedelmező irodák átalakítása, újrahasznosítása is táplálhat. A funkcióváltásra érett épületek átalakítása komoly kihívás, ráadásul igen szűk teret ad a tervezőknek, hiszen ezek a többnyire a múlt század elején épült paloták ablakkiosztása, belső elrendezése egyaránt a luxus - hotelek és lakások - felé tolja el az irányt. Nagy alapterületű szobákkal, pazar lépcsőházakkal, jellemzően városképi vagy műemléki védettséggel kell ugyanis számolniuk az ingatlanfejlesztőknek, és azzal, hogy az irodaterületek iránti keresletet egyelőre bőven ki tudja szolgálni a piac.

Kézenfekvő, hogy milyen területeken mozognak majd a koncepciók. A turizmus például ilyen ígéretes irány, Budapest a régió egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, ahol év végére várhatóan mintegy 800 szállodai szoba kerül be a piacra, és a következő három évben további 2500-3000  – mondta a Takács Márton, a Moore Hungary hotel és turizmus üzletági partnere és nemzetközi szektorvezetője. Tapasztalatok szerint azonban a tervezett fejlesztéseknek a jelentős része gyakran csúszik vagy nem valósul meg. A sokezer szobás előrejelzések az elmúlt 20 évben sosem állták meg a helyüket szűk időtávon – mondta a Népszavának a szakember.

A különböző profilú hazai gazdasági szereplők az elmúlt évek tanúsága szerint lehetőséget látnak a szállodapiaci beruházásokban - tette hozzá a szakértő -, de egyre inkább a vegyes funkciójú fejlesztések kerülnek előtérbe. A Budapesten is folyamatosan terjeszkedő szállodaláncok hagyományosan a magas kategóriából indultak el, de csak bizonyos számú 5 csillagos hotel fér el egy városban, ezért a nagy nemzetközi márkák betörnek az alsóbb, alacsonyabb kategóriájú szegmensekbe is. Ezt jellemzően almárkákkal teszik, így a szállodai piacon valójában a márkanevek szaporodnak, nem a piaci szereplők - mutatott rá Takács Márton.

A különböző korban és stílusban épült házakba új életet lehelni a nagy szállodaláncok ráadásul csak akkor tudnak, ha eltérnek a saját sztenderdjeiktől, ezért hoztak létre úgynevezett „collection” és „soft brand” koncepciókat. Az ilyen márkák lehetővé teszik ugyanis, hogy a szállodák hozzáférjenek a láncok disztribúciós hálózatához és hűségprogramjaihoz, miközben megőrizhetik saját, egyedi nevüket és arculatukat. A sokszínű vendégkört, az eltérő igényeket sem akarják elengedni a nagy nemzetközi szállodaláncok, ezért teszik sokrétűbbé a portfóliójukat, amibe úgynevezett hibrid hotelek, modern aparthotelek és akár hostelek is beleférnek.

Egyre erősödő irány a multifunkciós hasznosítás, amikor egy tető alatt, illetve egy projekten belül történik szálloda és klasszikus lakásépítés, utóbbiak értékesítéséből a fejlesztő gyorsan bevételhez jut. Ilyenre példa az újlipótvárosi Duna parton épült négycsillagos szálloda és lakóház kombinációja, ahol a lakások szállodai környezetben állnak. Még markánsabb és Magyarországon még ismeretlen a branded residence, amilyen a budapesti Körszálló tervezett hasznosítása, ahol a Marriott-csoport adja a márkanevet és a szolgáltatásokat a majdani prémium lakóházhoz, amelynek lakásai az átlag feletti értékkel és értéknövekedéssel emelkednek ki a környékből majd - példálózott Takács Márton. Mint mondta, a lakásokhoz itt szállodai jellegű szolgáltatásokat kapcsolnak, így például lesz klasszikus recepció, ami a biztonságot is garantálja, de kérhető majd a házon belüli takarítás és egyéb kényelmi szolgáltatások, akárcsak egy hotelben.

Nem mindig ilyen kézenfekvő azonban egy-egy régi épület funkcióváltása és hasznosítása: a Szabadság téri volt MTV székház, az egykori Tőzsdepalota építészeti adottságai, térbősége miatt tipikusan olyan kemény dió, amit egyelőre senkinek sem sikerült feltörni, nem véletlenül húzódik el évek óta ez a projekt. Lassan egy éve, hogy Tiborcz István érdekeltségébe tartozó alapkezelő vásárolta meg, hasznosításáról akkor csak annyit mondtak, hogy gazdaságilag és turisztikailag is hasznos lesz a városnak, ergo a szállodai funkcióval bizonyára számolnak részben vagy egészben.

Kétezer új szálloda világszerte

A Moore Hotels Quarterly hotelszakmai kiadvány adatai szerint egyetlen év alatt a nemzetközi márkás hotelek portfóliója több mint kétezer új szállodával nőtt világszerte, miközben Európa turizmusa teljesen visszaépült és tovább erősödik. Építeni van mire, hiszen a nemzetközi turistaérkezések 2025 első felében globálisan 5 százalékkal nőttek 2024 azonos időszakához képest, utasszámban pedig már 4 százalékkal haladják meg a járvány előtti szintet. Európa ráadásul továbbra is a világ leglátogatottabb kontinense, ahova tavaly 747 millió nemzetközi turista érkezett, idén az első félévében pedig közel 340 millió turistaérkezést regisztráltak, ami már plusz 7 százalékos növekedés a Covid előtti időszakhoz képesti teljes visszaépülésen felül. Az európai repülőterek utasforgalma 4,5 százalékkal emelkedett 2025-ben.

Tavaly a 23 budapesti kerületből kilenc olyan volt, ahol csökkent a lakosságszám a városon belüli költözések eredményeként.