Ment a pazarlás az MNB-ben, a székházfelújításból főként a haveri kör gazdagodott

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elmúlt években megvalósított ingatlanberuházási nem feleltek meg a takarékosság elvének (magyarán azok pazarlók, helyenként feleslegesek voltak – a szerk.). Emellett az MNB a beruházások során olyan döntéseket hozott, amelyek gyengítették, gátolták a gazdálkodása felett kontrollokat gyakorló szervezetek ellenőrző tevékenységét, azok nem voltak kellően átláthatóak – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik jelentése. Az ÁSZ az elmúlt hetekben összesen három, a jegybank, illetve alapítványai működésével kapcsolatos jelentést publikált, ezek közül nagyobb visszhangot kapott Pallas Athéné Domus Meriti, illetve a Neumann János Egyetem Alapítványainak működéséről szóló jelentés, amely több száz milliárd forintos vagyonhiányt tárt fel csalárd befektetések miatt. Emellett létezik egy harmadik jelentés is, amely a jegybank működéséhez szükségesnek vélt ingatlanok beszerzésére és működtetésére fókuszál.

Miközben a jegybank monetáris politikája alakítása során 2021-23 között brutális, 2215 milliárd forintos veszteséget halmozott fel, amit 2024-ben tovább növelt, az MNB vezetése 200 milliárd forint értékű ingatlanberuházást hajtott végre a Matolcsy-család ismeretségébe tartozó „vállalkozók” cégeivel. Ebben az időszakban újította fel az MNB a Szabadság téri épületét, amelynek állaga egyes építészeti szakértők szerint nem is nem indokolt egy átfogó felújítást, valamint újjáépítették a Budapest II. kerületi Krisztina körúti volt Postapalotát, ahol a Pénzmúzeumot helyezték el. Ugyancsak ezen időszak alatt épült meg a jegybank „oktatási központja”, valójában luxusnyaralója Balatonakarattyán, és sort kerítettek az Szabadság téri központot teljes mértékben kiváltó, második székházként használt „budai központ”, valamint a „Bölcs Vár”, azaz a volt budai városháza és szintén a várnegyedben található Burg Hotel felújítására is. Az ÁSZ jelentése szerint a MNB 2019-2023 közötti években összesen 204 milliárd forintos tőkeemeléssel biztosított forrást az MNB Ingatlan Kft.-nek az MNB tevékenységét szolgáló ingatlanok megvételére és fejlesztésére, továbbá az MNB Szabadság téri székházának rekonstrukciójára. Külön említést érdemel a balatonakarattyai „konferenciaközpont” – amely elkészülte után gyakorlatilag ingyenes céges nyaralóként működött, ugyanis a „konferenciaközpont” működésének költségeit az MNB száz százalékban fedezte.

Az ellenőrzés feltárta, hogy az MNB az ingatlanvásárlások és fejlesztések megvalósítására cégstruktúrát, illetve „atipikus” beruházási konstrukciót hozott létre, így elkerülte, hogy arra közvetlen rálátása legyen az MNB Felügyelőbizottságának (fb) , az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának, illetve a tulajdonos magyar állam képviselőjének, vagyis Varga Mihály pénzügyminiszternek. Az ÁSZ meg is jegyzi, hogy az MNB fb jelezte is az átláthatatlansági gondokat. (A jelentés itt megáll a következtetések levonásban, vagyis legkésőbb az fb 2023-as jelentése után léphetett volna a kormány, de nem akart, inkább megvárták Matolcsy György elnöki mandátumának lejártát. Igaz, ez idő alatt az ÁSZ vizsgálata már folyt, de azt is Matolcsy 2025. március eleji távozását követő napokban hozták csak nyilvánosságra.)

Az ÁSZ jelentés most viszont megállapítja, hogy ingatlanok felújításának kivitelezése egy szűk vállalkozói körhöz került, a sajátos versenyeztetési-kiválasztási eljárások következtében. A kiválasztási eljárások lefolytatásának eredményeként székházfelújítási munkák esetében a kiadások döntő része – az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86 százalékát mintegy 96 milliárd forint értékben – azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságoknak fizették ki (Somlai Invest Zrt. és RAW Development Kft., Raw Facility Kft. és Somlai Design Kft.). Az is megállapítható, hogy az említett, azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok árbevételének meghatározó hányada a 2018-2022 között az MNB-től, az MNB közvetlen és közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaságoktól és az MNB alapítványoktól, valamint azok gazdasági társaságaitól származott – írja az ÁSZ.

Az ÁSZ diszkrétem elhallgatja, hogy az említett cégek Somlai Bálint Fülöp érdekeltségébe tartoznak, aki közismerten Matolcsy Ádám – a jegybankelnök fiának – barátja. Somlai Bálint a Telexnek azt nyilatkozta, hogy az ÁSZ-vizsgálat kapcsán cégünket nem keresték meg az adatok pontosításához. Örömmel segítettek volna helyére tenni a jelentéstervezetben a szerinte téves, szakmaiatlan következtetéseket, miközben hangsúlyozta, hogy a megrendeléseket közbeszerzés keretében nyerték el.

Az tény, hogy az MNB beruházásain Matolcsy Ádám baráti köre gazdagodik az elmúlt években, hiszen a beruházás részleteiről és a kivitelezőkről a független sajtó rendszeresen beszámolt. Teljesen bevetett szokás az Orbán-kormány működése alatt, hogy az állami beruházásokat egy szűk építőipari kör kapja meg rendszeresen, és így működött ez az MNB-nél is, ám láthatóan a hatóságoknak csak most tűnt fel ez a körülmény és most sem tartották szükségesnek a feljelentést. Igaz az ÁSZ jelentésből kiderül, hogy jelenleg is folyik egy vizsgálat, ami arra kíván fényt deríteni, hogy túlárazták-e az MNB székházberuházási szerződéseit.