Minden értemben veszteséget okozott Matolcsy György 12 éves elnöksége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, de nem csak most nyilvánosságra került alapítványi ügyek, hanem az általa vitt monetáris politika miatt is – mondta Várhegyi Éva, közgazdász a Pénzügykutató Zrt. Hetényi-körében tartott előadásában. Az alapítványi ügyek az eddigi hírek szerint 220-400 milliárd forintos veszteséget okozhatnak, ám szerinte az elhibázott monetáris politika által okozott kár ennek többszöröse. Matolcsy öröksége egyrészt a forint leértékelődése, a magas infláció, illetve az unortodox lépések, amelyekbe beillett az ami a jegybanki alapítványokkal történt - mondta.
A közgazdász szerint az alapítványi ügyben az ősbűn az volt, amikor Matolcsy György 2013-as kinevezése után az MNB céljává tette az nyereségorientált jegybanki működést, annak érdekében, hogy a nyereséget a közjó érdekében költsék el, ami alatt akkor az oktatás fejlesztését vagy a művészetek pártolását értették. Azonban nem égből pottyant nyereségekről volt szó, a mérleg másik oldalán más jövedelemtulajdonosok (állam, lakosság, devizahitelesek) vesztesége állt. A jegybanki nyereség az államot illette volna meg – bár jogszerű volt az alapítványokban való pakolás – vélekedett Várhegyi, aki szerint ennek ellenére a kormány felléphetett volna nyereség költségvetésbe való befizetése kapcsán. Ez a nyereség került az alapítványokba, majd a jegybank vezetését gyakorlatilag szabadjára engedte a tulajdonos, a magyar állam, illetve annak képviselője a Varga Mihály pénzügyminiszter, aki most nagy meglepetéssel látja, hogy mi folyt ezekben az alapítványokat – mondta Várhegyi Éva.
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség az MNB alapítványaiban eltűnő közpénzmilliárdok miatt Varga Mihály levelet írt Orbán Viktornak a Matolcsy-féle alapítványokról, az MNB magasabb, elhúzódó inflációval számolA vitában tovább ment Neményi Judit közgazdász, a jegybank Monetáris Tanácsának volt tagja, aki szerint félreértelmezzük a jegybank függetlenségét, többek között Orbán Viktor miniszterelnök is, aki a parlamentben a héten arról beszélt, hogy a kormány nem szólhat bele a jegybank működésbe. Neményi szerint lehet, hogy a miniszterelnök nem tudta, hogy beleszólhat a jegybank működésbe – de a jegybanktörvény szerint a függetlenség csak a monetáris politikára terjed ki. A központi bank a kormánytól függetlenül alakítja a monetáris politikáját az árstabilitás elérése érdekében, de a működését ellenőrzi a kormány különféle testületeken keresztül, így joga van a jegybanki nyereségről dönteni.
Matolcsy már többször keményen összeveszett Orbánnal, aztán jött a végső nagy szakításJelentős károkat okozott az alapítványok bűnös gazdálkodása, de ez eltörpül ahhoz veszteséghez képest amit például a Növekedési Hitelprogram, illetve a Növekedési Kötvényprogram miatt szenvedett el a magyar gazdaság, amely keretében a jegybank nagyon alacsony kamatozású hitelt adott olyan cégeknek 10-30 évre, amelyek egy része be fog dőlni. Szintén jelentős károkat okozott az infláció a magyar gazdaságnak: 2019 és 2024 Magyarországon 52 százalék volt az infláció, miközben az EU-ban 23,6 százalékkal emelkedtek az árak. Ez a többletdrágulás pedig örökre beépült a fogyasztói árakba.
Már 2023-ban indult végrehajtás a PADME ellen
Az Országos Bírósági Hivatal oldalának civil szervezeti blokkjában egy rendkívül furcsa bejegyzés tűnt fel a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) értesítései között. E szerint a PADME ellen 2023.10.12.-én végrehajtási eljárást kezdeményeztek. Többet azonban nem lehet megtudni az ügyről, mert összességében minden releváns adat esetében csak annyi szerepel, hogy nincs bejegyezve. Ugyanakkor elég fajsúlyos információk vannak "üresen", mert a nyomozás elrendelésének dátuma, illetve a nyomozás megszüntetésének dátumát is látni kellene, már persze ha volt ilyen. Ezek mellett az eljárás megszüntetésnek, a határozat keltének és az eljárás befejezésének időpontja sem olvasható. Így az sem derül ki, hogy milyen ügyben indult a végrehajtás. Az eljárás léte azonban a közzététel szerint nem vonható kétségbe. Ilyen ügyekre rálátó forrásunk szerint biztos nem NAV végrehajtásról van szó, úgy vélte inkább közjegyzőhöz, más állami szervhez vagy önkormányzathoz köthető. Nem zárható ki, hogy kis összegű tételről van szó, ám a végrehajtás léte önmagában roppant kínos egy jegybanki alapítványnál - tette hozzá. Érdekes, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentésében - a dokumentumot többször átnézve - sem szerepel végrehajtás, noha az ÁSZ éppen a 2021-2023-as időszakot vette górcső alá.
