Orbán Árontól a Lánczi-féle Mikulásig: négy ügy az NVVH előtt

Orbán Viktor testvérének vízumbiznisze

A Telex által feltárt, Orbán Áront is érintő ügyet veszi át elsőként az NVVH a Központi Nyomozó Főügyészségtől. Az ügy középpontjában külföldi munkavállalók magyarországi vízum- és munkavállalási engedélyeinek intézése áll. A történet 2024 őszén került nyilvánosságra, amikor kiszivárgott egy hangfelvétel Orbán Áron és Héjj Dávid, a Miniszterelnöki Kabinetirodában dolgozó miniszterelnöki biztos beszélgetéséről.

A felvételen Orbán Áron és üzlettársai vízumügyekről beszéltek és arról, hogy bizonyos kérelmeket a hatóságok blokkoltak. A Telex későbbi tényfeltárása során azonosította Orbán Áron több üzlettársát és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozásokat. Az egyik érintett cég az Orbán Áronhoz köthető Multi Shoot volt, amely a külföldi munkavállalók magyar külképviseleteken történő időpontfoglalásában vett részt. A történetben más, külföldi munkavállalók közvetítésével foglalkozó cégek is megjelentek. Az ügyben egy férfi is feljelentést tett, aki állítása szerint pénzt fizetett azért, hogy nepáli munkavállalók magyar vízumot és munkát kapjanak. Ez végül nem történt meg, a pénzét pedig nem kapta vissza.

A feljelentésben Orbán Áron neve is szerepelt, akiről azt állították, hogy tud segíteni a vízumok megszerzésében. A férfi elvileg bizonyítékokat is átadott a nyomozó hatóságoknak, később azonban meghalt. Egy másik érintett, Orbán Áron üzlettársának asszintense később arról számolt be, hogy hamis iratok is készülhettek azért, hogy külföldiek bejuthassanak Magyarországra. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított nyomozást befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja miatt. 2026 áprilisában négy gyanúsított volt az ügyben, közülük kettőt őrizetbe vettek. Orbán Áron ugyanakkor nem volt köztük, egyik üzlettársa azonban igen. Az NVVH közleménye szerint a gyanú lényege, hogy egy vezető politikai szereplőkhöz közel álló csoport pénzt kérhetett azért, hogy az általuk közvetített külföldiek hozzájussanak a szükséges engedélyekhez. A vizsgálat így nem pusztán vízumkérelmekről szól, hanem arról is, hogy a politikai kapcsolatok jelenthettek-e előnyt a hivatalos eljárásokban.

Még a Mikulásra is milliókat költött a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Egy másik kiválasztott ügy a 2024-ben létrehozott, majd 2026. július 1-jével megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal gazdálkodásához kapcsolódik. A Miniszterelnökség szeptember elején tett feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt a Lánczi Tamás vezette hivatal kommunikációs és rendezvényszervezési kiadásai miatt, ezt követően pedig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást rendelt el.

A Miniszterelnökség által feltárt dokumentumok szerint a hivatal alig két és fél éves működése alatt mintegy 3,67 milliárd forintot költött kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. alkotta, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó konzorciumnál. A kormány szerint ez a hivatal teljes költségvetésének több mint negyede volt. A Miniszterelnökség azt kifogásolta, hogy a hivatalnak a törvény alapján nem volt általános kommunikációs, reklám- vagy kampányfeladata, miközben saját, kommunikációval és rendezvényszervezéssel foglalkozó apparátussal is rendelkezett. A kiadások között például szerepel egy bruttó 163,4 millió forintos, hatrészes dokumentumfilm-sorozat, amely egy kétnapos konferencia előadásait és kerekasztal-beszélgetéseit dolgozta fel. A rendelkezésre álló dokumentumokból nem derült ki egyértelműen, hogy a sorozatot hol és milyen közönségnek mutatták be.

Egy másik példa szerint több mint 70 millió forint ment idegen nyelvű tájékoztató videókra, miközben a hivatal állományában több nyelven dolgozó szakfordítók is voltak. A Szuverenitásvédelmi Hivatalban az ünnepek is igen gazdagok lehetettek, ha csak a Mikulás-ünnepségek több mint 13 millió forintba kerültek. Ezek mellett több, milliós nagyságrendű eseményét szerveztek ki, miközben a hivatal saját szervezeti egységekkel rendelkezett a kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. A rendőrségi eljárás egyelőre a kiadások jogszerűségét és az esetleges vagyoni hátrányt vizsgálta. 

A Fidesztől a DK-ig: milliárdos parkfenntartás

A harmadik ügy egy évek óta tartó, több budapesti kerületet érintő korrupciós nyomozás. Középpontjában egy több önkormányzattal szerződésben álló, parkfenntartási munkákat végző cég vezetője áll, aki az ügyészség szerint 2011 és 2024 között több mint kétmilliárd forintot fizethetett ki vesztegetési célzattal. A pénzzel azt akarta elérni, hogy cégei megtarthassák szerződéseiket, illetve kedvezőbb feltételekhez jussanak. A történet egyik fontos helyszíne a II. kerület, ahol az ügyészség szerint a vállalkozó Láng Zsoltnak, a kerület korábbi fideszes polgármesterének és Őrsi Gergelynek, a kerület jelenlegi polgármesterének is fizethetett. A gyanú szerint pénzt kapott Gór Csaba, a Fidesz választókerületi elnöke és Molnár Zsolt, az MSZP volt országgyűlési képviselője is.

Óbuda szintén érintett. Az ügyészség szerint Puskás Péter, a III. kerület korábbi fideszes alpolgármestere rendszeresen pénzt kapott a parkfenntartó cég vezetőjétől, amelyen kezdetben 70–30 százalékban osztozott Czeglédy Gergővel, a kerület korábbi MSZP-s alpolgármesterével. A 2019-es politikai fordulat után az arány megváltozott. Az ügy tényleg minden pártig elért, a gyanú szerint Szkaliczki Tünde, Óbuda korábbi momentumos önkormányzati képviselője azért kapott pénzt, hogy ne támadja tovább a kerület parkfenntartási szerződéseit. Ebben az ügyészség szerint Matisz Károly, a Momentum korábbi pártigazgatója is közreműködött, továbbá Matisz külön is pénzt kaphatott azért, hogy befolyásolja a párt más képviselőit.

Több mint tízmilliárdos Volánbusz-ügy

A negyedik kiválasztott ügy a Volánbusz korábbi buszbeszerzéseihez és más szerződéseihez kapcsolódó korrupciós nyomozás. A gyanú szerint 2015 és 2018 között az állami tulajdonú Volán-társaságoknál 608 használt autóbuszt szereztek be túlárazva, ami mintegy 10 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott. A nyomozás a buszbeszerzések mellett egy kecskeméti ingatlan ügyletét és az ezekhez kapcsolódó pénzmozgásokat is vizsgálja; az ingatlanügylet miatt a gyanú szerint további 550 millió forintos vagyoni hátrány keletkezett. Az ügy szeptemberben új szakaszba lépett: a Központi Nyomozó Főügyészség három embert vett őrizetbe, köztük Jellinek Dánielt, az Indotek Group vezetőjét és Tiborcz István üzlettársát, valamint Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatóját. Mindkettőjüket többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják. A bíróság szeptember 17-én egy hónapra, október 17-ig rendelte el Jellinek és Szivek letartóztatását. A döntést a szökés, az elrejtőzés és a bizonyítás megnehezítésének veszélyével indokolták, Jellinek esetében pedig a bűnismétlés veszélyét is megállapították.

Az ügynek politikai szála is van: az Országgyűlés ma, 2026. szeptember 28-án felfüggesztette Seszták Miklós mentelmi jogát, a volt tárcavezetőt őrizetbe is vették. Seszták Miklós a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere volt 2014 júniusa és 2018 májusa között. Miniszterként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyelete is hozzá tartozott, amely a Volánbusz felett a tulajdonosi jogokat gyakorolta. A nyomozás adatai alapján az ügyészség szerint a miniszter és az MNV akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át a Volánbusszal szerződésben álló cégek képviselőjétől. Seszták Miklós tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.