Ismét feljelentést tesz a Transparency International Magyarország (TI) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványait érintően, mivel szerintük sem a jegybank felügyelőbizottsága, sem az illetékes miniszter nem tett semmit a visszaélések megakadályozása érdekében – derül ki abból a tájékoztatásból, amelyet kedden adott ki a szervezet.
E szerint a TI már kilenc évvel ezelőtt is sikertelenül próbálta elérni, hogy a rendőrség és az ügyészség feltárja az MNB-alapítványok körüli visszaéléseket, és vissza lehessen szerezni azt a 260 milliárd forintot, amely akkor készült elveszíteni a közpénzjellegét. A 2016-ban tett feljelentésekre a hatóságok érdemi választ nem adtak, és eljárás sem indult. Most, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései nyomán hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult, a TI újabb feljelentést tett, remélve, hogy ezúttal felelős döntések születnek.
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség az MNB alapítványaiban eltűnő közpénzmilliárdok miatt Ment a pazarlás az MNB-ben, a székházfelújításból főként a haveri kör gazdagodottMint ismert, az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése után vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Az ÁSZ azt tárta fel, a PADME 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elvesztett hibás vagy szándékoltan hibás befektetési döntései miatt. Jelentése szerint az alapítvány vagyonkezelő cége, az OPTIMA Zrt. a működése során olyan bonyolult céghalóba és magántőkealapok rendszere mögé rejtette a vagyont, vagyis tüntette el a közvagyont. Miközben a veszteséges tőzsdei ügyleteken százmilliárdok úsztak el, az ügyben érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai, a fia, Matolcsy Ádám és köre olyan üzleteket kötött, amelyek nyomán több milliárd forintos magánvagyonok jöhettek létre.
Az ÁSZ végül a 2023-ban indult ellenőrzésben állapította meg, hogy azok az ügyletek, amelyeket a TI Magyarország és a független sajtó korábban feltárt, törvénysértést jelentenek. Az ÁSZ a 2019 után megvalósult ingatlanberuházásokkal és a magántőkealapokkal kapcsolatos szabálytalanságokat vizsgálta, amelyek miatt hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. Ezt követően a rendőrség nyomozást rendelt el.
A TI álláspontja szerint azonban már az alapítványoknak már a létrehozása is jogsértő volt, és az, hogy 2014-ben 260 milliárd forintot kaptak az MNB vagyonából, önmagában sikkasztásnak minősülhet.
A problémák tehát nem az alapítványok pénzköltésével kezdődtek, hanem már azzal, hogy az MNB a vagyon egy részét átruházta rájuk. Az elmúlt közel tíz évben a TI több lépést is tett a vagyont átadó döntések megtámadására. Az ügyben született bírósági ítéletek, köztük a Kúria döntése is kimondták, hogy az MNB által létrehozott alapítványok közfeladatot ellátó szerveknek minősülnek. Az Alkotmánybíróság 2016-os határozata szerint ezek az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak, és a rájuk bízott vagyont csak az MNB feladataival összhangban lehetett volna felhasználni.
Matolcsy György megszólalt, azt állítja, nem tűnt el pénz a jegybanki alapítványokból, sőt, több is lett bennükSimor András: Inkább rablásról van szó, az MNB-alapítványok létrejötte után az Orbán-kormány tagjai tudhattak a vagyonkimentésrőlA Magyar Nemzeti Bank vagyona a nemzeti vagyon része, így a Pallas Athéné-alapítványok és később a PADME is köteles lettek volna az Alaptörvényben meghatározott szabályok szerint eljárni, ezeket viszont a vagyont érintő döntésekkel súlyosan megsértették. Az MNB mandátuma kizárólag a monetáris politikára és a pénzügyi stabilitásra terjed ki; a felsőoktatás támogatása vagy ingatlanberuházások ebbe nem tartoznak bele, így ezek a tevékenységek összeegyeztethetetlenek a jegybanktörvénnyel.
A TI szerint az alapítványok javára történt vagyonátruházás és annak felhasználása büntetőjogi szempontból is problémás. A jegybank vezetői és más dolgozói hivatalos személyeknek számítanak, így a vagyonjuttatás kimeríthette a hivatali visszaélés bűncselekményének tényállását. Emellett a közpénz sajátjukként való kezelése a sikkasztás gyanúját is felveti.
Nem csak az alapítványi ügyek, a Matolcsy György által alakított monetáris politika is jelentős károkat okozott a magyar gazdaságnakAz alapítványi vagyon nagyrészt ingatlanbefektetésekben és magántőkealapokban tűnt el, amely jelentős vagyonvesztést eredményezett. Az ÁSZ jelentése ezt részletesen dokumentálta és megerősítette a hűtlen kezelés gyanúját – érvel a TI, amelynek a feljelentése kitér arra is, hogy a törvénysértésekről tudnia kellett az MNB felügyelőbizottságának és az államháztartásért felelős miniszternek is, aki két tagot delegál a felügyelőbizottságba.
Arról, hogy a felügyelőbizottság már 2014-ben szólt, a Népszava írt a magyar sajtóban először.
A felügyelőbizottság már 2014-ben szólt, hogy valami nincs rendben, a Fidesz mégis szemet hunyt a nagy Matolcsy-féle közpénzlopás felettEmellett az ÁSZ-nek is kötelessége lett volna ellenőrizni az alapítványokat, különösen a 2016-os alkotmánybírósági döntést követően. A tények azonban azt mutatják, hogy sem a felügyelőbizottság, sem a pénzügyminiszter, sem az ÁSZ nem tett lépéseket a visszaélések megakadályozása érdekében, ami a bűnpártolás gyanúját is felvetheti.
A TI szerint a rendőrségnek az alapítványi pénzátutalások teljes történetét ki kell vizsgálnia az első lépésektől kezdve. Kilenc év után újra feljelentést tettek annak érdekében, hogy minden felmerült bűncselekmény gyanúját kivizsgálják, és így elősegítsék a közvagyon sorsának pártatlan feltárását – zárul állásfoglalás.
Matolcsy György másodunokatestvére az igazgatói székből nézte végig, ahogyan eltűnik 130 milliárd forint a Neumann János Egyetemért AlapítványbólLemondásra szólították fel a Matolcsy-alapítvány kecskeméti ügyeiben érintett fideszeseket, Tiborcz István embere gyorsan ki is szállt egy felügyelőbizottságból