A mai inflációs adat legkellemetlenebb meglepetése az élelmiszer áremelkedés. Az Országos Kereskedelmi Szövetség emiatt úgy látja, hogy az árréstop az egyszeri hatása kimúlt, ma már nem szolgálja az infláció csökkentését, éppen ezért indokolt az augusztus végi megszüntetése – írta lapunkhoz eljuttatott közleményében az OKSZ.
Mint arról beszámoltunk, a KSH pénteki jelentése szerint az elemzői várakozásoknál lassabban csökkent a fogyasztói árak emelkedése. 4,3 százalék volt az éves infláció júliusban, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,4 százalékkal voltak magasabbak az árak. Egy év alatt az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt – a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,6 százalékkal –, ezen belül a csokoládéé, kakaóé és a kávéé 20 százalékkal, az őszibaracké 85,4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt, júniushoz képest pedig 0,3 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,4 százalékkal).
„Az élelmiszerek vártnál nagyobb (éttermi árak nélkül is 4,6 százalékos) áremelkedése azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan eszköz az inflációval szemben. Az egyszeri hatáson túl nem is lehet az, miután a 2024 második felében indult áremelkedési hullámot nem a kiskereskedelmi árrés alakulása okozta”
– közölte Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.
A vártnál lassabban csökkent júliusban az infláció, a kávé egy év alatt 20, az őszibarack 85 százalékkal drágultErre utal a Gazdasági Versenyhivatal két termékkörben (tej és tejterméke, illetve tojás) végzett vizsgálata is, ami arra a következtetésre jutott, hogy a 2024 második felében indult árhullám leginkább a termelők és feldolgozók rezsiköltségeinek emelkedése, a munkaerő drágulása, valamint a termékdíjak növekedése miatt alakult ki, miközben a kiskereskedelmi árrések 2023 közepe óta csökkentek, vagy nem változtak. Az áremelések irányába ható felsorolt tényezők az élelmiszer gyártás minden szegmensére (hús, kenyér, stb) egyformán hatnak, és most kiegészülnek az idényáras termékek drágulásával – magyarázta Kozák. Hozzátette:
„Ezeket a hatásokat az árrésstop legfeljebb elfedni tudja, kezelni nem.”
Az OKSZ úgy gondolja, hogy a bajokat ott kellene kezelni, ahol keletkeznek, éppen ezért indokolt az árrésstop augusztus végi kivezetése. „Az árrésstop lényegében minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve: a kereskedelem kénytelen visszafogni a beruházásait, kevesebb, és kisebb mértékű akciót tud indítani, és nemhogy ellenállóbb, de éppen kiszolgáltatottabb lesz a beszállítók felől érkező árnyomásnak, ez tükröződik is a mostani áremelkedésekben” – zárta szavait a kereskedelmi szövetség főtitkára.
Kozák Tamás egyébként június közepén már a Népszavának adott interjújában is arról beszélt: az árrésstop csupán átmenetileg fojtja le az inflációt, az olcsó külföldi áruk felé tereli a kereskedőket és kárt okoz a magyarországi élelmiszer-feldolgozóknak is.
Már több tíz milliárdra rúgó veszteségek halmozódnak, az árréstop a magyar kiskereskedelmi szereplőket is keményen sújtja