Abban reménykedem, hogy ez nem pusztán egyetlen kirakatakció, hanem egy hosszú távú elköteleződés amellett, hogy a droghasználat nem rendészeti kérdés – fogalmazott lapunknak Sárosi Péter a kezdeményezéssel kapcsolatban.
A programot Bódis Kriszta, a nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotásáért, valamint az oktatási, a szociális és egészségügyi területek horizontális összehangolásáért felelős kormánybiztos jelentette be Facebook-oldalán, ahol arról is írt, hogy a program az ágazatok közötti együttműködés részeként indult el.
A mobil csapatok munkájában rendőrségi, szociális és egészségügyi szakemberek vesznek részt. A háromfős stáb a térfigyelő központ jelzése alapján vonul a helyszínre, felméri a helyzetet, és szükség esetén helyben nyújt segítséget, mentőt hív, illetve az érintettet a megfelelő egészségügyi vagy szociális intézménybe szállítja.
Bódis Kriszta beszámolója szerint az első két műszak már megmutatta, miért van szükség a kezdeményezésre: több embert sikerült biztonságos helyre és megfelelő ellátásba juttatni. Egy a Népligetben talált, rossz állapotban lévő fiatal például intézményi segítséget kapott, és már a hosszabb távú elhelyezését, valamint munkába állását is előkészítik. „Azt mondta, szinte életében először érzi azt, hogy valaki tényleg foglalkozik vele” – írta a kormánybiztos, hozzátéve: lehet, hogy rendszerszinten ez egyetlen ember története, „neki viszont ez az élete”.
Mobil csapat van, ellátás még nagyon kevés
Sárosi Péter ennek kapcsán elmondta, hogy az irány az jó, de ennyi még nem elégséges. Több mobil keresőcsapatra lenne szükség, és olyan integrált, alacsony küszöbű ellátóhelyekre, ahova be lehet vinni ezeket az embereket. – Ezenkívül az alapvető probléma, hogy nincs olyan megfelelően működő ellátási háttér, amely ezeknek az embereknek nemcsak az azonnali segítséget, hanem a tartós ellátásba kerülését és lakhatását is biztosítaná. A Baptista Szeretetszolgálat Utcafrontnál is mindössze négy olyan lakóhely van, ahová már az első este vittek embereket ezzel a csapattal. Ilyenekre lenne szükség, és több alacsony küszöbű „drop-in programra”, több addiktológiai osztályra, nagyobb befogadással, ehhez pedig több szakemberre. Ez nem megy egyik napról a másikra. Jelenleg csak kis méretű programok vannak, és azok nyitvatartása is rövid – mondta a szakértő, aki leszögezte, megértő, hiszen pontosan tudja, hogy a Tisza Párt nincs könnyű helyzetben, 16 év elmulasztott döntéseinek terhe nehezedett a vállukra, miközben a lakosság gyors megoldásokat vár minden területen. Így érthető, hogy kommunikációs szempontból próbálják azt mutatni, hogy foglalkoznak a kérdéssel.
Munkakeresésből szexmunka, a lecsúszáshoz pár nap is elég Józsefváros utcáinKülön kiemelte,
előremutató, hogy ez a lépés edukálhatja a lakosságot is azzal kapcsolatban, hogy a szerhasználat szociális, nem pedig rendészeti kérdés.
Épp ezzel kapcsolatban jelezte: a rendőrségnek nem kellene közvetlenül részt vennie a keresőcsapatokban. – Elég volna egy kapcsolattartó, egy esetmenedzser a rendőrség oldaláról, aki szükség esetén értesíti a szociális szakmát, vagy fordítva, a szociális munkások értesítik a rendőrséget, hogy szükség van a segítségükre. De nem kell közösen menni az utcán, mert az veszélyezteti a bizalmat – hívta fel rá a figyelmet Sárosi.
2-2,5 milliárdból már jelentős javulást lehetne elérni
Bódis Kriszta sem úgy tekint a programra, mint ami önmagában elegendő lenne. Mint írta, a kísérleti program nem a hajléktalanság, a szerhasználat vagy a közterületi krízisek önálló megoldását célozza. A program egyik fontos feladata annak feltárása, hogy az érintettek ellátási útja hol akad el, és milyen hiányosságok nehezítik a megfelelő segítséghez jutást. Már az első műszakok során is találtak olyan problémákat, amelyek akár egy egyszerű adminisztratív feltétel miatt megakadályozhatják az ellátásba kerülést. Ilyen például a tüdőszűrés kérdése, ugyanis érvényes papír nélkül nem fogadják az embereket az ellátórendszerben.
A terepi tapasztalatok alapján egy átfogó intervenciós csomag is készül az ellátórendszer fejlesztésére. Ennek része lehet a szolgáltatások kapacitásának bővítése, az intézmények közötti együttműködés javítása és szükség esetén jogszabályi változtatások kezdeményezése. Sárosi is arra hívta fel a figyelmet, nagyon fontos, hogy a kezdeti lépéseket átfogó reform kövesse. A Drogriporter oldalon is közzétett egy javaslatcsomagot, amelynek megvalósítására saját számításai szerint 2-2,5 milliárd forint forrásra volna szükség.
Várólistára kerültek a gyógyulni akaró drogfüggők, a szakma egyelőre hiába küldi a leveleket a Tisza-kormánynak Több ezer „flakonos”, hajléktalan, drogos, zavart pszichiátriai beteg kószál Budapest utcáin, a megoldáshoz pedig nem lesz elég a rendőrségMint mondta, az egész addiktológiai ellátórendszer le van épülve, nincs elég szakember, ezt a területet gyakorlatilag majdnem teljesen lerohasztotta a korábbi kormányzat. A főleg szegények körében dívó kristályhasználat káros hatásai nagyon szembetűnővé váltak az utóbbi időben, mégis, a szakértő szerint ez a probléma már régen jelen van, csak a láthatósága nőtt az utóbbi egy-két évben. – Amikor leálltak az uniós pénzek, valójában épp azokon csattant igazán az ostor, akik eleve a társdalom peremén éltek. Ez nyilvánvalóan az elszegényedés és a droghasználat növekedését is eredményezte. Ezeknek az embereknek a jelentős része Kelet-Magyaroszágon vagy országszerte kisebb településeken élt, de a palackvisszaváltás miatt elindult egy mozgás. Így a nyomor szülte droghasználat olyan fővárosi kerületekben is láthatóvá vált, ahol ezzel korábban nem találkoztak. A középosztály által lakott belvárosi negyedekben is nagy számban megjelentek, ahol a helyiek érdekérvényesítő, véleményformáló képessége nagyobb, mint egy Salgótarjánban élőnek. Vagyis a politika is hamarabb meghallja – tette hozzá.
