Elindult a rendőrségi nyomozás a jegybanki alapítványok gazdálkodása kapcsán, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt hatalmas vagyonvesztés ügyében – erről a Fővárosi Főügyészség tájékoztatta a Népszavát. Az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának vagyonvesztését több mint száz (akár 150-200) milliárd forintra tette, miközben több bűncselekményre utaló bizonyítékot is talált vizsgálata során. Az ÁSZ csupán a 2021–2023 közötti működést ellenőrizte, annak ellenére, hogy a jegybank felügyelőbizottsága a 2014-ben létrehozott alapítványokkal kapcsolatos törvénytelenséget már az alapítások pillanatában jelezte a kormánynak és a parlamentnek. Ennek ellenére a kabinet, és semmilyen hatóság nem lépett egészen a mostani vizsgálat megindításáig. Ez vélemények szerint összefügghet azzal, hogy Matolcsy György nem csupán jobbkeze és a bizalmasa volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, de nagyon sokáig baráti viszonyt is ápoltak.
Matolcsy György 2013-ban érkezett a jegybank élére, s az említett bizalmi tőkével a háttérben gyorsan maga képére formálta a felső vezetést. Az első intézkedések egyike volt a jegybanki alapítványok rendszerének felállítása, amelybe első lépésben 260 milliárd forint jegybanki nyereséget helyeztek el, majd az idő előrehaladtával ezt zömmel közpénzből 500 milliárdra hizlalták. A szervezet vezetését egy szűk bizalmi kör látta el, ami kapcsán már akkor több szakember jelezte, hogy az elhelyezett forrás hasznosítása nem köz, hanem magánérdekeket szolgál.
Elindították a rendőrségi nyomozást a Matolcsy-féle MNB-alapítványok ügyébenOrbán és Matolcsy évtizedes viszonya egyébként hullámzó volt. Nagy összeveszések, majd kibékülések jellemezték, annak végleges megromlásáig, ami 2022 decemberében következett be. A kapcsolat, sőt, barátság indulása az 1990-es évek második felére datálható, amikor Matolcsy György szembefordult a Bokros-csomaggal és politikai megfontolásokból ugyanazt tette Orbán Viktor is. Az 1998-as első Orbán-kormányba – indulásakor – azonban még nem fért be, ám 2000-ben átvette Chikán Attila gazdasági miniszteri posztját. Ezt követően indította el az első Széchenyi-tervet, amely az első komolyabb pénzszórás volt a regnálása alatt.
A 2002-es választási bukás után Matolcsy Orbánt hibáztatta és szembefordult a Fidesz elnökével, ám 2006-ra kibékültek. A második Orbán-kormányban már a miniszterelnök jobb kezeként és a legfőbb törekvés, az IMF-től való megszabadulás kulcsfigurájaként tűnt fel.
Ekkor honosította meg az „unortodox” gazdaságpolitikát, ami valójában hagyományos elemekre épül, de végül is a 2010-es második felére beindította a várt gazdasági növekedést.
Aztán már az MNB elnökeként a kormánnyal a legnagyobb összhangban gerjesztette a növekedést – öntve ezermilliárdnyi ingyenpénzeket a NER-cégekbe, ez volt a Növekedési Program –, tekintet nélkül a várható következményekre. Így sikerült a 2020-as évekre a jegybanknak és a kabinetnek újra rászabadítani a gazdaságra az inflációt.
Lemondásra szólították fel a Matolcsy-alapítvány kecskeméti ügyeiben érintett fideszeseket, Tiborcz István embere gyorsan ki is szállt egy felügyelőbizottságbólA viszony megromlásának kezdete 2021-re tehető, ekkor még Matolcsy megpróbálkozott azzal, hogy élethosszra – de legalább is 2031-ig – nevezzék ki jegybanki elnöknek, hasonlóan a legfőbb ügyészhez. Ezt Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető nyilatkozta a Világgazdaságnak, ám elmondása szerint a frakció (magyarul Orbán Viktor – a szerk.) elutasította a kérést. Matolcsy György és a jegybank egyébként korábban cáfolta, hogy lett volna ilyen egyeztetés és egyáltalán szándék a részéről. Ezt követően 2022 decemberében tartotta azt a beszédét a jegybank elnöke a parlament gazdasági bizottságában, amikor – szakmai alapon – nekirontott az Orbán-kormánynak. A megnyilvánulás végleges szakítást jelentett a jegybankelnök és a miniszterelnök viszonyában. Ennek ellenére az alapítványi ügyeket egyetlen hatóság sem firtatta az elmúlt években, majd az ÁSZ-vizsgálat ezt követően indulhatott, ami mostanra feljelentésbe torkollt.
Orbán Balázs közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank előző vezetését terheli felelősség az eltűnt közpénzmilliárdok miatt