Ma már nem kell felmenni a parlamenti karzatra ahhoz, hogy bárki kövesse az Országgyűlés munkáját. Az ülések élőben elérhetők az interneten, az Országgyűlés Hivatalának 47,7 ezer feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornáján pedig nemcsak az aktuális közvetítések, hanem a korábbi adások is visszanézhetők.
A számok alapján az Országgyűlés online közönsége az utóbbi időszakban látványosan megnőtt. A kormányváltás előtt a parlamenti közvetítések jellemzően még a 10 ezres megtekintést sem érték el, ma viszont a 6–10 órás adások rendszeresen 150–200 ezer megtekintést hoznak.
Júniusban akadt olyan videó is, amely már a 300 ezres határt közelítette, 273 ezer megtekintéssel.
Itt fontos különbséget tenni néző és megtekintő közt. A YouTube-on a megtekintés nem azonos az egyedi nézők számával. A mutató azt jelzi, hogy egy videót hányszor játszottak le érvényes megtekintésként, így ugyanaz a felhasználó akár többször is hozzájárulhat a megtekintések számához. Ezért a megtekintések száma elsősorban a tartalom iránti érdeklődés nagyságát jelzi, nem pedig azt, hogy pontosan hány különböző ember nézte meg a videót.
Eszerint a 2026. május 15. és augusztus 12. közötti statisztikák alapján több mint 4,5 millió megtekintést ért el a csatorna, a teljes nézési idő pedig meghaladta a 2,23 millió órát – derült ki az Országgyűlés Hivatalának lapunkhoz eljuttatott adataiból. Egy megtekintésre átlagosan 29 perc 34 másodperc jutott. Vagyis a nézők jelentős része nem néhány másodpercre vagy percre kattintott be, annál jóval hosszabb időt töltött a parlamenti tartalmakkal.
Külön érdekesség, hogy a videókat nem csak az itthon élő közönség követi, a 4,5 millióból közel félmillió külföldi.
Ezen belül is Németország van a sor elején, ahol 86 092 megtekintést értek el a videók az említett időszakban. Ezt követi Ausztria, 63 557 megtekintéssel, szorosan mögötte Románia, majd az Egyesült Királyság. A sor végén Mongólia, Kazahsztán és Azerbajdzsán áll.
Ami a közönség nemek szerinti megoszlását illeti, egyértelműen a férfiak vannak fölényben, ugyanis a megtekintők 61 százaléka férfi, 39 százaléka pedig nő. Viszont a nézési idő megoszlása valamivel kiegyenlítettebb: a több mint 2,23 millió órányi teljes nézési idő 57,7 százaléka férfiakhoz, 42,1 százaléka pedig nőkhöz köthető.
Az életkori adatok még érdekesebb képet mutatnak. A legnagyobb közönséget a 25–34 éves korosztály adja. A férfiak ebben a csoportban a megtekintések 17,1 százalékát, a nők pedig 7,4 százalékát képviselik. Együtt tehát a teljes közönség közel egynegyedét jelentik.
A második legerősebb korcsoport a 35–44 éveseké. Itt a férfiak aránya 11,7, a nőké pedig 6,3 százalék. A 45–54 évesek szintén jelentős részt képviselnek, miközben a legfiatalabbak jóval kevésbé jelennek meg a parlamenti közvetítések közönségében, ugyanis a 25 év alattiak a megtekintéseknek csak mintegy 12,5 százalékát adják.
A 13–17 évesek mindössze 3,1 százalékot adnak a megtekintésekből, míg a 18–24 évesek körülbelül 9,4 százalékot. Ez azt jelzi, hogy az Országgyűlés online közvetítéseinek közönsége elsősorban nem a tinédzserekből és a legfiatalabb felnőttekből áll. Az idősebb, a 65 év feletti korosztály pedig a megtekintések 18,2 százalékát adja. Ez kiemelkedően magas arány, különösen a 18–24 évesek 9,4 százalékos részesedéséhez képest.
A csatorna egy másik fontos mutatója a visszatérő közönség aránya. A három hónap alatt a megtekintések több mint 86,5 százalékát, vagyis több mint 3,93 millió megtekintést visszatérő nézők generálták.
Ők a teljes nézési idő csaknem 90 százalékát is adták, és átlagosan több mint 30 percet töltöttek a tartalmakkal. Az új nézők közel 597 ezer megtekintést, vagyis mintegy 13,2 százalékot hoztak. Náluk az átlagos nézési idő szintén jelentős, több mint 22 perc volt. A számok alapján tehát nem elsősorban egyszeri kíváncsiskodókról van szó. A csatorna forgalmának döntő részét egy stabil, visszatérő közönség adja. Az élő közvetítések különösen erős számokat produkálnak.
