Hűtlen kezelés gyanújával indult eljárás az MNB alapítványok ügyében. - Jelen tudásunk szerint a büntetőeljárás kizárólag a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) befektetéseit vizsgálja. Azt, hogy hogy miként jött létre a jegybank körül az alapítványi rendszer, vagy hogy honnan származott a pénz, az nem képezi vizsgálat tárgyát. Ez a hatóságok részéről egyértelmű mulasztás. Ezzel próbálhatják csökkenteni az ügy súlyát, de helytelenül – mondta a Népszavának Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, a Matolcsy-féle alapítványt érintő eljárás kapcsán.
A TI egyébként már 2014 tavaszán adatigénylésekkel fordult az MNB-hez, mert gyanúsnak találta a különböző pénzmozgásokat. Mint Ligeti Miklós mondta, 2016 áprilisában az ügyészségen hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést, de az ügyészség nem foglalkozott az üggyel, még csak szabályosan, indokolással elutasítani sem volt hajlandó a feljelentést. Az ÁSZ viszont 2021-2022-től vizsgálta a visszaéléseket, nem ment vissza 2013-ig, hogy megnézze, mégis hogyan lett pénze az eredetileg hat jegybanki alapítványnak. Ez olyan mintha egy beteg lábat csak térdtől lefelé vizsgálnák, holott combtól kéne. Vagyis mintha azt mondanák, hogy a jegybank pénzének közalapítványokba áttolása még jogszerű volt, mivel közfeladatot ellátó alapítványról van szó. A bajok tehát ott kezdődtek, hogy az összevonások után utolsóként megmaradt jegybanki alapítvány elkezdett túlzottan kockázatos befektetésbe pénzt tenni, majd elvesztette a vagyont. Ezt a magatartást, mint az okszerű gazdálkodás követelményeit és a kockázatvállalás megengedett mértékét sértő bűncselekményként írják le, holott ez egy egyszerű közpénzlopás– magyarázta a szakértő. Ligeti Miklós hozzátette, a jegybank vezetésének a felelőssége ebben az esetben is felmerül, mivel bírósági ítélet, és az Alkotmánybíróság határozata is kimondja, hogy a jegybank vezetése megtartotta az irányítást az alapítványok felett. Vagyis ha el is fogadnánk, hogy az MNB alapítványokba tehetett 260-280 milliárd forintot, a jegybanki döntéshozók akkor sem mentesülnek az alapítvány bűnös közpénzzsonglőrködései miatt viselt büntetőjogi felelősség alól.
A TI jogi igazgatója szerint már az is sikkasztásnak minősül, hogy a jegybank az alapítványoknak juttatta a közpénzt, ezért az ÁSZ-nak, valamint a számvevőszéki feljelentés nyomán indult büntetőeljárásnak 2013-ra visszamenőleg minden jegybanki alapítványos közpénzmozgást vizsgálnia kellene. Különösen sajnálatosnak tartja, hogy a hatóságok 2016-ban nem léptek, akkor ugyanis a pénz még megvolt és még a magántőkelapokat is tartalmazó cégháló sem épült fel, amelyen keresztül az időközben százmilliárdos nagyságrenddel megcsappant vagyon elfolyatták: „kilenc évvel ezelőtt mindezt még könnyen és gyorsan helyre lehetett volna hozni, most azonban már nem lesz egyszerű dolga a nyomozóknak”.
Mintha közük nem lenne hozzá, pedig van
A kormány igyekszik magától eltolni a felelősséget a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványának több száz milliárdos kárt okozó ügyében. Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben héten arról beszélt az azonnali kérdések körében, hogy az MNB a nemzetközi szabályozások szerint teljesen független a kormánytól, a jegybankelnök pedig nem beosztottja a miniszterelnöknek. Ehhez még hozzátette, hogy az ügyben a kormány semmit sem tehet. Orbán nem állította, hogy a kormány nem tudott az alapítványok vitatott ügyeiről, de ezt nem is tehette, hisz az alapítványok kuratóriumaiban, felügyelő bizottságaiban (fb) ott ültek a kormányhoz köthető emberek. A Vastagbőr blog 10 olyan személyt azonosított, akinek közük volt a botrányban érintett valamely alapítványhoz és a kormányhoz is be voltak kötve. Elsőként Polt Péter legfőbb ügyész feleségét Polt-Palásthy Mariannát említik, aki az PADME alapítványba felügyelőbizottsági tag, egy másikban elnök volt, amellett, hogy az MNB személyzeti igazgatója is volt. A másik fontos személy, Banai Péter Benő, aki a Pénzügyminisztérium államtitkáraként - Varga Mihály delegáltjaként - az MNB fb tagja. Az MNB állami tulajdonban van, a tulajdonos képviselője a pénzügyminiszter. Az MNB fb már 2014-ban jelezte a kormánynak, hogy a jegybank által az alapítványoknak nyújtott vagyonjuttatás nem volt törvényes. Az MNB Felügyelő Bizottságát mind a mai napig Papcsák László volt fideszes képviselő vezeti – vagyis a kormánypárt is első kézből értesülhetett a jegybank kényes ügyeiről.
