- A részvételi demokrácia szempontjából a Tisza elképzelésének - vagyis, hogy egy új, a társadalom bevonását célzó intézetet szeretne létrehozni - úgy van értelme, hogy nem csak begyűjtik a kérdéseket, aztán felülről kitalálják, mi és hogyan legyen. Mert ebben az esetben a választók úgy fogják érezni, hogy csak azt dönthetik el, a piros meg a kék szalag közül melyikkel fogják átkötni a csomagot – fogalmazott a Népszavának Oross Dániel politológus.
A kormánypárt elképzelése szerint létrejönne egy új, államilag finanszírozott, de a kormánytól független intézmény, a Működő és Emberséges Magyarországért Intézet, amelynek feladata az lenne, hogy összekapcsolja a társadalmi igényeket a kormányzati döntéshozatallal. Radnai Márk 24.hu-nak adott interjújából kiderül,
az elképzelés abból indul ki, hogy a jó kormányzás önmagában nem eredményez rendszerszintű társadalmi változást, ehhez arra is szükség van, hogy a társadalomban felmerülő problémák és javaslatok szervezett módon eljussanak a politikai döntéshozókhoz.
A MEMI kutatókból, szociológusokból, filozófusokból és más szakértőkből állna, akik egyrészt feltérképeznék a társadalom legfontosabb problémáit, másrészt nemzetközi példák és hazai adottságok alapján szakpolitikai javaslatokat dolgoznának ki. Az intézet emellett megszervezné az állampolgárok részvételét is a közpolitikai kérdések megvitatásában, vagyis nem csupán kutatóintézetként, hanem a társadalmi részvétel platformjaként is működne, megfelelően edukálva ehhez az állampolgárokat.
Már több száz bejelentés érkezett Radnai Márk oldalára, de finoman szólva vannak kockázatokA kidolgozott javaslatok a tervek szerint a Miniszterelnökséghez kerülnének, ahol összevetnék őket a kormányprogrammal és az egyes minisztériumok stratégiáival. Radnai Márk szerint külön szervezeti egység felelne azért, hogy a kormányzaton kívülről érkező ötletek és társadalmi igények ne vesszenek el a bürokráciában, hanem valóban eljussanak a döntéshozókhoz.
A rendszer egyik kulcseleme egy nyilvános digitális felület lenne, ahol az állampolgárok nyomon követhetnék, hogy egy-egy javaslat milyen szakaszban jár.
Oross Dániel szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy az intézmény működése mennyire lesz transzparens. Világosan követhető lesz-e, hogy az egyes ügyek milyen szempontok alapján kerülnek napirendre, és minden esetben ugyanazok a szabályok érvényesülnek-e?
Az is kulcskérdés, hogy miként történik majd az ügyek kiválasztása. Az ideális az volna, ha egy ilyen intézmény teret adna az alulról érkező problémáknak, és olyan kérdéseket emelne be a politikai döntéshozatalba, amelyekre a politika magától nem feltétlenül figyelne fel, vagy a kormány számára érzékeny a szimbolikája, esetleg megosztó – magyarázta a szakértő, aki hozzátette, ilyenek lehetnek például a melegjogokhoz hasonló ügyek, ahol a politikai elit álláspontja nem egyértelmű, ugyanakkor a társadalmi támogatottság már egyértelműen jelen van.
Oross Dániel egy példát is felhozott a gyakorlatra. Írországban az abortusztilalom feloldásáról szóló vitát állampolgári gyűlés keretében folytatták le. Az állampolgári gyűlésben véletlenszerűen kiválasztott polgárok, szakértők bevonásával vitatták meg a kérdést, majd az így kialakult javaslatot később népszavazás is megerősítette.
Alaptörvény-módosítás: a társadalmi egyeztetés lezárult, már a véleményeket értékelik– Többféle modell létezik, az ír példa mintáján lehet véletlenszerűen kiválasztott állampolgárok bevonása, de civil szervezetek, aktivisták és érdekképviseleti csoportok részvétele is lehetséges.
Egy ilyen folyamat akár több hónapos egyeztetés után népszavazási kezdeményezéshez is vezethet, miközben az eltérő társadalmi értékrendek és ellenérvek is teljes mértékben megjelennek
– mondta lapunknak, kiegészítve azzal, hogy ebben a modellben a Nemzeti Választási Iroda szerepe is erősödhetne. Független szakértők, kommunikációs szakemberek és médiamunkások bevonásával készíthetne közérthető, kiegyensúlyozott „pro és kontra” anyagokat – videókat, összefoglalókat, elemzéseket –, amelyek segítik a választópolgárokat a megalapozott döntéshozatalban.
Oross Dániel úgy fogalmazott, a „demokrácia-nevelésre” léteznek szervezetek, meglévő, jó gyakorlatokkal. – Brüsszelben két olyan szervezettel találkoztam, amelyek hivatalnokoknak, oktatóknak és véletlenszerűen állampolgároknak tartanak tréningeket a részvételi demokrácia működéséről. Ez különösen fontos egy posztkommunista országban, ahol a részvételi kultúra nem magától értetődő. Az Európai Unió „Demokrácia Pajzs” programja ezeknek a folyamatoknak a módszertani és intézményi támogatását célozza, hogy az állampolgárok jobban értsék a döntéshozatal működését.
Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Oross Dániel –
nagyon fontos kérdés, hogy ezek után mi lenne az útja egy ilyen kezdeményezésnek, tehát el lehet-e térni attól, amit a nép megszavazott.
Továbbá az is nagy kérdés, hogy az elég rossz állapotban levő vitakultúra mellett mennyire tud sikeres lenni egy intézmény.
– A parlamentben hallható stílus, az, hogy a legutóbb Magyar Péter hazug trógernek nevezte a fideszes Panyi Miklóst, azt a mintát adják, hogy nem kell érvelni, nem kell szakmaiság, a lényeg, hogy határozott, harsány álláspontot képviselve leuraljam másikat. Hasonlóak persze előfordulnak a másik oldalon is. Kultúraváltás nélkül nincs értelme részvételi demokráciáról beszélgetni, mert ez igényli, hogy az állampolgár maga hozzon fel ügyeket, és érvelni is tudjon mellettük – szögezte le a politológus.
