Magyarország;Orbán Viktor;Donald Trump;orosz gáz;orosz olaj;

Magyarország fizikailag élénk gázkereskedelmi hálózatok metszéspontjában helyezkedik el, így az orosz beszerzés kiváltható

Orbán Viktor minden jel szerint megtévesztette Donald Trumpot, mégis kérdés, hogy a beszélgetés egy csodálatos barátság végét jelentette-e

Az amerikai elnök próbálja meggyőzni a magyar kormányfőt, hogy mondjon le az orosz energiabeszerzésekről. 

Donald Trump amerikai elnök az ENSZ New York-i közgyűlésén tett ígéretét betartva, magyar idő szerint szerda este, azzal az előre közölt céllal hívta fel Orbán Viktort, hogy „nagy barátját” az Ukrajna elleni orosz hadműveletek anyagi hátterének megszüntetése végett lebeszélje az orosz energiahordozók – kiváltképp az olaj – további vásárlásáról. Az amerikai elnök diplomáciai fordulatoktól mentes értelemben nem járt sikerrel. Legalábbis tegnap úgy a tárgyalás tényéről a kormányinfón beszámoló Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, mint az ENSZ-közgyűlésen éppenséggel Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel szokás szerint baráti hangnemű tárgyalást folytató Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a telefonbeszélgetés kapcsán csak megismételték az orosz energiabeszerzés melletti, szakértők által számtalanszor cáfolt eddigi ideológiai paneljeiket.

E szerint Magyarország, illetve a Robert Fico-vezette Szlovákia, azért nem tud máshonnan energiát venni, mert földrajzilag ott helyezkednek el, ahol, és fizikailag sincs lehetőségük máshonnan az olajbeszerzésre. Ez amúgy – amiként azt szakértők szintén számtalanszor rögzítették – fizikailag valótlan, hisz az orosz eredetű Barátság mellett az Adria vezeték éppenséggel 47 éve köti össze a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóját az omisalji tankerlefejtővel. Igaz, azt a – független szakértők szerint szintén valótlan – állítást, hogy az Adria nem alkalmas „teljes egészében” kiváltani a Barátságot, az illetékes Mol eddig – a cég esetén ezúttal párját ritkító sűrűséggel, szerdán és csütörtökön is – visszatérően megerősített. (A többi tagállam amúgy már nem vesz orosz olajat.) Gulyás Gergely szavai szerint Orbán Viktor arról tájékoztatta Trumpot, hogy a rezsicsökkentett árak csak az orosz energiabeszerzéssel tarthatók fenn, amit „az elnök megértett”. Ha a tájékoztatás valóban így hangzott, akkor a kormányfő - nem először – ismét megpróbálta „jégre vinni” az elvbarátjának nevezett elnököt – vélik szakértők. Az orosz olaj azért nem biztosíthat semmilyen rezsicsökkentést, mert rezsicsökkentett üzemanyagár nem létezik: a terméket a kutak piaci áron adják. Emellett az MVM a nyilvános adatok szerint az orosz gázért is piaci, a holland tőzsdét követő - annál gyakran magasabb, de semmiképp sem sokkal alacsonyabb - árat fizet. A rezsicsökkentett lakossági gázdíjat kizárólag a magyar költségvetésből ehhez hozzátett orosz vételárrészlet „tartja fenn”. A rezsicsökkentett gázárak szintje vagy épp megszüntetése tehát kizárólag a magyar kormány által biztosított állami támogatás mértékétől, illetve lététől és nem a gáz beszerzési helyszínétől függ.

Ideológiai paneljeiket Gulyás Gergely egy állítással bővítette: eszerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss tanulmányában a GDP 4 százalékára teszi azt az összeget, amennyit Magyarország az orosz energiabehozatal lemondásával veszítene. Bár állításához hivatkozást sem a hírt elsőként közzétévő Bóka János európai ügyekért felelős miniszter, sem az utánközlő digitális élharcosok nem mellékeltek, a lapunk által fellelt tanulmány egésze valójában a leválás eshetőségeit taglalja.

Azt az állítást, miszerint más eredetű kőolaj és földgáz országos szinten mintegy 3500 milliárd forintos veszteséget okozna, szakértők erősen túlzónak tartják. 

A bekezdésben szereplő orosz gázért Magyarország tavaly mintegy ezermilliárd forintot fizetett. Annak a ténynek az ismeretében, hogy az orosz termék is az általános európai tőzsdét követi, annál nem vagy érdemben nem olcsóbb, valamint Magyarország fizikailag élénk gázkereskedelmi hálózatok metszéspontjában helyezkedik el, egy esetleg ennél valamivel drágábban beszerzett gáz aligha okozna több ezer milliárd forintos magyar GDP-esést.

A konzervatív Donald Trumpot ugyanakkor „békevágya” miatt változatlanul szövetségesnek tekintjük, azz Egyesült Államok elnöke vélhetőleg szintén nem kudarcként élte meg a magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetést. Az amerikai kongresszus előtt fekvő kétpárti törvényjavaslatuk szerint például az orosz energia vásárlóinak USA-ba irányuló termékkivitelét 500 százalékos vámmal sújtanák. Az EU pedig az orosz energiára kivetett vámmal szegné a makacs vásárlók kedvét.

Mégis kérdés, a beszélgetés egy csodálatos barátság végét jelentette-e. A félreértések elkerülése végett: Orbán és Trump között. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem, Trump legalábbis csütörtök este már arról beszélt, Magyarország és Szlovákia nem hibáztatható az orosz olajbeszerzésért, mert tengerpart híján nincs más lehetőségük. Az amerikai elnök a Fehér Házban ejtett el néhány szót erről, érzése szerint ugyanakkor Törökország épp nála vendégeskedő elnökét, Recep Tayyip Erdogant viszont sikerült az orosz olajvásárlások kiváltására bírnia – tette hozzá.

A bolgárok bizonytalankodnak

Bulgária energiaügyi minisztere megerősítette, hogy hazája továbbra is Magyarország megbízható gázszállító partnere lesz - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban. A tárcavezető Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök szerdai nyilatkozatára reagált, mely szerint 2026-tól felmondanák az orosz földgáz - többek között magyarországi - irányú továbbszállítását. Zecso Sztankov energiaügyi miniszter ugyanakkor telefonon biztosította, hogy Bulgária "nem hozza nehéz helyzetbe Magyarországot", és a miniszterelnöki nyilatkozat az uniós döntések keretében értelmezendő - húzta alá. MTI

Hol jó, hol rossz az Adria

Az Adria-vezeték horvát szakaszát üzemeltető Janaf "sikerkommunikációja" nem említi, hogy a szeptember 11-i teszt "biztató eredményei" után szeptember 17-én műszaki hibák miatt meghiúsult a próba - közölte csütörtökön a Mol. A pozitív és a kedvezőtlen tapasztalatokat együtt kell kiértékelni ahhoz, hogy végre kiderüljön, mit tud a horvát szakasz - véli a magyar olajcég.

Jövőre lassulhat az áremelkedés üteme, de nem az élelmiszereknél, amelyeknél a jegybank szerint éppen hogy gyorsulás várható. A választási évben a bérek jelentősen emelkednek, és kis mértékben nő a munkanélküliség kockázata is.