Az emberek túlnyomó többsége – 80 százalékuk - halott az elmúlt évek (egyik) legnagyobb gazdasági botrányáról, az MNB Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) vagyonának eltűnéséről – ez derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből.
Mint arról a független sajtó kivétel nélkül beszámolt, az Állami Számvevőszék egyszerre három jelentést publikált március 19-én – alig egy héttel az követően, hogy Matolcsy György mandátuma lejártával távozott az jegybank éléről. A megállapítások szerint a PADME mintegy 500 milliárdos vagyonából 200-300 milliárd forintot olyan cégekbe befektette, ahol fennáll az alapítványi vagyon elvesztésének kockázata.
Emellett még további több tízmilliárdos vagyonvesztés következhet be az MNB-hez személyi összefonódásokon keresztül kötődő kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnál is. Az Állami Számvevőszék feljelentést tett az ügyben, a nyomozás el is indult, ám az jelentések nyilvánosságra hozatala óta eltelt 2,5 hónapban a hatóságok az üggyel kapcsolatban hallgattak.
A MNB alapítványi botrányáról a Publicus felmérése szerint a fideszes-szimpatizáns válaszadók 59 százaléka is hallott, annak ellenére, hogy a kormánypárti propaganda igyekezett minél nagyobb csendben kezelni az ügyet. Ám a médiazaj oly nagy volt, hogy az ügy áttört a buborékon.
Ugyanakkor a ellenzéki szavazók 97 százaléka válaszolt úgy, hogy hallott az ügyről, a bizonytalan, pártot nem választóknál ez az arány 70 százalék. Arról is közmegegyezés van a magyar társadalomban, hogy Matolcsy György tudott az alapítványi ügyekről, illetve arról is, hogy közpénz vándorolhatott magánzsebekbe. A teljes magyar népességet reprezentáló válaszadói kör 77 százaléka szerint Matolcsy György volt az ügyek központ alakja, míg a válaszadók további 9 százaléka vélekedett úgy, hogy bár tudott az alapítvány csalárd ügyeiről, de félrenézett, illetve nem tudott ellene tenni. Természetesen politikai oldaltól függően nagyon más válaszok születtek: az ellenzéki válaszadó 88 százaléka szerint Matolcsy egyértelmű felelős, míg további 9 százalék gondolta úgy, hogy tudhatott az ügyekről, de nem vett azokban részt. Az ellenzéki válaszadók alig 1 százaléka gondolta úgy, hogy nem történt meg a korrupciós eset.
A felügyelőbizottság már 2014-ben szólt, hogy valami nincs rendben, a Fidesz mégis szemet hunyt a nagy Matolcsy-féle közpénzlopás felettÚjabb feljelentést tett a TI a jegybanki alapítványok miatt, mert mindenki tudott arról, Matolcsy György és köre mit művelMatolcsy György szerint az ÁSZ jelentésének 80 százaléka hamis, 20 százaléka igaztalanA fideszes válaszadók 34 százaléka tagadta meg a választ Matolcsy érintetlenségével kapcsolatban, ami nem annyira az információhiányra, hanem inkább a kormánypárti válaszadók által megélt úgynevezett kognitív disszonanciára utal, vagyis arra, hogy nem tudják miben higgyenek: a kormányellenességgel nem vádolható Állami Számvevők jelentésének, vagy az egykor Orbán Viktor legszűkebb köréhez tartozó Matolcsy György ártatlanságának. Ezzel szemben még a fideszes szavazók 38 százaléka is azt gondolja, hogy az alapítványi ügyekben Matolcsy volt a fő felelős és 11 százalékuk vélekedett úgy, hogy bár tudott róla, de félrenézett.
Az MNB PADME ügye egyszerre szól a felelőtlen gazdasági döntésekről és a korrupcióról, mert bár az ÁSZ-jelentés konkrét személyneveket nem említett - vagy egyfajta személyiségi jogi megfontolások és/vagy politikai okok miatt -, ennek ellenére azon válaszadók körében, akik hallottak a PADME ügyről, 85 százalék azok aránya akik értesültek arról is, hogy Matolcsy György MNB elnök fiának környezetéhez tartozó cégek is részesültek az alapítványokhoz került adófizetői pénzekről. Persze a két tábor itt sincs egy véleményen: a fideszesek 58 százaléka hallott csak Matolcsy Ádám érintettségéről és ezt be is vallja, míg az ellenzéki szavazóknál ez az arány 95 százalék.
Ezek után nem teljesen meglepő, hogy a válaszolni hajlandók körében a megkérdezettek 80 százaléka szerint Matolcsy Györgynek egyértelműen büntetőjogi felelőssége van az alapítványi ügyekben, míg további 4 százalék szerint inkább igen, és mindössze 5 százalékuk szerint Matolcsy büntetőjogi érintettsége fel sem merülhet. Vagyis a közvélemény már meghozta ítéletét.
Az ÁSZ jelentések időzített publikálása is arra utalt, hogy talán a kormány is kész beáldozni a miniszterelnök egykori „jobbkezét”, gazdasági tanácsadóját, ám azóta eltelt rövid idő történései alapján még nem lehet eldönteni, hogy megvan-e az esély egy bírósági eljárásra. Az ügy rendkívül bonyolult, még az okozott kár mértéke, sőt a nagyságrend sem tisztázott. Ugyanis az elveszettnek vélt alapítványi vagyon egy része ingatlanbefektetésekben áll, ám ezeket nem lehet se könnyen, főképp nem gyorsan értékesíteni. Emiatt a nyomozati és vádemelési szakasz évekig elhúzódhat még egy esetleges 2026 tavaszi kormányváltás esetén is, míg a többkörös bírósági tárgyalás további éveket vesz majd igénybe, már ha egyáltalán eljut ebbe a szakaszba az ügy.
Túlzott illúziókat mindenesetre a felmérésben résztvevők nem dédelgetnek: a teljes populációra nézve a válaszadók 62 százaléka szerint nem lesznek komoly jogi következményei az ügynek, 8 százalék szerint lesz felelősségre vonás, de Matolcsy Györgyöt és családját az nem fogja érinteni, míg a mindössze 17 százalékuk gondolta azt, hogy olyan jogkövetkezményei lesznek az eljárásnak, amelyek a Matolcsy-klán tagjaira is hátrányos lehetnek. Ennél a kérdésnél viszont megfordult az arány: a kormánypárti szavazók 26 százaléka számít súlyos retorziókra, míg az ellenzékiek 16, a bizonytalanok 14 százaléka gondolja ezt, bár a válaszokat úgy is lehet értékelni, hogy a kormánypárti választók sokkal jobban bíznak a hatóságokban, mint az ellenzékiek és a bizonytalanok...
Orbánéknak tudni kellett róla
Elvesztette közpénz jellegét – magyarázta 2016 márciusában újságíróknak Kósa Lajos a Fidesz akkori frakcióvezetője, hogy a kormány vagy bárki más ellenőrizheti-e a jegybanki alapítványok gazdálkodását. A kormány az elmúlt hetekben is azt kommunikálta, hogy jegybanki függetlenség miatt nem foglalkozhatott, sőt nem is tudhatott arról, hogy mi történt PADME pénzeivel. A választókat ez nem győzte meg: 82 százalékuk szerint a kormány tagjai tudtak, tudhattak az alapítványokban folyó ügyekről, hiszen a kormánytól független sajtó rendszeren beszámolt az alapítványoknál tapasztható visszásságokról. A válaszadók 8 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány nem tudhatott az ügyekről 10 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre.
