Nem sok jót nem jelez előre a termelői árak változása az élelmiszeriparban, pontosabban arra utal, hogy nem áll meg a fogyasztói árak emelkedése. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn publikált adatai szerint az ipari belföldi értékesítési árak mindössze 1,6 százalékkal emelkedtek júliusban, az egy évvel korábbi szinthez mérten. Ez jó hír az infláció, vagyis a fogyasztói árak változása szempontjából – hisz ha nem emelkednek a termelői árak, akkor a bolti árnyomás is csökkenhet. Sajnos egy komoly kivétel van, mégpedig az élelmiszeripari árak, amelynek belföldi értékesítési árai júliusban 6,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Ez viszont arra utal, hogy a boltokban folytatódhat az élelmiszerek drágulása, hisz ami a gyárakból közel hét százalékkal drágábban kerül ki a késztermékként, annak a bolti ára is emelkedik.
A nagy- és kiskereskedelem tompíthatná az áremelkedést, ám főleg a kiskereskedők mozgástere beszűkült a kiskereskedelmi árrések kormányzati korlátozásával – így nagy valószínűséggel a beszerzési árak emelkedése gyorsan megjelenik a bolti árakban is. Jó hír viszont, hogy az előző hónaphoz mérten mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek a termelői árak az élelmiszeriparban, ami tavaly augusztus óta a legkisebb emelkedés.
A vártnál lassabban csökkent júliusban az infláció, a kávé egy év alatt 20, az őszibarack 85 százalékkal drágultAz OKSZ szerint elbocsátások és boltbezárások jöhetnek a meghosszabbított árrésstop miattIdén az éves termelői árindex rendre 6 százalék feletti növekedést mutat, a júliusban mért – 12 hónapra visszatekintő - 6,8 százalék kis csökkenést jelent a júniusban mért 7 százalékhoz képest. Ezzel szemben az élelmiszerek fogyasztói ára 5,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, miközben a fogyasztói árak átlagos emelkedése 4,3 százalék volt. Vagyis az infláció motorja még mindig az élelmiszerek drágulása – annak ellenére, hogy a kormány épp ezt akarta fékezni a kiskereskedelmi árrések korlátozásával. Az árrésstopok és más kormányzati intézkedések bizonyos mértékig hatnak: a jegybank számításai szerint az idei fő inflációs mutatót 0,8 százalékkal mérséklik éves átlagban – igaz ekkor még az MNB augusztusi kivezetéssel számolt. Mivel az intézkedés tovább érvényben marad az inflációt fékező hatás ennél nagyobb is lehet, meghaladhatja ennek a mértéke éves szinten az egy százalékpontot is.
A lakosság évek óta sokkal magasabb inflációt érez a valóságosnál, ami főként az elszálló élelmiszerárak miatt vanAz ellenintézkedés ellenére a boltokban egyes élelmiszerek fogyasztói ára kiemelkedően emelkedett – főleg azoké, ahol a világpiaci vagy a termelői árak is kilőttek. Ilyen a kakaó, ami júliusban 20,4, vagy a kávé, amelynek ára 19,6 százalékkal volt magasabb – ám ez a világpiaci árak leképeződése, a gyenge termés miatt emelkednek ezen egzotikus termékek árai. A feldolgozott termékek körében – amelyeket az élelmiszeripar állít elő – az édesipari lisztesáruk 13,8, a gyümölcs- és zöldséglé 13,2, az étolaj 10,8, a büféáruk 10,2 százalékkal drágultak 12 hónap alatt. A vaj, vajkrém ára 8,2, a péksüteményeké, valamint az alkoholmentes üdítőitaloké 7,0-7,0 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor jelentős árcsökkenéseket is mértek, a margarin ára 30,1, a liszt 10,4, a cukor 9 százalékkal került kevesebbe, mint egy évvel korábban.
Megszólalt az Országos Kereskedelmi Szövetség, az élelmiszerek vártnál nagyobb drágulása azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan az inflációval szemben
