Százezrek követik a parlament munkáját, a közönség többségét a 25 év feletti férfiak adják

A kormányváltást követően látványosan többen követik a parlamenti közvetítéseket – tudta meg a Népszava.

Negyvennégyszeres béremelésre fel!

Köztársasági elnököktől az aláírógépekig – Most jön Baka András

Az elmúlt három és fél évtizedben gyökeres átalakuláson ment keresztül a köztársasági elnöki tisztség Magyarországon. Míg a rendszerváltás utáni államfők még aktív fékként és ellensúlyként, az alkotmányosság őreiként léptek fel a kormánnyal szemben, a 2010 utáni fideszes Alaptörvény és a NER gyakorlata jelentősen szűkítette az elnöki mozgásteret. Baka Andrásnak úgy kell helytállnia a parlamentáris demokrácia legfőbb közjogi méltóságaként, hogy elődei öröksége és a megnyirbált jogkörök egyaránt meghatározzák a mozgásterét.

Kérdésekkel senki ne provokáljon

Káromkodás, konteók és kreatív szócsaták – Így kommentelnek a magyarok

Miről és hogyan beszélgetnek a Facebook-kommentelők? Az egykori kormánypártiak obszcénebbek, vagy a 2026 előtti ellenzék? Miért hatásosabbak a hosszabb kommentek? Többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ egy nemrég publikált kutatás.

A magyaroknak az orosz–ukrán háborúról is csak a történelmi sérelmek jutnak az eszükbe, sokan nem is tartják egyértelmű áldozatnak Ukrajnát

A magyar közösségi médiában kommentelők számára az orosz–ukrán háború nem egyértelmű jók és rosszak történeteként jelent meg. A vitákban a jelen konfliktusa összekapcsolódott a múlt sérelmeivel, a kisebbségi kérdésekkel és azzal, hogyan látják Magyarország helyét Európában. Két kutató három éven át több mint 190 ezer Facebook-hozzászólást olvasott el.

A nyúltól a miniszterelnökig, így mémesedik az ország

A rollerrel szembeszálló nyúl, a „messiásként” ábrázolt Magyar Péter vagy Orbán Viktor radiátorral a kezében – mind olyan képek, amelyek önálló életre keltek az interneten. Egy friss kutatás pedig azt vizsgálta, hogyan használják és értelmezik a mémeket a magyarok.

Rohamtempóban teljesíti ígéreteit a Tisza-kormány, de még így is több mint 900 van hátra

Vannak olyan ígéretek, amelyeket még csak részben sikerült véghez vinni, de akadnak problémásak is, mint például a drogtörvény ügye.

Kőkorszakból a modern jövőbe

„Az NVVH-nál is lehet minimalizálni az önkény veszélyét”

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény társadalmi egyeztetése során a Magyar Helsinki Bizottság több módosító javaslatot is benyújtott, amelyeket el is fogadott a jogalkotó. Léderer András, a szervezet főmunkatársa arról beszélt, milyen garanciális elemeket tartottak fontosnak és mi változott általuk. Interjú.

Sajtószabadság-technikák a médiatörvényben és az szja 1 százalékában

Molnár Péter volt országgyűlési képviselő szerint a szabadság kulcsa a hatalom korlátozása. Ennek érdekében a médiatörvénynek ki kell zárnia a kormánytöbbség, és bárki más meghatározó befolyását, míg az szja 1 százalékos felajánlási rendszere a polgárok szabad döntéseivel teremt ellensúlyt.

„Nem a fesztiválra érkező 18 éves, füvet szívó diák zavarja az embereket, hanem az agresszív, magukból kivetkőzött alakok a parkokban”

Ha változik is a drogtörvény, a Belügyminisztérium szerint az nem liberalizációt, hanem hatékonyabb állami fellépést jelentene. Más kormányzati szereplők ugyanakkor nem feltétlenül rendészeti oldalról közelítenék meg a kérdést.

Félmilliárd euróval lép pályára Magyarország az AI-versenyben, kár, hogy az energiahálózat önállóan egy adatközpontot sem bírna el

Magyarország 500 millió euróval száll be az európai AI-infrastruktúra építésébe, de a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az adatközpontok önmagukban nem hozzák el a technológiai áttörést.

Magyar Péter nem lassít, ha a figyelemről van szó

A kormányfő reddites kérdezz-felelekje egyszerre szolgálta a közvetlen kapcsolatépítést és a tudatos politikai kommunikációt. A digitális nyilvánosság azonban kétélű fegyver: a korábbi megszólalások is könnyen visszatérhetnek.

Itt akadálypálya a társadalmi részvétel kiépítése is, nem segít, hogy Magyar Péter hazugtrógerezik a parlamentben

A Tisza által javasolt Működő és Emberséges Magyarországért Intézet (MEMI) egy független szervezet lenne, amely a társadalmi problémákat és észrevételeket vonna be a döntéshozatalba. Oross Dániel politológus szerint főleg az alulról érkező, megosztó ügyek politikai napirendre emelésére lenne alkalmas, ezt viszont kultúraváltásnak kellene megelőznie. 

Már több száz bejelentés érkezett Radnai Márk oldalára, de finoman szólva vannak kockázatok

Új típusú politikai kísérletként próbálja közelebb hozni a választókat a döntéshozatalhoz a Radnai Márk-féle bejelentő oldal, de a szakértő szerint miközben a kezdeményezés jó, sok kockázatot is hordoz.

„A kulcsszó a befogadás”

Még nem tudjuk, mi lesz a sorsunk, de az biztos, hogy egy ideig digitális formában sem készül el a Népszava napilap, csak az online felület marad. Három „ősnépszavás” kollégát kértünk arra, idézzék fel, mit jelent számukra ez a lap, ez a közösség, ez a munka.

Kapuőrcsere

Kié a közmédia?

Történelmi lázadás

Néhány millió forintos banánhéjakon is elcsúszhatnak a vezető fideszesek, kulcsfigurává léphet elő az ügyvéd és a könyvvizsgáló is

Az elszámoltatás nem biztos, hogy a legnagyobb ügyeknél dől el. Előfordulhat, hogy a csúcshoz közeli fideszeseket egy néhány milliós ügy miatt tudják megfogni - mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

Polyák Gábor: Egy kicsit megúszásra játszik a Tisza-kormány médiatörvénye, a Népszava funkcióját a magyar sajtóban nehéz példányszámokban mérni

A médiajogász szerint a jó szándék világos, de bizonyos pontokon naiv az elképzelés, a javaslat ugyanis két olyan dolognak is esélyt ad, amely korábban sem működött. Tényleg a világ első országa leszünk print napilap nélkül. Ezt kizárólag a Fidesznek köszönhetjük, nem a világtrendeknek Interjú. 

Dagobert bácsi

„Sulyok Tamás csak az időt húzza Orbán Viktor kedvéért, ezt az Alkotmánybíróság döntései olyanok, mintha egy bűnözőt kérdeznénk, mire ítélné magát”

Miután Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult, az gyorsan, alig egy nap alatt ki is adták egy alkotmánybírónak az elmozdításával kapcsolatos kérelmét. A lapunknak nyilatkozó Horn Gábor szerint csak időhúzásról van szó, ami Orbán Viktor és a Fidesz érdeke.

Várólistára kerültek a gyógyulni akaró drogfüggők, a szakma egyelőre hiába küldi a leveleket a Tisza-kormánynak

Még nem vette fel a kapcsolatot a Tisza-kormány az addiktológiai szakmával – tudtuk meg. A Fidesz által hátrahagyott ellátórendszer súlyos problémákkal és hiányosságokkal küzd.

Figyelemharc

A bulinak vége, nem szórhatják többé csak úgy a pénzt az eddig évi kilencmilliárd forintba kerülő parlamenti képviselők

Évente legalább kilencmilliárd forint ment el a parlamenti képviselők juttatásaira, vagyis benzinre, lakhatásra és alkalmazottakra. A Tisza párt most jelentős csökkentést javasol.

Nemzeti pánik

„2015 óta nem létezik hatékony magyar kibervédelem, újra kell építeni az egészet”

A digitalizáció első lépése az állampolgári bizalom helyreállítása lenne, a kibervédelemben pedig az, hogy végre pontos képet kapjunk a helyzetről – állítja Frész Ferenc kibervédelmi szakember, aki szerint nagy lehet a baj. Rengeteg olyan példa is volt, hogy másra használták a magyar állampolgárok adatait. Konkrétan propagandára. Interjú.

Nehéz lesz a Tisza első éve, maradnak a bulvár- és influenszerelemek a kormányzásban

A szimbolikus politizálás feltehetően erősen jelen lesz a Tisza kormányzása alatt, különösen, hogy az első egy év biztosan kihívásokkal teli lesz a gazdasági nehézségek miatt. Erre egy jó eszközt jelentenek az olyan, a nemzetet vagy a politikai tábort egyesítő események, amelyek elterelhetik a megosztó nehézségekről a figyelmet, illetve érzelmi megerősítést is nyújtanak – fogalmazott lapunknak Bene Márton, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa.