Felcsillant a reménysugár a magyar gazdaság előtt, kár, hogy a németeken és az EU-n múlik minden

Az idén már nem tud érdemi növekedést produkálni a magyar a gazdaság. Ma már minden magára adó elemző, kutatóintézet és a jegybank úgy gondolja, hogy 2025-ben jó esetben 0,5-0,8 százalékos fejlődés várható, ami talán megközelíti az eurózóna idén várható 0,8 százalékos GDP-bővülését – vagyis a lemaradás nem nőne. A magyar gazdaság az elmúlt négy évben, praktikusan 2022 közepe óta képtelen érdemi növekedési pályára állni. Az elemzők szerint jövőre viszont érdemi, igaz moderált fejlődésre van kilátás: a Raiffeisen Bank prognózisa például, az idei 1 százalék után 2026-ra 2,7 százalékos előrelépést valószínűsít, 2027-ben pedig ennél némileg lassabb, 2,4 százalékos GDP bővüléssel számol.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legutóbbi Inflációs prognózisában az idei várható GDP előrejelzését 0,8 százalékra vette vissza, ám jövő évre már 2,8, 2027-re pedig 3,2 százalékos, vagyis fokozatosan gyorsuló növekedést várnak a jegybanki elemzők. Ám még ez sem akkora, mint amit kormány remél, amely a 2026-os költségvetésben már 4 százalék feletti GDP-bővüléssel kalkulál.

A magyar gazdaság elhúzódó válságát számos belső és külső tényező okozza. Idehaza gond a költségvetés magas hiánya, emiatt elmaradnak az állami beruházások. Az üzleti bizalomhiány a céges beruházásokat veti vissza, az alacsony fogyasztói bizalom és magas inflációs várakozások pedig a lakosság fogyasztását fékezhetik, bár eddig épp fogyasztás húzta magyar gazdaságot. A gyenge belső motorok mellett az előrelépés ütemét a renyhe külső kereslet is csökkenti. Utóbbi középtávon megváltozik, ugyanis a német kormány feladta a szigorú költségvetési politikát és kész akár eladósodni a növekedés beindítsa érdekében, emellett pedig az Európai Unió (EU) és a NATO-tagországok a védelmi kiadások jelentős növelését határozták el, ami további keresletet támaszt az uniós iparral irányába. 

Az MNB elemzői szerint a magyar gazdaság középtávon profitálhat az európai költségvetési lazítások keresletélénkítésből, ám ezek hatásai inkább 2027 után jelentkeznek az uniós növekedésben, s majd hazai GDP bővülésében. A jegybank szerint az orosz-ukrán háború kitörését követően az EU gazdaságaiban és a NATO tagországokban megemelkedett a hadiipari kiadások mértéke. Míg 2014-ben a NATO tagországai közül mindössze három (USA, Görögország és Egyesült Királyság) érte el a védelmi kiadások előirányzott GDP-arányos 2 százalékos a mértékét, addig 2024-re az ilyen tagországok száma 22-re ugrott. A NATO uniós tagállamai 2014-ban átlagosan mindössze a GDP 1,3 százalékát költötték honvédelmi célokra, ami számottevően elmaradt a NATO 2,0 százalékos előírásától. Ugyanakkor 2024-re a GDP-arányos védelmi kiadások átlaga a NATO becslése alapján már az EU-s tagországok átlagában is elérhette a két százalékot. A bejelentett intézkedésekkel ez az arány tovább nőhet és a piaci várakozások alapján 2027-re elérheti a GDP 2,4-2,5 százalékát. Németország esetében a növekedés EU-s összevetésben is kiemelkedő lehet: 2029-re a honvédelemre költött források mértéke meghaladhatja a GDP-arányos 3,5 százalékot – olvasható a jegybank Inflációs jelentésben.

Az ukrajnai háborúra reagálva az Európai Bizottság idén márciusban mutatta be a 800 milliárd eurós tervét Európa újra-felfegyverzésére. A Bizottság tavaszi előrejelzése alapján az intézkedések érdemi növekedési hatása 2027-től mutatkozhat meg, és 2028-ra akár 0,6 százalékponttal emelheti meg az éves gazdasági növekedés mértékét uniós szinten. Szintén jelentős növekedési impulzust jelenthet az EU gazdaságai számára, hogy Németország nagymértékű költségvetési kiadásnövelést fogadott el 2025. márciusában, amelyet bő 10 év alatt tervez végrehajtani és fókuszában az infrastruktúra fejlesztések valamint az említett hadiipari kapacitások növelése áll. 

A jegybank elemzői szerint a németországi beruházások Magyarország előrelépési kilátásait is érdemben javíthatják. Az elemzői várakozások alapján a jövő évtől kezdve érdemben gyorsulhat a német gazdaság fejlődése a programok hatására: a korábbi előrejelzésekhez képest 0,5-0,7 százalékponttal lehet magasabb a GDP bővülése 2026-ban. Bár a bejelentett élénkítőprogram a német autóipart közvetlenül nem célozza, a hadiipar fejlesztése közvetett módon azért segíthet a gyengélkedő szektornak. A szoros német és magyar gazdasági kapcsolatok miatt ezek a növekedési hatások átgyűrűzhetnek Magyarországra is – olvasható a jelentésben -, ám ennek hatásait nem számszerűsítették.

Az MNB jelenetéből kiderül, hogy az uniós és német keresletélénkítés hasonlóan csapódhat le itthon is, sőt, egy kormányváltás esetén megnyílhatnak az uniós források az ország számára. Ez a két többletforrás érdemi segítséget jelenthet magyar gazdasági növekedés újraindításhoz. Az MNB ugyanakkor nem foglalkozhat hazai politikai kockázatokkal, pedig ezek jelentősek: a 2026-os választások után - a független elemzők szerint - szükség lesz a költségvetési folyamatok kiigazítására, ami viszont fékezi majd a GDP bővülését, a csökkenő lakossági fogyasztáson keresztül. A honi gazdaság ezért csak abban az esetben kerülheti el a további stagnálást vagy rosszabb esetben a recessziót, ha valóban lehetőség lesz az unió források lehívására, amihez jelentős változásokra lesz szükség Budapest és Brüsszel viszonyában.