Alkotmánybíróság;Horn Gábor;Ligeti Miklós;

Ligetiről nehéz elképzelni, hogy alkotmánybíróként bármilyen politikai nyomásnak vagy személyes megkeresésnek engedne - mondta Horn Gábor

Ligeti Miklós jelölése azt jelenti: független Alkotmánybíróságot szeretne a Tisza

Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a parlamenti többség egyik alkotmánybíró-jelöltje. A Facebook népe ugyanakkor ezzel is elégedetlen. 

– Ligeti ismert, kérlelhetetlen, megvesztegethetetlen szereplője a közéletnek. Ha őt jelölik alkotmánybírónak, az arról is szól, hogy az Alkotmánybíróság visszakapta a függetlenségét – fogalmazott a Népszavának Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Ligeti Miklós korábban az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetésére pályázott, de végül nem őt választották, hanem Unger Annát. Mindezt elég nagy felháborodás követte az interneten, sokan követelték, hogy márpedig Ligeti Miklós legyen az NVVH feje. Ez nem következett be, viszont csütörtökön az MNB ügyében létrehozott vizsgálóbizottság a Transparency International Magyarországot (TI) kérte fel szakértőként. Ám délutánra ez is meghiúsult, ugyanis az ellenzék leszavazta, hogy a TI szakértőként vehessen részt a folyamatban.

Pár órával később újabb fordulat következett: Magyar Péter bejelentette, hogy Ligeti Miklóst az Alkotmánybíróság egyik tagjának jelölik. A poszt alatt pedig szaporodni kezdtek a negatív kommentek, egyesek szerint ezzel kivonják a forgalomból, és „befogják a száját”, „kalitkába zárják”, illetve kikerül a korrupció vizsgálatából, ami „nem helyes”. Természetesen sokan örültek is a döntésnek. Horn Gábor szerint viszont a tehetséget nem kell törvényszerűen állásra váltani.

– Ligeti nem egyszerűen a Transparency International jogi igazgatója, hanem a korrupció leleplezésének egyik arca, gyakorlatilag egyszemélyi intézménnyé vált. Civilként végigcsinálta ezt a munkát, ami tiszteletre méltó, és mind a Transparency Internationalnek, mind Ligetinek komoly szerepe van abban, hogy ezekről az ügyekről tudomást szerezhessünk. Ez azonban önmagában nem vezet törvényszerűen egy állami pozícióhoz

– vélekedett a politológus, aki arról is beszélt, hogy ez az egész helyzet azért jöhetett létre, mert az emberek úgy érzékelték, a döntés részben rajtuk is múlhat. – Miután Magyar Péter az egész politikai krédóját a közösségi médiára és az online kommunikációra építi, itt keletkezett egy objektívnek tűnő látszat, hogy ezt mi csináljuk, hogy mindenbe beleszólhatunk. Valójában ezek a döntések és a felelősség is a Tisza-kormányé, ez nem az X-faktor, hogy majd a nép eldönti, kit hova nevezzenek ki – fogalmazott Horn Gábor, aki hozzátette, valójában arról van szó, hogy ha 100 ezer ember kiáll Ligetiért, az nem jelenti a komplett társadalmat.

– Igazából itt buborékok keletkeznek, és volt egy, ami Ligetit támogatta. Most ennek a buboréknak a felhördülését láttuk

– szögezte le.

Ami az alkotmánybírói szerepet illeti, Horn Gábor szerint Ligeti nagyon is alkalmas, hiszen az, hogy mennyire halljuk majd, a szerepfelfogásából is következik, ahogy Sólyom László is kimondottan látható volt alkotmánybíróként. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet a politológus, hogy látszik,

Magyar Péter teljesen máshogy képzeli el az intézményt, mint Orbán Viktor.

– Nem a saját környezetükből, pártkatonákból csinál közjogi értelemben fontos szereplőket. Ligetiről nehéz elképzelni, hogy alkotmánybíróként bármilyen politikai nyomásnak vagy személyes megkeresésnek engedne. Megvesztegethetetlen embernek tartom, és ha Magyar Péter vagy valamelyik tiszás prominens politikus megkeresné valamilyen kéréssel, alighanem nemcsak visszautasítaná, hanem a nyilvánosságra is hozná, hogy ilyen megkeresés történt – mondta Horn Gábor.

A Bosnyák téri irodakomplexumot felépítő cég állami tulajdonba vétele jócskán felgyorsíthatná a Wekerle-programra szánt uniós források határidőn belüli felhasználását.