Hamisak az Orbán-kormány érvei, az EU új hétéves költségvetése csak a legnagyobbaknak fájhat

Egyszerűen hamisak azok a kormányzati érvek, amelyek szerint amiatt, hogy az Európai Unió (EU) új hétéves költségvetése az ukrán mezőgazdaságot támogatná, csökkenne a magyar gazdák szubvenciója. Az unió büdzséje nem ilyen céllal készült – mondta lapunknak Raskó György, agrárközgazdász. Az Európai Bizottság napokban közzétett költségvetési javaslatából az tükröződik, hogy az agrártámogatások új felosztása mögött főleg a motiváció változik. Ez az elmozdulás már régóta érett. Jelenleg a nagy gazdák túl sok jövedelemkiegészítő, itthon földalapúnak mondott támogatást kapnak. Jóval igazságosabb elosztási rendet szeretnének, hogy a kisebb és a fiatalabb gazdák arányaiban nagyobb forráshoz juthassanak. A reform a része az is, hogy a következő hét éves ciklusra szóló büdzséjavaslatban az Európai Bizottság a korábbiakhoz képest más prioritásokat fogalmazott meg. Katonai és infrastrukturális célok kerülnek fókuszba, amelyek hatására a Közös Agrárpolitika (KAP) keretösszege – amely a jelenlegi ciklusban 386,6 milliárd euró – mintegy 20 százalékkal csökkenne – magyarázta Raskó György.

Szerinte a magyar gazdáknak csak egy szűk csoportja aggódhat jogosan, hogy 2028-tól kezdve kevesebb uniós támogatásban részesülhet. A kiszivárgott hírek szerint ugyanis az EU nagyjából 450 hektár felett nem nyújtana földalapú támogatást – írta bejegyzésében a szakember. Ez alatt viszont biztosan fizeti majd a szubvenciót. Éppen ezért, aki az említett határ alatt van, annak nincs izgulnivalója. Magyarországon az átlagos családi birtok egyébként nagyjából 50 hektár – persze jelentős a szóródás. Az egyéni termelők zömének csak 20-30 hektárja van, 100 hektár fölött összesen 7 ezer egyéni gazdaság van, de a felső korlátnak tervezett 450 hektár fölött körülbelül ezer családi gazdaság lehet. Ezek alapján viszont a magyar gazdák 97-98 százalékának a mostani tervek alapján is jár majd a földalapú támogatás.

Az agrárpolitika jövőjét érintő uniós tervezet szerint 2028-2034 között a 20 ezer és 50 ezer euró (közötti, egy mezőgazdasági termelőnek nyújtandó támogatás összegét 25 százalékkal, az 50 ezer és 75 ezer euró közötti éves jövedelemtámogatást 50 százalékkal, a 75 ezer és 100 ezer euró közötti éves jövedelemtámogatás összegét pedig 75 százalékkal csökkentenék. A javaslat szerint a területalapú jövedelemtámogatás teljes összege nem lehet magasabb, mint legfeljebb 100 ezer euró. Cél a támogatások újraelosztása a kisebb gazdaságok, fiatal gazdák és nehéz körülmények között működő gazdaságok felé. Bevezetik a „starter packet”, fiatal gazdák indítási támogatását, illetve minden tagállamnak el kell készítenie saját generációváltási stratégiáját

Fontos tudni, hogy a közösség tagállamaiban, így Magyarországon is az elmúlt két évtizedben érdemi birtokkoncentráció történt - mondta Raskó György. A Eurostat adatai szerint

2010-ben az egy gazdaságra jutó uniós támogatás mintegy 1,75 millió forint volt, míg 2024-re ez elérte az 5,7 milliót – jegyzi meg közzétett kalkulációjában Raskó György. Bár a közel másfél évtizedben olykor tetemes inflációval is szembe kellett nézni, ám ezt figyelembe véve is reálértéken több, mint kétszeres a növekedés.

Az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatban egyébként már évtizedek óta hallható az a vád, hogy igazságtalanul osztják el – folytatja. Az eredeti cél nem az volt, hogy a nagy gazdák aránytalanul sokat kapnak, míg a kicsik alig valamit. Belátható, nem lehet az a szándék, hogy például a jellemzően több száz hektáron gazdálkodó francia gabona- és olajos mag termelők 100-200 ezer eurót (40-80 millió forint) meghaladó jövedelemkiegészítő támogatásban részesülnek. A jövedelemkiegészítő szubvencióknak az adott ország jellemző jövedelmi viszonyait kell tükröznie, azokkal arányos mértékűnek kell lenniük – hangsúlyozta.

Ezt az anomáliát jogosan akarja az unió fölszámolni – mondta.

Azt az elképzelést viszont ellenzi, hogy a KAP második pillérjét, amely a vidékfejlesztési támogatást foglalja magába – ide tartoznak például vidéki térségek fejlesztései, a környezet, vagy klímavédelmi célok - a kohéziós alapokba integrálják. Ebben az esetben ugyanis fennállna annak a veszélye, hogy ezeket a forrásokat, bár agráriumra szeretnék fordítani, végül más szektorokra, területekre költik el. Ez semmiképpen sem lenne jó irány.

Akik jól jártak eddig

Az egyik utolsó megbízható, a K-Monitor által készített 2022. évi agrártámogatási adatbázis szerint az összes szubvenciót figyelembe véve itthon a legtöbb forrást akkor a Nagisz-csoport (a nádudvari székhelyű vállalatcsoport az OTP Bank Portfolion alapjához köthető) kapta 8,4 milliárd forinttal. A második helyen Mészáros Lőrinc érdekeltségei voltak mintegy 6,7 milliárd forinttal, míg a harmadikon a belga gyökerű, döntően Somogyban aktív, állattartással foglalkozó Claessens-család állt, 5,9 milliárd forinttal. A negyedik legnagyobb támogatásban részesültek a Csányi Sándorhoz és családjához közvetlenül köthető cégek 4,8 milliárd forinttal. Az ötödik pedig a Hajdú-Bihar megyében termelő, több generáció óta jelentős agrárgazdálkodónak számító Őzse-család, 3,8 milliárd forinttal.

Amennyiben csak a területalapú támogatásokat nézzük, akkor más a helyzet. Az élen Mészáros Lőrinchez köthető egységek állnak 919 millió forinttal. A második legnagyobb tételt a Bódi-család, az ország észak-keleti régiójában található, elsősorban szántóföldi és takarmánynövény termesztéssel foglalkozó ága könyvelhette el, 699 millió forinttal. Harmadik helyen a már említett Claessens-család található 435 millióval, majd a Dorogi-család 423 millióval következik, utóbbiak fő profilja a szántóföldi növénytermesztés. Az ötödik hely pedig a Csányi Sándorhoz köthető érdekeltségeké 396 millió forinttal.