Az EU egészére vetített inflációs rátája áprilisban mindössze 2,4 százalék volt, ami 0,1 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest – áll a uniós statisztikai hivatal közleményében.
A legalacsonyabb éves inflációt Franciaországban (0,9%), Cipruson (1,4%) és Dániában (1,5%) regisztrálták. A legmagasabb értékeket Romániában (4,9%), Észtországban (4,4%) és Magyarországon (4,2%) jegyezték fel. 2025 márciusához képest az éves infláció tizenhárom tagállamban csökkent, háromban stabil maradt, míg tizenegyben emelkedett.
Magyarországon elsősorban az élelmiszerek és a szolgáltatások ára húzta az inflációt, hasonlóan az euróövezethez, ahol az élelmiszerek egy év alatt 3 százalékkal, a szolgáltatások pedig 4 százalékkal drágultak – igaz, még az eurózónás tagországok között is jelentős különbségek figyelhetők meg. Itthon ezzel szemben az élelmiszerárak egy év alatt 5,4 százalékkal emelkedtek, ami már jelentős csökkenés az év eleji 7 százalékos árindexhez képest. Ebben már hatott a kormányzati beavatkozás, a kiskereskedelmi árrések csökkentése, amelynek köszönhetően lassult az áremelkedés üteme az élelmiszerboltokban. A szolgáltatások ára idehaza 12 hónap alatt 7 százalékkal nőtt, vagyis itt is lényegesen magasabb volt az infláció, mint az eurózónában.
Nagyot esett az infláció, de még így is nőttek az árakA következő hónapokban az elemzők 4 százalék körüli inflációt várnak, így várhatóan, ha nem is lesz Magyarország mutatója folyamatosan a dobogón, az országok első harmadában szinte biztosan ott maradunk. Ugyanakkor Nagy Márton miniszter a múlt héten további inflációt mérséklő lépéseket ígért. A miniszter tegnap a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnökével egyeztetett – Facebookon közzétett bejegyzése szerint a téma az államilag nem támogatott gyógyszerek árának jelentős emelkedése volt, ami arra utal, hogy a következő lépés ezen a téren várható.
Nem kizárt a leminősítés, alig 1,1 százalékkal nőhet az idén a magyar gazdaságA kormány éppen tegnaptól élesítette újabb árrésrendeletét, az árréscsökkentést a háztartási cikkek körére, összesen 30 termékkategóriára vezették be. Olyan termékekre, mint a mosogatószer, a mosópor, a papír zsebkendő vagy éppen a tusfürdő, amelyek esetében több mint 30 százalékos árrés volt azonosítható. A megjelölt termékkategóriákba tartozó árukra a kereskedők legfeljebb 15 százalékos árrést alkalmazhatnak, és az árrés mértéke nem haladhatja meg a 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrést. Az intézkedés a háztartási cikkek több mint 40 százalékát értékesítő drogériákra vonatkozik – így például a DM, Rossmann, Müller, Douglas, Azúr, Estée Lauder és Yves Rocher üzletekre. A vegyeskereskedőket – ahol élelmiszer és nem élelmiszer is kapható – közvetlenül nem érinti a szabályozás, ugyanakkor a drogériák árcsökkenése fokozza a versenyt, így szélesebb körben is lefelé nyomhatja az árakat – írta az NGM. Míg az élelmiszerek esetében érezhető volt a kormányzati beavatkozás hatása a fő inflációs mutatóban, az illatszerekkel kapcsolatban az elemzők már szkeptikusabbak. Az intézkedések kétségtelenül mérséklik az inflációt, ám hatásuk kisebb lehet, hiszen míg az élelmiszerek súlya az inflációs kosárban 26,5 százalék, addig a testápolási cikkeké csupán 1,5 százalék, a tisztítószereké pedig 1,2 százalék.
