Az árrésstop március közepi bevezetésekor általános véleményként hangzott el - mind szakmai, mind elemzői körben -, hogy a kereskedelmi láncok a rendelkezés alá nem eső termékek esetében majd jelentősen növelik az áraikat, ezzel ellensúlyozva a kormányzati döntés hatására kieső bevételeiket. Vagyis lényegében keresztárazással érik el, hogy ne kelljen a veszteséget elkönyvelniük. A lapunk által elvégzett - az árrésstop előtti és a jelenlegi – összehasonlítás szerint azonban ez csak részben történt meg, a társaságok önfegyelmet tanúsítanak, és úgy látszik, ahol tudják még mindig féken tartják az áraikat. Persze nem mindig tudják, és azt érezzük is bevásárláskor.
Lapunk az Árfigyelő oldalon közölt adatbázis alapján vetette össze a március 14-i, vagyis az intézkedés bevezetése előtti és a néhány nappal ezelőtti árakat. Kalkulációink szerint a márciusi adatokhoz képest a múlt hétre az összehasonlítható árú termékállomány 26,5 százaléka drágult. Ez áprilisban még csupán 17,8 százalék volt, vagyis első ránézésre az mondható, hogy a kereskedelmi láncok a „gázra” léptek. Ha azonban megnézzük az áremelkedés összetételét, akkor egy figyelemre méltó körülmény rajzolódik ki. Igen nagy arányú ugyanis a 15 százalék alatti áremelkedések aránya (56 százalék). Lapunknak nyilatkozó, az adatok mérlegre tételét segítő kereskedelmi szakember ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy ez a mérték arra utal, hogy a társaságok a beszállítói oldalról érkező áremelési törekvéseknek engedtek utat. Vagyis, a felkúszó beszerzési árra tették rá a cégek a 10 százalékos árréssapkát, és ennek következtében alakult ki az áremelés.
Nem sok jót jelent a termelői árak változása, Magyarországon borítékolhatóan drágulni fognak az élelmiszerekÖsszességében így megalapozottnak látszik a leginkább az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) által hangoztatott vélemény, amely szerint nem kizárólag a nagy kereskedelmi láncokon kellene „követelni” az élelmiszer-infláció mérséklését, hanem a teljes ellátási láncot kezelni kellene a gazdaságpolitikát alakító Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM). Ám a számos alkalommal jelzett kétségek ellenére ez nem igazán történik meg. A OKSZ egyébként ezekre a fejleményekre korábban hangsúlyosan felhívta a figyelmet, közleményében ki is fejezte: „Az árrésstop lényegében minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve: a kereskedelem kénytelen visszafogni a beruházásait, kevesebb, és kisebb mértékű akciót tud indítani, és nemhogy ellenállóbb, de éppen kiszolgáltatottabb lesz a beszállítók felől érkező árnyomásnak, ez tükröződik is a mostani áremelkedésekben."
Már több tíz milliárdra rúgó veszteségek halmozódnak, az árréstop a magyar kiskereskedelmi szereplőket is keményen sújtjaAz Orbán-kormány meghosszabbítja az árrésstopotHa tovább vizsgáltuk a rendelkezésükre álló termékállományt, akkor az látszik, hogy az immár csaknem fél éves távlatban összevethető árucikkek közel fele (46,5 százalék) ára nem változott, szinten maradt. Ez, illetve az, hogy a 27,5 százaléknyi tétel még olcsóbb is lett, valóban arra látszik utalni, hogy – ahogy korábban jeleztük - az láncok érdemi önmérsékletet tanúsítottak. (Utóbbi körökben nem csak árrésstoppos termékek szerepelnek.) Az ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az árcsökkenés mutatók aránya az áprilisi vizsgálatunkhoz képest mérséklődött, hiszen akkor ez az arány még 36,2 százalék volt.
Mindez valóban arra enged következtetni, hogy a kereskedelmi láncok minden gazdaságpolitikai igyekezet ellenére önmagukban az árrésstop mentén nem tudják az élelmiszerinflációt tartósan alacsonyan tartani. Az olyan körülmények ugyanis mint, például a kedvezőtlen időjárás, amely hatására a hazai gyümölcstermés komoly károkat szenvedett óhatatlanul begyűrűzik. Így találtunk az adatbázisunkban olyan almát, amely tavaszhoz képest több mint 90 százalékkal drágult.
Éppen ezért vizsgálatunk eredménye és az inflációs adatok idő közbeni alakulását figyelembe véve nyilatkozónk úgy látja, hogy megalapozottaknak mondhatóak azok a vélemények, amelyek szerint az árrésstop hosszú távon hatástalan eszköz az inflációval szemben. Az egyszeri hatása világosan látszott, ám az már ki is múlt. Ahhoz hogy további eredmények legyenek valóban a teljes ellátási láncot kellene górcső alá venni – tette hozzá. Mert az, amit az NGM elvár a termelői oldalon, hogy legyenek bármilyen körülmények is a piacon, az árakat ne módosítsák a beszállítók, az egyszerűen életszerűtlen – zárta véleményét.
Tízszer több terméket figyelnek
Az Árfigyelő oldalra immár kilenc meghatározó lánc, az Aldi, a Lidl, a Spar, a Rossmann, az Auchan, a Penny, a DM, a Müller és a Tesco tölti fel adatait. Vizsgálatunkhoz magyarázatként hozzá kell tennünk, hogy az árrésstop bevezetése előtti utolsó munkanapon a jelenleginél jóval kevesebb árucikkről szóló információ szerepelt az adatbázisban, és nem mellékesen akkor még csak hat társaság szolgáltatott adatot az oldalon. A jelentett állomány azóta nagyjából a tízszerezésre duzzadt, ám a márciusi, mintegy 2500 termék mégis alapot ad arra, hogy láthatóvá váljon a láncok hogyan viselkedtek az elmúlt hónapokban, milyen árstratégiát hajtottak végre ezen idő alatt. Az a termékportfólió, amelynek a márciusi és augusztusi ára is fellelhető és a termékszámok alapján összevethető, így is tetemesnek nevezhető.
