Idén minden bizonnyal rekordot döntöttünk azzal, hogy májusig már kétszer is csökkentenünk kellett a magyar gazdaság várható növekedésére adott előrejelzésünket a romló gazdasági környezet miatt – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a bank sajtótájékoztatóján. A hitelintézet 2025-re eredetileg 2,5 százalékos gazdasági növekedést várt, az amerikai vámháború hatására ezt előbb 2 százalékra vették vissza, az első negyedéves, vártnál sokkal rosszabb hazai GDP-adatok láttán pedig már annak is örülni kell, ha egy százaléknál nagyobb gazdasági növekedés lesz – mondta. Így a CIB most 1,1 százalékra vette vissza a prognózisát. Úgy vélik, jövőre a magyar gazdaság 3,1 százalékkal nőhet. Ezekkel szemben a magyar kormány idén 2,5, a jövő évre pedig már 4,1 százalékos gazdaság növekedéssel számol.
A hitelintézet szerint idén egy százaléknál lényegesen gyorsabban nem tud nőni a magyar gazdaság, vagyis már évek óta egy helyben topog. Idén a beruházások még 2 százalékkal csökkennek, a ipari termelés 1,5 százalékkal mérséklődik, egyedül a lakossági fogyasztás húzza a növekedést. Ez utóbbi fejlődési üteme az idén 3,7, jövőre pedig 3,8 százalék lehet. Eszerint élénkül ugyan a lakossági fogyasztás, de annak a kirobbanó előrelépésnek, amit a gazdaságpolitika vár, nincsenek meg a feltételei – mondta az elemző. Jövőre már nőhetnek a beruházások. Ezen a téren 5,5 százalékos fejlődéssel kalkulálnak, ami elsősorban a végre elkészülő új autógyáraknak köszönhető, hiszen az uniós és költségvetési pénzek továbbra sem állnak rendelkezésre a beruházásokra. Az látszik, hogy a magyar gazdaság nagyon megszenvedi az uniós pénzek hiányát.
Trippon Mariann szerint a lassabb növekedés miatt még gondok lehetnek a kormány által 2025-re tervezett államadósság-mérsékléssel is, hiszen ha nem nő tervezett mértékben a GDP, akkor az adósságmutató sem tud csökkenni.
Már ahhoz is szerencse kell, hogy Magyarország pénzügyi sokk nélkül megússza 2026-ig, aztán a parlamenti választás után jöhet az újratervezésRekordot döntött a költségvetési hiány, az NGM már jelentős zárolásokról beszélEmiatt és más kockázatok, mint a magas államháztartási hiány, a közelgő választások – hosszú évek után a befektetőknek számolnia kell egy kormányváltással járó piaci kockázattal – vagy az uniós pénzek hiánya miatt nem lehet kizárni, hogy egyes hitelminősítők a magyar államadósság leminősítéséről döntenek.
Negatívra rontotta a magyar gazdaság minősítésének a kilátásait a Standard & Poor'sA vártnál jóval rosszabb első negyedéves GDP-adatok (0,4 százalékos csökkenés éves alapon) és a várható idei gyenge növekedés miatt nem tartható a 2026. januári, 13 százalékra tervezett minimálbér-emelés. Ezt a megállapodásban rögzített paraméterek nemteljesülése miatt újra kell tárgyalni. Ezzel együtt a bank elemzői szerint a bruttó keresetek az idén 9,2, jövőre 8 százalékkal emelkedhetnek, ami még mindig jelentős reálbér-növekedést takar. Az infláció ugyanis a korábban feltételezettnél jobban alakul: a fogyasztói árak az idén 4,5 százalékkal emelkedhetnek, ami fél százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél.
A pénzromlási mutatók ugyan csökkennek, de az elfojtott infláció még gondot okozhat a jegybanknak, ezért az MNB nem fog kapkodni a kamatcsökkentéssel,
már csak azért sem, mert a Varga Mihály elnökölte új jegybanki vezetés most építi fel a reputációját, ezért extrán óvatos. Ezzel együtt a várható amerikai és eurózónás kamatcsökkentések után tér nyílhat idehaza is kamatcsökkentésre, így az alapkamat a jelenlegi 6,5 százalékról az év végére 6 százalékra süllyedhet. Az euró ára viszonylag széles, 400–415 forintos sávban ingadozhat. Az idei év végére 407,5, 2026 végére pedig 414 forintos árfolyamot várnak az elemzők – mondta Trippon Mariann.
Irreális számokkal írja az Orbán-kormány a 2026-os költségvetést, van benne olyasmi is, aminek az esélye gyakorlatilag nulla