Tovább emelkedett az államadósság mértéke: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a második negyedévben 63981 milliárd forint volt magyar állam tartozása, ami a GDP 76 százalékának felel meg. Az év elején az államadósság még 59875,7 milliárd forint volt, ami az akkori bruttó hazai termék 73,5 százaléka – vagyis fél év leforgása alatt a magyar állam 4105 milliárd forinttal adósodott el, az adósságmutató pedig 2,5 százalékponttal emelkedett, ami igencsak ütemes növekedés.
Az eladósodás mögött részben az államháztartás magas folyó hiánya áll – az első félévben 2773 milliárd forintos deficit keletkezett, amikor jelentős államkötvény-kibocsátásokra is sor került, ami ugyancsak növelte az államadósságot. A GDP arányos adósságmutatót egyrészt ezen alapfolyamatok növelik, másrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy a KSH adatai szerint az első hat hónapban stagnált a GDP-növekedés, ami a növekvő nominális adósság mellett emeli a GDP-arányos hiánymutatót.
Felfedeztek egy kis hibát, már most hiányzik legalább 214 milliárd forint a jövő évi költségvetésbőlAz első félévi államadósság és költségvetési folyamatokat látva borítékolható, hogy az alaptörvény és az államháztartásról szóló törvények kötelező szabályai ellenére idén nem fog csökkenni az államadósság, sőt enyhe emelkedés várható. Az MNB június végén publikált elemzése szerint
az államadósság idei csökkenését a magas államháztartási hiány mellett a „visszafogott gazdasági növekedés is jelentősen nehezíti”
– a jegybank 2025-re a GDP 0,8 százalékos növekedésével számol. Ezek eredőjeként a jegybank azzal kalkulált szűk két hónappal ezelőtt, hogy az államadósság-mutató a tavaly év végi 73,5 százalékról 73,7 százalékra emelkedik 2025 végére, majd csak ezt követően áll újra csökkenő pályára. Mint látható, most az adósság 76 százalékon áll – ez alapján nehezen hihető, hogy az év végére a jegybanki előrejelzés közelébe csökkenjen a mutató. Ugyanis a gazdasági növekedés visszafogott, miközben a kormány a választásokra készülve újabb és újabb kiadásnövelő, illetve bevételcsökkentő intézkedéseket hoz, amelyek nem segítik az államadósság csökkentését.
Felcsillant a reménysugár a magyar gazdaság előtt, kár, hogy a németeken és az EU-n múlik mindenA magas államadóssággal a fő probléma az, hogy finanszírozni kell, ami nemzetközi összehasonlításban csak magas kamatok mellett lehetséges. A tervek szerint a költségvetés idén rekordösszeget, 3836 milliárd forintot ( a várható GDP 4,3 százalékát) költi kamatkiadásokra. Ez a GDP-arányos kiadás a legmagasabb az egész EU-ban, nincs még egy ország, amely ilyen drágán tudná csak finanszírozni működését. Nemcsak, hogy drága az államadósság, de
jelentős forrást von el a költségvetésből: amíg 3800 milliárdot kénytelen az állam a kamatokra költeni, addig az oktatásra 4700, az egészségügyre 6800 milliárd forint jut.
Vagyis ha középtávon sikerülne a kamatkiadásokat 1000-1500 milliárd forinttal mérsékelni, az jelentős forrásokat szabadítani fel, amit akár jóléti kiadásokra, akár más az adófizetők érdekeit szolgáló kiadásokra lehetne fordítani.
Brutális összeg, 788 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank hiánya tavalyA probléma nem egyik pillanatról a másikra alakult ki, hanem hosszú évek elhibázott költségvetési és gazdaságpolitikájának a következménye. Az Orbán-kormány 2010–es hatalomra kerülésekor még az egyik legfontosabb politikai terméke az államadósság elleni harc volt – miután a 2010 előtt regnáló MSZP-kormányok jelentősen növelték az államadósság mértékét a 2008-as pénzügyi válság alatt. Az adósság elleni harc jegyében államosította az Orbán-kormány a magánnyugdíjpénztárak megtakarításait, az így megszerzett 3000 milliárd forintot fordította annak csökkentésre, illetve a költségvetési lyukak betömködésére. Az adósság elleni retorika ellenére a 2010-es években folyamatosan nőtt az állam tartozása: a kormányzást Orbánék 2010 közepén 22 ezer milliárdos államadóssággal vették át, amit tíz év alatt 9 ezer milliárd forinttal 31 ezer milliárdra növeltek, most pedig 64 ezer milliárd forint az államadósság, ami 42 ezer milliárdos növekedést jelent. Igaz eközben a GDP arányos mutató 83 százalékról 65 százalékra csökkent – ami vitathatatlanul pozitív eredmény.
Ám 2020 után teljesen felborultak az egyensúlyi folyamatok, emiatt az államadósság gyakorlatilag 5 és fél év alatt megduplázódott – és még nincs vége az Orbán-kormány országlásának, a következő egy évben még ezer milliárdos nagyságrendű növekedés várható. A GDP arányos mutató 2020-re 65 százalékra esett, de 2021-re ez is 79 százalékra emelkedett. A mostani 76 százalékos GDP-arányos adat az elmúlt három év legmagasabb mutatója, a következő negyedévekben az adósságmutató lassú csökkentésre számítanak az elemzők.
