Már az Orbán-kormány szerint is kisebb lehet a januári minimálbér-emelés 13 százaléknál, Varga Mihály a veszélyekre is figyelmeztet

Az aláírt szerződés kimondja, hogy a béralku újratárgyalható, ha a gazdasági feltételek nem a tervezetteknek megfelelően alakulnak. A kormány idénre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, ám az első félévben csökkent a GDP, éves szinten pedig 0,5–0,8 százalékos növekedés várható. Ez alapján elengedhetetlen a bérmegállapodás újratárgyalása.

A kabinet is érzékeli a problémát, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban már arról beszélt, hogy készek a béralku elősegítése érdekében a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértékét 13-ról 12 százalékra csökkenteni. A miniszter csütörtökön, a veszprémi Közgazdász Vándorgyűlésen már tovább árnyalta álláspontját: továbbra is 13–14 százalékos minimálbéremelésre kell törekedni, de a racionalitásoktól nem lehet elrugaszkodni – mondta előadásában. Kifejtette, hogy biztos abban: a minimálbér esetében januártól két számjegyű – vagyis 10 százalék feletti – növekedés lesz, és abban is bízik, hogy a szakmunkás bérminimumnál is elérhető lesz a két számjegyű emelés. A kijelentés óvatos visszavonulást jelent a korábbi bérmegállapodáshoz képest, annak ellenére, hogy a kormány számára jelentős politikai érdek fűződik a jövedelmek jelentős fejlesztéséhez a választások előtti hónapokban.

A kérdéskörre Varga Mihály jegybankelnök is kitért a kongresszuson tartott felszólalásában. Szerinte az idén megtorpant az infláció csökkenése, a lakossági várakozások 8 százalékon állnak – ez messze van a tényinflációtól. A jegybank számára a magas inflációs várakozások megnehezítik az árstabilitás elérését. Arról sem szabad megfeledkezni: az ország ugyan bértárgyalások előtt áll, és bár a bérfelzárkózás fontos gazdaságpolitikai cél, de figyelni kell arra, hogy annak üteme, a béremelések mértéke a gazdaság teljesítőképességével összhangban álljon – mondta Varga Mihály.

A fél éve kinevezett jegybankelnök kifejezetten szigorú monetáris politikát ígért. Varga Mihály szerint az elmúlt időszak tapasztalatai bebizonyították, hogy a magas inflációs időszakok nem tesznek jót sem a gazdasági növekedésnek, sem a gazdasági felzárkózásnak. A magas infláció a legkárosabb gazdasági jelenség, ami csak létezik – tette hozzá. Teljes nemzetgazdasági szinten visszafogja a beruházásokat, így a gazdasági növekedést. Az MNB ezért nem csak mandátuma okán, de józan gazdasági racionalitás alapján is törekszik az alacsony infláció elérésére. Az elmúlt félévben az MNB a stabilitásra helyezte a hangsúlyt, ennek első kedvező jele a forintárfolyam stabilizálódása – mondta. Varga úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint le kell számolni azzal az elképzeléssel is, hogy a gyenge forint jót tesz a gazdaságnak. Nem lehet a leértékelődésre gazdasági növekedést alapozni – hangsúlyozta. Az a cél, hogy a turbulens piaci környezetben is stabil maradjon az árfolyam, és ez megjelenjen a mérséklődő importárakban. A jegybankelnök ennek már látja jeleit, amelyek így segítik az alacsonyabb infláció elérését.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a bérpolitika kapcsán arról is beszélt, hogy az idei első félévben nemzetgazdasági szinten a munkavállalók 33 százalékának csökkent a reálkeresete – a bérbe már beszámítják a béren kívüli juttatásokat is. A miniszter szerint ez annyiban nem meglepő, hogy ez a szám 20–30 százalék között szokott változni, ennek ellenére idén az elmúlt években megszokottnál többen szembesültek reálkeresetük mérséklődésével. Ez különösen magas volt a közigazgatásban, ahol a munkavállalók 49 százalékánál olvadt a reáljövedelem, de az egészségügyben is 38 százalék volt ez az arány. A miniszter elmondta, hogy a kabinet ezért a közigazgatás egyes területein kezdett az elmúlt időszakban bérfejlesztésekbe. Az emelések jövőre folytatódnak például a fegyverpénzek kifizetésével, de nem zárható ki, hogy a kormány további ágazati béremelésekről dönt – tette hozzá a miniszter.

A választások előtti jóléti intézkedéseknek van egy hátrányos következménye: az államháztartási hiány emelkedése. Nagy Márton erre a kérdésre előadásában nem tért ki, de utalt arra, hogy szerdán Londonban, a Reutersnek ez ügyben nyilatkozott. Mint ahogy azt a Népszava is megírta, Nagy Márton a hírügynökségnek arról beszélt, hogy a gyenge gazdasági növekedés és a választások előtti költekezések miatt az államháztartás hiánya az idén elérheti a GDP 4,5 százalékát. A kormány eredetileg 3,7 százalékos hiánnyal számolt, ezt emelte 4,1-re korábban, most Nagy arról beszélt, hogy a deficit inkább a 4–4,5 százalékos sávban lesz. A miniszter azt mondta, hogy Magyarország megőrzi a piacok, illetve a befektetési kategóriájú hitelminősítését vizsgáló hitelminősítők bizalmát, de „be kell bizonyítanod az embereknek, hogy te vagy a legjobb választás, mert rendelkezel a kompetenciával és javíthatod az életszínvonalukat” – vagyis a hiánynövekedést a már bejelentett és az esetleg készülő újabb hangulatjavító intézkedésekkel magyarázta.