Varga Mihály, az MNB elnöke a Monetáris Tanács kamatdöntő ülése után tartott sajtótájékoztatóján az idei GDP-prognózis csökkentését a mezőgazdaság korábban vártnál gyengébb teljesítményével, egész pontosan az aszállyal magyarázta. A magyar gazdaság számára 2025 (is) siralmasan alakult: tavaly decemberben még a jegybank is 2,6–3,6 százalékos növekedést jósolt, arról nem beszélve, hogy Orbán Viktor kormányfő egyenesen „repülőrajtot” ígért.
Ebből lesz most idén 0,6 százalék, 2026-ban viszont a jegybank szerint már 2,8, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal nőhet a gazdaság – mondta az elnök. A jegybankban arra számítanak, hogy a gazdasági élénkülés az idei év utolsó hónapjaiban megkezdődik. Idén a növekedést hátráltatja a vállalati beruházások csökkenése és a gyenge külső konjunktúra is, egyedül a lakossági fogyasztás tartja felszínen a gazdaságot. 2026-tól fordulat várható: a lakossági fogyasztás további élénkülése mellett végre nőhetnek a beruházások, illetve a külső konjunktúra is támogatóbbá válik.
Sereghajtó az EU-ban a magyar GDP-növekedés, csak egy ország áll mögöttünkA lakossági fogyasztás élénkülését segítik a már meghozott kormányzati intézkedések, például a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze, a családi adókedvezmény mértékének emelése. Varga Mihály külön kitért a lakossági hitelezésre, illetve az Otthon Start Programra (OSP) hatásaira: a lakossági hitelállomány már júliusban, tehát a program indulása előtt 11,7 százalékos növekedésben volt, erre jön rá még az OSP hitelkereslete. Így az idén 17–20, míg 2026-ban 18–22 százalékos háztartási hitelállomány-növekedéssel számol az MNB – ez fogja húzni a lakossági fogyasztást. Miközben a lakosság gyors ütemben adósodik el, a vállalati hitelállomány mind idén, mind jövőre 2–2 százalékkal bővülhet, nem utolsósorban az alacsony vállalati beruházási hajlandósággal összefüggésben.
Kevesek luxusa lehet az Otthon Start, a felmérés szerint a magyarok alig 6 százaléka akarja használniGyorsan vége lehet a rohamnak, miután az Otthon Start Program lehetőségével élni tudók az első egy-két hónapban bevásárolnakAz MNB némileg módosította az inflációs prognózisát is: az idei előrejelzést 0,1 százalékponttal mérsékelte, a 2026-ost 0,2 százalékponttal növelte. Az idei csökkentést az erősödő forint inflációt csökkentő hatásaival, illetve az árrésstopokkal magyarázta Varga Mihály. A jövő évi inflációs prognózis emelését is a stopok kivezetésével indokolta, hiszen ez megemeli majd a fogyasztói árakat 2026-ban. A jegybank arra számít, hogy jövő év első hónapjaiban 4 százalék alá csökkenhet az infláció, de a háromszázalékos inflációs célt csak 2027 első felében érhetjük el. Ezek eredőjeként idén az infláció 4,6 százalék lehet, jövőre 3,8 százalékra csökkenhet, 2027-ben pedig változatlanul 3 százalékos pénzromlással számolnak. Varga kitért arra, hogy augusztusban ugyan 4,3 százalék volt az infláció, de az árrésstopok a tényleges pénzromlást 1–1,5 százalékkal is mérsékelhetik.
A jegybank az infláció szempontjából kulcskérdésnek tartja a lakossági inflációs várakozások csökkentését, amelyek rendkívül magas szinten ragadtak be.
Az inflációs várakozások csökkentése érdekében a jegybank egyet tehet: szigorú monetáris politikát folytat – ennek jegyében tartotta 6,5 százalékon a jegybanki alapkamatot tegnap is, és várhatóan a következő fél évben is ezen a szinten marad. A jegybank másik eszköze az erős forint, amelynek hatásai megjelennek az importárakon keresztül a fogyasztói árakban. A forint erősödése és árfolyam-stabilitása adhat alapot az inflációs várakozások csökkenésére.
Varga Mihály ezzel újfent elkötelezte magát és a jegybankot a forint árfolyamának stabilizálása mellett. Újságírói kérdésre újfent kifejtette, hogy illúzió azt gondolni, hogy a forint leértékelése jót tenne a magyar gazdaságnak. Bár 2010 és 2020 között a gazdasági növekedés egyik alapja épp a forint fokozatos és lassú leértékelése volt, Varga ettől elhatárolódott, mondván: a magyar kormány soha nem döntött arról, hogy a növekedést leértékeléssel kell serkenteni. Ami viszont ennél fontosabb, hogy Varga újfent ráerősített arra a véleményére, hogy fenntartható gazdasági felzárkózást nem lehet forintgyengítéssel elérni, vagyis arra lehet számítani, hogy a forint jelenlegi erejét igyekszik magas kamatszinttel fenntartani az MNB. Varga ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs a jegybanknak árfolyamcélja. Az eurót tegnap 389 forintért adták, ami közel kétéves csúcs a keresztárfolyam történetében.
Inflációt hozhat a 2026-os választás, ősszel gyorsulhat az árak emelkedéseMár az Orbán-kormány szerint is kisebb lehet a januári minimálbér-emelés 13 százaléknál, Varga Mihály a veszélyekre is figyelmeztet