Az élelmiszerek itt még sokat fognak drágulni, az erős forint pedig hozza a spekulánsokat

Továbbra sincs fenntartható növekedési pályán a magyar gazdaság, és bár a kormány a választások előtt mindent elkövet a választói közérzet javításáért, nem árt az óvatosság, így összegezhető a MNB friss Inflációs jelentése. A magyar gazdaság az idén 0,6 százalékkal „nőhet”, jövőre pedig már 2,8 százalékos GDP-bővülést jósolnak, már ha végre beindul a gazdasági növekedés, ugyanis az elemzők évek óta mindig a következő évre várják a fellendülést. A jegybankban arra számítanak, hogy a bruttó bérek az idei 8,7 százalék után 2026-ben 10,5 százalékkal emelkednek, majd 2027-ben 6,8 százalékra mérséklődik az ütem. Ennek hatására a lakossági reáljövedelem az idei 2 százalék után 4,5 százalékkal nőhet.

A jegybankban azzal számolnak, hogy januárban a minimálbér a tervezett 13 százalékkal emelkedik, ám több embert (a foglalkoztatottak 9 százalékát) érintő szakmunkás bérminimum ennél kisebb mértékben, a gazdasági folyamatokhoz igazodva nőhet csak - mondta Balatoni András, Magyar Nemzeti Bank igazgatója az Inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Az emelkedő bérek és a gyenge konjunktúra miatt a nemzetgazdaság foglalkoztatottsága az idei 0,8 százalék után jövőre további fél százalékponttal mérséklődhet, míg a munkanélküliségi ráta az idei 4,6 százalékról 4,8 százalékra emelkedik. A foglalkoztatottság csökkenése feldolgozóiparban és szolgáltatások területén is tapasztalható, ez a tendencia a jövő év közepéig folytatódik – olvasható a jelentésben.

A jegybank elemzői szerint jövőre a kormányzati osztogatásoknak köszönhetően (fegyverpénz, szja-mentességek, kedvezmények) a GDP 1,5 százalékának (mintegy 1400 milliárd forintnak) megfelelő többletpénz marad a lakosságnál – ami emelheti a jövő évi fogyasztást és a növekedést –, ugyanakkor a vállalatokat a lakossági pénzbőség újabb áremelésekre sarkalhatja. Ennek ellenére az infláció csökkenésével számol az MNB: augusztusban a fogyasztói árak 4,3 százalékkal emelkedtek, decemberig 4-4,5 százalékos sávban várják az inflációt, 2026 első hónapjaiban csökkenhet jegybank tolerancia sávjába, tehát 4 százalék alá, majd 2027 elején érheti el tartósan a 3 százalékos inflációs célt. Az előrejelzés részleteiből kiderül, hogy az MNB becslése szerint a kormányzati beavatkozások (az árrésstop, a cégek „önkéntes” áremelési korlátozása) 1-1,5 százalékponttal csökkentik a tényinflációt – vagyis az az augusztusban mért 4,3 százalékkal szemben 5,3-5,8 százalék lett volna. Ezért jelent kockázatot a árrésstopok kivezetése – ami jelenleg idén november végig van érvényben és a jegybank is ezzel számol az előrejelzésben –, de politikai megfontolásokból a kormány minden bizonnyal ezt a választásokig fenntartja. Így 2026 közepén várható egy nagyobb áremelkedés, ugyanakkor az MNB nem számol az infláció 1-1,5 százalékpontos megugrásával ekkor sem, arra számítva, hogy árverseny megakadályozza a nagyobb emeléseket. Ugyanakkor az élelmiszerek továbbra is átlag felett drágulnak: ennek egyik oka, hogy a világpiaci árak is emelkednek, különösen a tej-, hústermékek és az étolajok esetében. A világpiaci árak 1,5 éve emelkednek, a korábbi tapasztalatok szerint egy-egy áremelkedési ciklus épp eddig szokott tartani, vagyis ebből kiindulva a következő hónapokban fordulat jöhet, hacsak nem romlanak drasztikusan a terméseredmények, ám ennek egyelőre nincs jele.

Kétéves csúcsról fordult le a forint

Kétéves csúcson kereskednek a forinttal az euróval szemben az elmúlt hetekben és még a hét elején is rendszeresen 389 forint alatt volt az euró ára, sőt, a 388 forintos szinttel kacérkodott az árfolyam. Az elmúlt napokban kissé gyengült a hazai deviza, csütörtök reggel már 392 forintot is kértek az euróért, majd a nap folyamán 390 forinton kereskedtek. A forint a magas kamatok miatt felértékelődő pályán van hónapok óta, ám egy geopolitikai kockázat kiélesedése azonnal megváltoztathatja a helyzetet. Ez történt az elmúlt napokban is: Aztán Donald Trump amerikai elnök keményebb hangot ütött meg meg Oroszországgal szemben, mondván, ha folytatódnak az orosz légtérsértések a NATO-tagállamokkal szemben, egyszerűen le kell lőni a légtérsértőket, ami  kijelentés óvatosabbá tette a cseh koronával, lengyel złotyval és a forinttal üzletelő befektetőket.

A történelmi mélypont 2022 őszén volt, amikor 426 forint felé került az árfolyam, Ez Matolcsy György elhibázott bejelentése után következett be, amikor az infláció tombolása ellenére az MNB-elnök bejelentette a jegybank kamatemeléseinek leállítását. A piac azonnal lecsapott a gyenge forintra, az árfolyam már-már összeomlással fenyegetett, emiatt a MNB gyorsan 5 százalékponttal 18 százalékkal megemelte irányadó kamatát. Azóta kisebb nagyobb hullámzásokkal, de erősödő pályán van az árfolyam.

2022 után már a Matolcsy György vezette MNB is elkötelezte magát az árfolyam erősítése mellett, hangsúlyozva, hogy a forintgyengülés ma már nem jelent érdemi segítséget a magyar gazdaságnak, ellenben inflációs hatása sokkal erőteljesebb és gyorsabban begyűrűzik az árakba, mint az előző évtizedekben. Erre az üzenetre tett rá még több lapáttal Varga Mihály új MNB-elnök, aki a korábbinál is szigorúbb monetáris politika mellett tette le a voksát. Az eredmény a forint további erősödése és a nemrég látott kétéves csúcs, amit a magas MNB alapkamat, pontosabban a más jegybankokhoz képest egyre nagyobb kamatelőny is támogat.

Nemcsak az euróval szemben ment nagyot a forint, hanem a dollárral szemben is: az év elején egy dollár még 400 forint felett volt, ma már csak 330 forintot kérnek egy zöldhasúért. Az ok a dollár leértékelődése, nemcsak forinthoz képest, hanem például az euróval szemben is, ami elsősorban a Trump-i gazdaságpolitika következménye.

nem beszélve a kormányról. Mivel a forint erejét a magas, 6,5 százalékos jegybanki kamat adja, az MNB egy esetleges kamatcsökkentéssel, vagy akár arra való utalással megállíthatja a forint felértékelődését. De hasonló eredménnyel járhat bármely geopolitikai kockázat felerősödése, ahogyan azt láttuk is az elmúlt napokban, s ezért sem kapkod a jegybank az a kamatcsökkentéssel. Az inflációról sem szabad elfeledkezni, amely papíron ugyan „csak” 4,3 százalék – ez is az ötödik legmagasabb az EU-ban –, de az árstopok miatt a valós infláció ennél akár 1-1,5 százalékkal is magasabb lehetne. Mégpedig az az árrésstopok előbb vagy utóbb, de legkésőbb a választások után eltűnnek, ami pedig számottevő inflációs kockázatot jelent, emiatt különösen nem siethet az MNB a kamatcsökkentéssel.

Eközben a befektetők felfedezték magunknak a feltörekvő piaci devizakötvényeket, így a magas kamatozású magyar államkötvényeket is, amelyeken jelentős nyereséget érnek el, főleg ha a leértékelődő dollárban adósodnak el. Ez a tőkebeáramlás viszont tovább erősíti a forintot, ami rövidtávon akár tetszhet is a MNB-nek. De jelentős spekulatív befektetésállománynak kockázatai is vannak, hisz egy ellenirányú tőkemozgás, azaz profitkivitel a forintot gyengítené. A lecke fel adva a jegybanknak, de a célok között láthatón az első helyen az infláció tartós csökkentése áll, így akár maradhat a jelenlegi árfolyam.