Nagyot esett az infláció, de még így is nőttek az árak

Áprilisban tovább lassult az infláció, a KSH adatai szerint egy hónap alatt alig 0,2 százalékkal emelkedtek az árak, míg egy év alatt 4,2 százalékos a drágulást mértéke – szemben az márciusi 4,7 százalékkal. A nyugdíjas fogyasztói árindex is 4,2 százalékra csökkent – ez még mindig 1 százalékponttal magasabb a januári 3,2 százalékos nyugdíjemelés mértékénél – miközben az inflációs nyomást mutató maginfláció 5,7 százalékról 5 százalékra csökkent. Ez utóbbi nagyon jó hír abból a szempontból, hogy az inflációs alapfolyamatok is segítik a drágulás ütemének fékeződést, viszont az öt százalékos szint meghaladja a 4,2 százalékos mutatót, ami arra utal, hogy még mindig marad inflációs nyomás a gazdaságban. Az áprilisi inflációcsökkenést elsősorban az élelmiszerárak és másodsorban az üzemanyagok árának jelentős csökkenése okozta.

Az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a tojásé 26,9, a liszté 23,7, az étolajé 23,4, a csokoládé és kakaóé 20,0, a kávéé 19,8, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a büféáruk 9,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 8,2, a tejé 7,5, a kenyéré 6,8 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,2, a tejtermékeké 7,5, a párizsi, a kolbászé 6,4 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 7,0 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 11,0, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a testápolási szolgáltatások 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, az üdülési szolgáltatások 8,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 3,5 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a palackos gáz ára 8,7, a vezetékes gázé 7,2 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,0 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 7,1 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,9 százalékkal drágultak – közölte a KSH.

Az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a margarin 23,6, a tejtermékek 13,4, a liszt 12,5, a vaj, vajkrém 8,7, a tej 8,6, az étolaj 6,1, a párizsi, a kolbász 5,9, a sajt 5,4, a baromfihús 5,0, a cukor 4,3, a sertéshús 4,1 százalékkal kevesebbe került. A termékcsoporton belül a csokoládé, kakaó 3,3, a büféáruk 1,9, az alkoholmentes üdítőitalok és a rizs 1,4-1,4, a száraztészta 1,3, a péksütemények 0,9, a kenyér 0,7 százalékkal drágult. A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 3,8 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 8,3 százalékkal többet, a palackos gázért 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A ruházkodási cikkek átlagosan 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 1,3 százalékkal drágultak, ez utóbbin belül a dohányáruk 2,4 százalékkal. A szolgáltatások 0,8 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,7, a külföldi üdülés 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 1,0 százalékkal többe került. A járműüzemanyagok ára 1,4 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 3,1 százalékkal drágultak.

Az infláció tavaly szeptember gyorsult fel, az áremelkedés üteme 3 százalékról 5,6 százalékra nőtt 2026 februárjáig. Ekkor döntött a kormány a árrés-stopok bevezetésről, ezt követően fokozatosan lassult az áremelkedések üteme. Az árak emelkedését az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása okozta. A infláció április csökkenése nem, hiszen a kormány március 17-én léptette életbe az élelmiszer-kiskereskedelemben a az árrések maximalizálásáról szóló rendeletét, amely a több száz élelmiszertermék esetében kisebb-nagyobb árcsökkenést indított el. Ezek az intézkedések a márciusi árindexben – adatfelvételi okok miatt – még nem jelenhettek meg a teljes mértékben, azok áprilisra épültek be a fogyasztói árakba. A kormány az árrésstopok fenntartását – annak bevezetésekor – május végéig ígérte, ám ma már az elemzők azzal számolnak, hogy az mesterséges árkorlátozó intézkedések fennmaradnak a választásokig, amitől a kormány politikai hasznot remél. A árréstopoknak egyfajta spirálja kezd kialakulni, hisz a kormány már a higiéniai termékekre árkorlátozó intézkedéseket vezetett be.

De nem csak az élelmiszerek és illatszerek esetében, hanem a banki, telekommunikációs és biztosítási szolgáltatásoknak, ugyanis a kormány olyan vállalásokat kényszerített ki ezen szolgáltatókból, hogy 2026 júliusáig - a új kormány megalakulásáig – nem emelik az áraikat. Így mivel az infláció vagyis a fogyasztói árak emelkedése nem termesztésen piaci folyamatok mentén csökken, hanem a kormányzati intézkedések lefojtják az inflációs folyamatokat a jegybank is nehezebben nyúl a kamatcsökkentésekhez. Ugyanis bár papíron az inflációs mutató csökken, a valódi inflációs nyomás, az inflációs várakozások a gazdaságban fennmaradnak – mégpedig a monetáris politika alakításakor ez utóbbiakra a jegybank fokozott figyelemmel lesz – erről Varga Mihály, az MNB elnöke beszélt alig két hete sajtótájékoztatóján.