A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége tavaly 788 milliárd forint volt, ami a története második legnagyobb negatív eredménye – derül ki szervezet pénteken nyilvánosságra hozott beszámolójából. Ennél többet csak 2023-ban termelt az intézmény, akkor 1766 milliárd forintos mínuszt hozott össze.
Két év alatt 2550 milliárd forint égett el a jegybankban, ami körülbelül a tavalyi GDP 4 százaléka. A 788 milliárdos veszteség brutális, nagyságrendileg 2,5 évi családi pótléknak felel meg. Ugyanakkor - ellentétben a jegybanki alapítványokból eltüntetett 200-300 milliárd forinttal - a működési veszteséget nem szabad egyértelműen a volt vezetés felelősségévé tenni. Ez ugyanis a 2022-ben elszabadult infláció kezelése, azaz túlnyomó részben a monetáris politika költsége.
Még két vizsgálatot indít az ÁSZ a Matolcsy-féle jegybankbotrány nyománA jegybankoknak nincs eredménycéljuk az MNB törvény is kimondja, hogy a szervezet elsődleges feladata az árstabilitás elérése, illetve fenntartása, tekintet nélkül annak költségeire. Ugyanakkor az elsődleges cél elérése nem történt meg. A 3 százalékos inflációt a Matolcsy György vezette szervezet utoljára 2018-ban tudta produkálni. A 2022-es választások és az ukrajnai háború kitörése után – az energiaárak felrobbanása, a kormány és a jegybank közösen elhibázott gazdaságpolitikájának következtében - ugyanis Magyarországon is elszabadult az infláció.
Míg a pénzromlás éves mértéke 2021-ben 5,1 százalék volt, ez 2022-re 14,5, majd 2023-ban 17,6 százalékra gyorsult.
Ráadásul 2022 őszén, a jegybank hibás monetáris politikája miatt, a forint árfolyama is összeomlott, az euró ára 435 forintot közelítette. Akkor a jegybank drasztikus lépésre kényszerült és az irányadó kamatát 18 százalékra emelte. A kvázi alapkamat ezen a szinten maradt 2023 májusáig, csak ezt követően kezdte fokozatosan csökkenteni azt a Monetáris Tanács. A jegybanki betétekben elhelyezett eszközökre ezt a rendkívül magas kamatot kellett kifizetni, és ez okozta a történelmi, 1766 milliárdos veszteséget 2023-ban.
Még mindig dobogós a magyarországi inflációTavaly folytatódott a jegybanki kamat vágása, az év eleji 10,75 százalékról 2024 decemberére 6,5 százalékra csökkent, vagyis egyre kevesebb kamatot kellett fizetnie a jegybanknak a nála tartott betétek után, a kamatszint fenntartása így is csillagászati veszteséggel járt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a jegybank kamatbevételei viszont siralmasan alacsonyak voltak. Utóbbi oka, hogy az MNB, Matolcsy György kezdeményezésére,
a 2010-es évek második felében több száz milliárd forintnyi ingyen pénzt pumpált a gazdaságba a Növekedési Hitelprogram (NHP) és a Növekedési Kötvényprogram (NK) keretében.
(A programok egyik fő kidolgozója Nagy Márton jelenlegi nemzetgazdasági miniszter volt, aki 2015-2020 között a MNB monetáris politikáért felelős alelnöke volt.) A két program keretében a pénzügyileg arra érdemtelen – jellemzően NER-közeli – cégek kaptak kedvezményes, 2 százalékos éves kamatozású forrásokat a jegybanktól. Ezen hitelek után alig 2 százalékos kamatbevétele keletkezik a jegybanknak, miközben betéti oldalon még tavaly is 10,75-6,5 százalékot kellett fizetnie. Így összességében a jegybanki kamatokon
csak tavaly 701 milliárd forintos veszteség keletkezett.
A jegybanki beszámoló szerint a pénzügyi műveletek vesztesége további 329,7 milliárd forint volt, ami alapvetően az Államadósság Kezelő Központ 2024 év végi állampapír-visszavásárlásához köthető – olvasható a jelentésben. ( A kormány – pontosabban Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium 2024 utolsó hónapjában - az államadósság csökkentése érdekében vásárolta vissza az államkötvényeket a jegybanktól – ám ezzel tetemes veszteséget okoztak a MNB-nek.)
A forint komolyan gyengült 2024-ben az euróval szemben, ami jól jött a jegybanknak: az év elején egy euró még 380 forint volt, az év végén viszont 415 forintot kellet adni a közös devizáért. Így a devizatartalék átértékelődésén és a deviza-eladásokon a jegybanknak tavaly 394 milliárd forintos nyeresége keletkezett – ez mérsékelte a kamatsoron és a pénzügyi műveletek során elszenvedett veszteséget.
Az MNB megvizsgálta a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány várható veszteségeinek hatását az MNB működésre és arra a meglapításra jutott a külső jogi szakértőkkel együtt, hogy, az „MNB-nek nincs olyan helytállási, illetve feltételes helytállási kötelezettsége, amelyet ebben a beszámolóban céltartalékként vagy függő kötelezettségként kellene bemutatni” – vagyis
a már elbukott nagyságrendileg 200 milliárdos alapítványi vagyonon túl további veszteségre nem számítanak erről az oldalról.
Hatalmas negatív tőkével működik tovább az MNB
A 788 milliárdos veszteség elkönyvelése után a MNB saját tőkéje mínusz 1655 milliárd forint lett. Elvileg egyetlen egy cég sem működhet negatív tőkével, a tulajdonosoknak ilyenkor fel kell tőkésíteniük a cégüket. Ez esetben Magyar Állam a tulajdonos, a költségvetésnek vagyis az adófizetőknek kellene az 1655 milliárd forintot befizetni a jegybankba, ám erre pénzügyileg képtelen lenne a költségvetés, ezért az MNB-törvény megengedi, hogy a jegybank tartósan negatív tőkével működjön. A veszteséget, illetve a negatív tőkét az MNB könyveiben tartják nyilván, s majdaz elkövetkező évtizedek várható és estleges nyereségeiből egyenlítik ki.
